Zelenszkij Davosban osztotta meg vízióját a várható békéről.

A festői Davosban zajló Világgazdasági Fórum keddi napján a résztvevők legfőbb figyelme Európa jövőjére és a kontinens megerősítésének szükségességére összpontosult. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Olaf Scholz, a német kancellári posztját hamarosan elvesztő politikus a gazdasági és kereskedelmi aspektusokat helyezték a középpontba. Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a biztonságpolitikai kihívásokat és az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás feltételeit hangsúlyozta. Zelenszkij érvelése rávilágított arra, milyen lépések szükségesek a tartós béke eléréséhez, és hogy milyen keretek között képzelhető el a két ország közötti közeledés.

Január 20-án indult az idei Világgazdasági Fórum Davosban, és a rendezvény második napján, január 21-én számos prominens európai vezető lépett a nyilvánosság elé. Közéjük tartozott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akik fontos témákról osztották meg véleményüket.

Elsőként Ursula von der Leyen lépett a mikrofonhoz, hangsúlyozva az Európai Unió bővítésének elengedhetetlen jelentőségét, valamint az új európai gazdaság kialakulásának szükségességét a Donald Trump által képviselt új világgazdasági kontextusban. Érdekes módon, előadásában egyetlen alkalommal sem hivatkozott név szerint a január 20-án hivatalba lépett amerikai elnökre.

Von der Leyen szerint az elmúlt 25 évben Európa túlzottan a globális kereskedelemre hagyatkozott gazdaságát illetően: az olcsó energia Oroszországból érkezett, míg a biztonságát gyakran kiszervezte másoknak - itt egyértelműen az Egyesült Államokra utalt -, azonban ennek az időszaknak immáron vége, amire Európának reagálnia kell.

Mario Draghit arra kérték, hogy készítse el az unió versenyképességéről szóló jelentését, és ennek következtében jövő héten bemutatja az Európai Bizottság új javaslatcsomagját, amely a versenyképességet érinti. Von der Leyen szerint a bizottság javaslata három fő pilléren nyugszik:

Beszédében von der Leyen Trump nevének említése nélkül kifejezte, hogy nyitott az új adminisztrációval való együttműködésre, hiszen szerinte az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak együtt kell dolgoznia, hogy elkerüljék a lefelé irányuló versenyt az országok között, ugyanakkor odaszúrt az új amerikai elnöknek, amikor a Párizsi Klímaegyezmény fontosságáról beszélt - Trump első elnöki rendeletei között léptette ki ismét országát abból.

Olaf Scholz német szövetségi kancellár beszédében többek között arról beszélt, hogy mindennek az alapjának a határok sérthetetlenségének az elvének kell lennie, amivel Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja mellett Donald Trump amerikai elnök és az ő 19. századi amerikai külpolitikai doktrínájára is utalt egyszerre.

Az ukrajnai háború kapcsán arról beszélt, a végső szó az ukrán embereknél kell, hogy legyen, míg Putyinnak nem szabad győznie Ukrajnában. A február 23-i német szövetségi választás után valószínűleg kancellári posztjáról lemondani kényszerülő Scholz szerint Putyin eddig nem volt sikeres, hiszen két fontos célja is a visszájára ütött:

Scholz Donald Trump hivatalba lépésével kapcsolatban derűlátóan nyilatkozott.

Fontos, hogy tisztázzuk: az Egyesült Államok a legszorosabb szövetségesünk Európán kívül, és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy ez a kapcsolat továbbra is szilárd maradjon.

- nyilatkozta Scholz, aki hangsúlyozta, hogy a közös érdekek mentén az Egyesült Államok és Európa közötti szoros együttműködés alapvető fontosságú. Véleménye szerint ez a kooperáció nem csupán stabilitást és békét teremt a világban, hanem hozzájárul a gazdasági fejlődés sikeréhez is.

Trump és új adminisztrációja kapcsán Scholz a nyugalomra és a megfontoltságra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint, noha a frissen beiktatott régi-új elnök jelentős változásokat hozhat a globális energiapolitikában, a klímavédelem terén, valamint a nemzetközi kereskedelem és a biztonságpolitika kérdéseiben, fontos, hogy ezt a helyzetet ne túldimenzionáljuk, és ne reagáljunk túlzott izgalommal vagy felháborodással.

Szerinte mindez csakis szoros együttműködéssel valósítható meg.

Scholz után Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök lépett a mikrofonhoz, hogy kifejtse gondolatait és válaszoljon néhány kérdésre. Beszédében, akárcsak elődei, Európa jövőjével foglalkozott, ám a gazdasági aspektusok helyett a biztonságpolitikai kihívásokra helyezte a hangsúlyt. Zelenszkij szavaiban érződött a helyzet súlya és az elkötelezettség, amely az ukrán nép védelmére irányul.

Jelenleg minden figyelem Washingtonra irányul. De vajon ki foglalkozik Európával ebben a kritikus időszakban?

- tette fel a kérdést Zelenszkij, aki ezután arról beszélt, amióta Trumpot beiktatták, mindenki azt várja, mit fog tenni az Egyesült Államok új elnöke, azonban az ukrán elnök szerint Trump első rendeletei alapján látszik, hogy az új elnöknek Joe Bidenhez hasonlóan nem Európa lesz a prioritása.

Zelenszkij úgy véli, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik Ukrajna számára, ám aggályait fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Trump egyáltalán tudomást vesz-e Európáról. Kérdéseket fogalmaz meg arról is, hogy az új amerikai elnök mennyire tartja fontosnak a NATO-t, és vajon tiszteletben fogja-e tartani a nemzetközi intézményeket, amelyek a globális stabilitás szempontjából elengedhetetlenek.

Zelenszkij felszólította az európai vezetőket, hogy növeljék katonai kiadásaikat, mivel Oroszországnak több mint egymillió katonája is lehet, ezért egy európai ország egyedül nem lenne képes visszaszorítani Putyin hadseregét.

Az ukrán elnök kifejezte köszönetét Európa eddigi támogatásáért a honvédő háború során, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kontinensnek önállóan is képesnek kell lennie megvédenie magát. Szerinte ehhez elengedhetetlen a haderő fejlesztése, valamint a szorosabb együttműködés kialakítása az európai országok között.

Szerinte erre pedig költenie kell az európai országoknak, ha kell, akár a GDP öt százalékát is.

A jelenlévők érdeklődésére az ukrán elnök a lehetséges békemegállapodás aspektusait is érintette. Kiemelte, hogy a céljuk az, hogy minden lehetséges diplomáciai irányt alaposan megfontoljanak, amely a háború lezárásához vezethet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés az, miként biztosítható Ukrajna biztonsága egy ilyen forgatókönyv keretein belül.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ha a biztonsági garanciák nem elég erősek és csupán üres ígéretekként maradnak fenn, akkor Oroszország valószínűleg újabb háborús lépéseket tenne.