A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Unió, míg az ellenzék véleménye szerint a kormány maga került komoly válsághelyzetbe a jövője szempontjából.
Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter éves parlamenti meghallgatásán hosszasan kritizálta az Európai Bizottságot és az EU vezetését, amiért szerintük válságba kormányozták az Európai Uniót. A miniszter azt ígérte, a magyar kormány mindent megtesz a felfüggesztett uniós források hazahozataláért, amit szerinte az uniós intézmények politikai okok miatt tartanak vissza.
November 25-én, kedden délelőtt tartotta meg az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterének az éves hallgatását, ahol a bizottság tagjai azt akarták megtudni Bókától, hogy az elmúlt egy évben mit tett a kormány uniós szinten.
Bóka a meghallgatás elején kijelentette, hogy
Sajnos, az az igazság, hogy az Európai Unió elmúlt egy éve számomra ezeknek a valóságoknak a tükrében válik érthetővé.
- nyilatkozott az európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki ezután részletesen kifejtette véleményét arról, hogy az EU-ban milyen biztonsági, gazdasági, költségvetési, migrációs és intézményi válságok figyelhetők meg napjainkban.
Bóka kifejtette, hogy véleménye szerint az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta sorozatosan téves stratégiai lépéseket tett, amelyek felülvizsgálatára azóta sem került sor. Pedig számos alkalom adódott volna erre, például Donald Trump amerikai elnök megválasztása és hivatalba lépése, az első orosz-amerikai csúcstalálkozó, valamint az amerikai elnök csapatának a béke érdekében tett erőfeszítései és béketervei révén.
Az Európai Bizottság és több tagállam a kezdetek óta az orosz-ukrán háború kiterjesztésében és eszkalációjában volt érdekelt
Bóka véleménye szerint az Európai Bizottság nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a tagállamokat távol tartsa a háborús konfliktustól, és úgy tűnik, hogy nem rendelkezik világos kilépési stratégiával sem. Kiemelte, hogy a több tagállam és az Európai Bizottság azon hite, miszerint az orosz gazdaság összeomlása vezethet Ukrajna győzelméhez, csupán "délibáb"-nak tekinthető.
Ez egy történelmi félreértés. A konfliktus e formájának nincs helye a csatatéren; a megoldás egyedül a diplomáciai utakon keresztül valósítható meg.
- Kiemelte a magyar kormány többször is hangsúlyozott álláspontját, ezután pedig kritizálta a Bizottságot és a többi tagállamot, mivel véleménye szerint nem a béke megteremtésén fáradoznak, és hiányzik a közvetlen párbeszéd Oroszországgal.
Később Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció bizottsági tagja, kifejtette, hogy az Európai Bizottságnak és a nyugati tagállamoknak sürgősen, mindenféle feltétel nélkül támogatniuk kellene Donald Trump békejavaslatát. Ezen túlmenően éles kritikát fogalmazott meg a többi tagállam irányába, mondván, hogy az általuk javasolt megoldások valójában nem hozzák közelebb a békét, hanem inkább "háborús terveknek" minősülnek.
Ukrajna kapcsán elmondta, két vita zajlik az Európai Unióban: Kijev finanszírozása, valamint EU-tagsága. Előbbiről elmondta, hogy a háború kitörése óta az EU már 180 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, ami az EU egyéves költségvetésével felel meg.
Bóka szerint a jelenleg hatályban lévő, 2020-2027 közötti többéves pénzügyi keretben (MFF) - ez az uniós megnevezése a költségvetésnek - a rugalmassággal megmozdítható összes pénzt Ukrajnának juttatták, így a tagállamoknak már nincs pénze Ukrajna további támogatására.
Az Európai Bizottság tervét, miszerint vagy közös hitellel, vagy az EU területén immobilizált orosz vagyonok felhasználásával, vagy pedig a tagállamok bilateriális úton nyújtanak pénzügyi segítséget Ukrajnának, a magyar kormány számára elfogadhatatlannak minősítette. Szerinte az MFF legutóbbi revíziója során megállapodott 50 milliárd euró nagyságú Ukrajna-eszköz során a Bizottság azt ígérte, az 2027 végéig kitart, azonban ehhez képest az elkövetkezendő két évben 145 milliárd eurót kérne Ukrajna számára a Bizottság, miközben a háború kitörése óta a legdurvább korrupciós botrány rázza meg Ukrajnát, aminek szálai szerinte Volodimir Zelenszkij elnökig érnek.
