A klímaváltozás által előidézett károk esetén lehetőség van kártérítés igénylésére.

Sulyok Katalin, a Durhami Egyetem docense és az ELTE ÁJK magántanára, a Másfélfok klímablogon megjelent elemzésében rámutat arra, hogy bár a klímaváltozás okai és következményei már széleskörű tudományos bizonyítékokkal alátámasztottak, az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeinek pontos tartalma és a bíróságok általi kikényszeríthetősége még mindig jelentős jogi bizonytalanságot övez. E megállapítás különösen aktuális az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) közelgő konferenciája előtt, amely november 10. és 21. között zajlik a brazíliai Belémben.

Sulyok, aki a magyar klímavédelmi tudományos testület kiemelkedő tagja, arról számolt be, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság, amely az ENSZ legfőbb bírói szerve, idén júliusban egy átfogó, 140 oldalas tanácsadó véleményt adott ki. Ez a dokumentum részletesen ismerteti, hogy a nemzetközi jog keretein belül milyen kötelezettségek vonatkoznak a tagállamokra az éghajlatváltozással összefüggésben. A bíróság egyébként a bős-nagymarosi jogvitában is döntést hozott Magyarország és Szlovákia között, ami a régió vízgazdálkodásának szempontjából is jelentőséggel bír.

Ahogyan néhány éve beszámoltunk róla, Vanuatu, a Csendes-óceán gyöngyszeme, amely körülbelül 300 ezer ember otthona, 2021-ben a hágai bíróság elé állította a globális közösséget. Az állam képviselői hangsúlyozták, hogy az éghajlatváltozás következményeivel szembeni védelemhez való joguk elvitathatatlan. "A Bíróság a szóbeli tárgyalás előtt egy teljes napot szentelt az IPCC tagjaival való konzultációnak, hogy mélyebb megértést nyerjen az éghajlatváltozás tudományos alapjairól és bizonyítékairól. (...) A klímatudomány legújabb eredményeinek figyelembevételét pedig kötelezővé tette az államok számára" - írja Sulyok.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok kötelezettségeinek összhangban kell állniuk a klímaválság folyamatosan fokozódó veszélyeivel és a legfrissebb tudományos kutatások eredményeivel. Ezen kívül a vállalásoknak együttesen képesnek kell lenniük arra, hogy megvalósítsák a 2015-ös Párizsi Megállapodásban kitűzött másfél fokos globális felmelegedési célt.

Sulyok szavaival élve, a kormányoknak "a lehető legnagyobb elkötelezettséggel kell cselekedniük, és ez a kötelezettség nem csupán egy üres ígéret, hanem egy szigorú felelősség, amely arra kötelezi az államot, hogy minden szükséges lépést megtegyen a másfél fokos cél elérésének biztosítása érdekében". Ugyanis, ha az államok nem tartják be a "Párizsi Megállapodás" által támasztott követelményeket, akkor kötelezettségszegést követnek el.

A hágai testület véleménye kimondja, hogy a határon átnyúló súlyos környezeti károkozás megelőzésének szokásjogi kötelezettsége kiterjed az éghajlatváltozás okaira. Ez a megelőzési kötelezettség, így Sulyok, minden államra vonatkozik, így a kis kibocsátó, illetve adott esetben fejlődő, szegény államok is kötelesek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Sulyok szerint a nemzetközi jog értelmében a nemzetközi kötelezettségek megszegése automatikusan követeli meg a jogsértő cselekmények leállítását vagy a mulasztások megszüntetését. Ezen kívül elvárja a jogellenes cselekmények vagy mulasztások megismétlődésének elkerülésére irányuló biztosítékok és garanciák biztosítását, valamint a sértett államok kártalanítását.

A süllyedő szigetországok és a fejlődő államok legfontosabb törekvése a tanácsadó véleményezési eljárásban arra irányult, hogy a hágai testület mondja ki, hogy a klímaváltozás okozta károkért kártérítés is kérhető. A Párizsi Megállapodásból ez a passzus a fejlett országok ellenállására kikerült, most azonban a bíróság megerősítette, hogy elvi jelleggel mindhárom jogorvoslat (köztük az anyagi kártérítés is) megítélhető - írja Sulyok.

A környezetjogász véleménye szerint a közelmúltbeli döntés leglényegesebb elvi következménye az, hogy a tanácsadó vélemény jelentős mértékben mérsékelte a korábban meglévő jogi bizonytalanságot. Noha szűkebb értelemben a tanácsadó vélemények nem rendelkeznek kötelező jogi hatállyal, a döntés várhatóan komoly hatással lesz más bíróságok jogértelmezésére a klímaperek kapcsán.