Kivételes innovációval biztosítják a fővárosi épületek hűvösét!
A komplex klímarendszer már 1991 óta működik, létezéséről azonban mindmáig kevesen tudnak.
A klímaváltozás hatásai egyre inkább megmutatkoznak, szélsőséges időjárási jelenségekkel sújtva a bolygó különböző pontjait. Ezt mindannyian tapasztaljuk, hiszen a nyarak hősége már nem csupán elviselhetetlen, hanem a nagyvárosok szűk utcái és magas épületei között még inkább felerősíti a hőérzetet. Bár a légkondicionálók segítséget nyújtanak a belső terek hűtésében, ezek működése nemcsak energiaigényes, hanem újabb terhet ró a már amúgy is terhelt környezetünkre. Ahelyett, hogy csupán a tüneteket kezelnénk, ideje lenne mélyebben is foglalkozni a problémák gyökerével.
Léteznek azonban alternatív hűtési megoldások. A francia főváros, Párizs például 1991-re kiépített egy olyan hűtési rendszert, mely több mint 800 épület hőmérsékletét hivatott enyhíteni a forró napokon. A rendszer alapját kb. 110 kilométernyi felszín alatti csőhálózat alkotja, valamint a város folyója, a Szajna. Ennek a vizét keringetik a rendszerben: hidegen megy be, melegen távozik, és elvonja a hőt az épületekből. A technológia nem túl elterjedt, de közel sem új: az ENSZ-székházat is így hűtik New York-ban már az 1950-es évek óta.
A rendszer fejlesztői gondosan ügyelnek arra, hogy ne okozzanak problémát a Szajna vízének hőmérsékletével: a visszajuttatott víz hőfoka nem emelkedhet 5 Celsius-fokkal a folyó eredeti hőmérsékletéhez képest. Ez a megoldás jelentős szerepet játszik többek között számos üzlet, iroda, vasútállomás, koncerthelyszín, valamint a Louvre hűtésében is.
Az igénybe vevők köre folyamatosan szélesedik, és a jövőbeni tervek szerint nem csupán egy kórház, hanem számos egészségügyi intézmény, nyugdíjas otthon és iskola is csatlakozik a folyóval hűtött épületek rendszeréhez. 2042-re a föld alatti csővezetékek összhossza akár a 245 kilométert is túllépheti.
Felmerül a gondolat, hogy ha ez a megoldás valóban jól működik, hatékony és fenntartható, akkor miért nem terjedt el szélesebb körben? A válasz, amit könnyen megfogalmazhat bárki, az, hogy a kiépítése óriási anyagi és munkaterhet igényel.