Ezek az európai valuták aranyszínű vécékben formálódtak meg, ami nem éppen a legoptimálisabb védekezési mód.
- véli Bóka, aki Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök levelét politikai provokációnak nevezte. A miniszter hozzátette, szerinte nem szerencsés olyan döntéseket hoznia az EU-nak, amely egy esetleges békejavaslatot megnehezít, vagy meghiúsít - szerinte a kérdésre a következő, december 18-19-i EU-csúcson visszatérnek a tagállamok vezetői.
Ukrajna EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy véleménye szerint az ország nem teljesíti az alapvető feltételeket a tagság elnyeréséhez. Emellett megjegyezte, hogy a bővítési folyamat ma már nem csupán technikai, hanem geopolitikai és aktuálpolitikai dimenziókkal is bír.
Nekünk alapvető stratégiai fenntartásunk van Ukrajna csatlakozásával kapcsolatosan. Stratégiai együttműködést kell kialakítani Ukrajnával, de ez nem eredményezheti és nem vezethet Ukrajna EU-tagságához
- fogalmazott Bóka, aki hozzátette, az az Európai Unió esszenciájának a teljes félreértése, hogy az EU-tagságot Ukrajnának járó biztonsági garanciának gondolják.
A védelmi politika vonatkozásában kifejtette, hogy osztja azt a véleményt, miszerint Európának fokozottabb felelősséget kell vállalnia a saját biztonsága érdekében. Emellett kiemelte, hogy ez a felelősség kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, és az uniós szintű együttműködést a kormányok közötti kooperáció elve alapján kell megszervezni.
A tagállamok haderőfejlesztéseit koordinálni hivatott Readiness 2030-as bizottsági tervről arról beszélt, azzal a Bizottság újabb hatásköröket próbál elvonni a tagállamoktól, és nem teljesen érti, hogy mire akarja 2030-ig felkészíteni az Európai Uniót.
Ugyanakkor a védelmi ipar fejlesztését (EDIP) támogatja a kormány, ahogy a SAFE-eszközt is, ami kapcsán 16,7 milliárd eurónyi védelmi iarpi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon.
A gazdasági válságra reflektálva Bóka hangsúlyozta, hogy a versenyképességi és kereskedelmi kihívások gyökerei mélyebbre nyúlnak. Szerinte sürgős szükség van az uniós szabályozás egyszerűsítésére, és bizonyos területeken a dereguláció is elkerülhetetlen lenne. Emellett kiemelte, hogy az energiaárak csökkentése elengedhetetlen; ezzel összefüggésben kritikát fogalmazott meg az orosz energiahordozók kivezetését célzó RePower EU-javaslat irányába. Bóka arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímapolitikai és iparpolitikai célkitűzéseket közelebb kellene hozni egymáshoz, bírálva az EU 2040-es klímacéljait és a kibocsátási kvótarendszer bevezetését.
Az EU kereskedelempolitikája kapcsán mind az Egyesült Államok és EU közötti, a Mercosur-államokkal köttetendő, valamint az Ukrajnával megkötött megállapodásokat ellenezte. Míg előbbinél azt kritizálta, hogy az az amerikai érdekeket jobban figyelembe veszi és az EU számára kedvezőtlen, addig utóbbi kettő kapcsán úgy véli, az a magyar és az európai mezőgazdaság számára jár negatív hatásokkal, miközben a Bizottság javaslata nem nyújt elegendő védelmet az európai farmerek számára.
A 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomaggal kapcsolatban Bóka kritikát fogalmazott meg a magyar kormány fenntartásaival. Kiemelte, hogy nemcsak a javaslat tartalma, hanem a tárgyalási folyamat is aggályos. Különösen ellenzi, ahogyan a dán soros elnökség irányítja a tárgyalásokat, mivel véleménye szerint a Tanács és a tagállamok szerepe háttérbe szorult. Emellett ellenezte a kohéziós és agrártámogatások egyesítését egy közös keretbe, és kifogásolta a jogállamisági feltételek bővítését is. A júliusban közzétett Bizottsági javaslat szerint a kifizetések alapvetően reformokhoz lennének kötve a tagállamok számára.
A migrációs válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy a legtöbb tagállamban ez a helyzet már integrációs és politikai intézményi problémává fejlődött. Magyarország viszont ezt a nehézséget elkerülte, mivel határozottan fellépett az illegális bevándorlók befogadása ellen.
hiszen akkor szerinte Magyarország számára is problémát jelentene a migráció.
Bóka véleménye szerint az Európai Unió területén a tagállamok jogkörét az Európai Bizottság folyamatosan próbálja kisajátítani. Ennek következtében a kormány elhatározta, hogy alaposan áttekinti a hatásköröket, és minden rendelkezésre álló politikai eszközt bevet a folyamat megakadályozására.
Beszámolója végén különös figyelmet szentelt a bővítési folyamatnak, valamint a 2018-ban Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárásnak. A bővítési folyamat kapcsán elmondta, hogy a magyar soros elnökség idején sikerült újra mozdítani a nyugat-balkáni bővítést, azonban aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez a lendület jövőre megakadhat. Ezen felül aggasztónak tartja, ahogyan az Európai Bizottság Ukrajna és más tagjelölt országok csatlakozását kezeli.
A dán soros elnökség már a kilencedik meghallgatást bonyolította le az ügy kapcsán, és a januárban hivatalba lépő ciprusi elnökség is tervez hasonló eseményt. Véleménye szerint azonban ezeken a meghallgatásokon már nem folynak érdemi szakmai diskurzusok; inkább egy politikai boszorkányüldözés színterévé váltak.
A közelmúltban az Európai Parlament által jóváhagyott Strik-jelentést kritika érte, mivel a holland EP-képviselő nyíltan utalt arra, hogy amennyiben a Tanácsban a tagállamok továbbra is folytatják a hetes cikk szerinti eljárást, jövő áprilisban kormányváltásra lehet számítani Magyarországon. Bóka ezt az eljárást a magyar belpolitikába való beavatkozásként értékelte.
Bóka miniszteri beszámolója után a bizottság tagjai kérdezhettek: a jobbikos Dudás Róbert arról kérdezte a minisztert, mikor kaphatja meg a Magyarországnak járó forrásokat az ország, és ennek érdekében az elmúlt egy évben személy szerint ő mit tett, míg a DK-s Barkóczi Balázs azt kérdezte tőle, hogy ki hazudik az ügyben, hiszen a kormány szerint mindent megtett a jogállamisági feltételek teljesítéséért, míg az Európai Bizottság szerint nem.
Bóka személyesen kikérte magának a feltételezést, hogy a kormány hazdna. Elmondása szerint már 2018 óta folyamatosan dolgozik az uniós források hazahozataláért, és az Európai Bizottság nem objektív szempontrendszerhez kötötte a felfüggesztések feloldását, mivel folyamatosan változtat a feltételeken.
A kérdésre határozott véleményem van: az Európai Parlament és Önök is félrevezető információkat közölnek a politikai feltételekről. Egyértelmű, hogy az európai intézmények kizárólag politikai érdekek mentén döntöttek a visszatartás mellett.
- véli Bóka, aki konkrét példaként a kutatók támogatását, a HorizonEU-t, valamint az egyetemi hallgatók Erasmus+ programjait említette, mivel ezekből ki vannak tiltva azon magyar egyetemek, ahol a Bizottság szerint "lábbal tiporják az akadémiai szabadságot", miközben ide más külföldi egyetemekről érkezhetnek már hallgatók.
A jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett források kapcsán ezután Lengyelországról és kettős mércéről beszélt, mivel szerinte Varsó is csak azután kapta meg a forrásokat, hogy leváltották a miniszterelnököt, miközben egy másfél oldalas akciótervre hivatkozva váltak elérhető a források, amiket még nem is teljesítettek.
Barkóczi egy másik kérdésére, miszerint a felfüggesztett uniós források helyett kínai és amerikai hitelekkel finanszírozza az államot és adósítja el az országot a kormány, Bóka azt mondta, hogy ez nem így van, Magyarország a fejlesztések megvalósulásához a rendelkezésre álló és kedvező konstrukciójú valamennyi forrást megszerzi, majd pedig azzal vádolta meg a politikus pártját, a DK-t, hogy azon dolgoznak, hogy Magyarország a kohéziós alapokból járó forrásokat egyáltalán ne érhessék el.
