Egy amerikai startup Virginiában tervezi megépíteni első fúziós erőművét, ám a projekt megvalósítása során néhány kihívással kell szembenéznie.
Virginiában létesülhet a Commonwealth Fusion Systems (CFS) amerikai startup első fúziós erőműve – derül ki a cég keddi nyilatkozatából, amelyet a New York Times is citált. A vállalat ígérete szerint az ARC erőmű 400 megawattnyi stabil fúziós energiát fog biztosítani az állam energiahálózatának a 2030-as évek elejétől. Azonban a fúziós kutatások jelenlegi állapota alapján ennek a megvalósulására szinte alig van esély.
Az MIT-ról spinoffolt startup jelenleg a massachusettsi Devensben építi tokamak típusú kísérleti SPARC reaktorát, ami állításuk szerint 2027-ben az első olyan, kereskedelmi szempontból releváns fúziós berendezés lesz, ami több energiát generál majd, mint amennyit a fúzió fenntartásához felhasznál. Az ARC így a cég második, szintén tokamak technológiát alkalmazó reaktora lehet, aminek megvalósításához szeretnének a következő időszakban befektetőket találni.
Az amerikai sajtó értesülései szerint az Egyesült Államok energiaigénye egy évtizednyi stagnálás után ismét emelkedésnek indult. E növekedés mögött olyan tényezők állnak, mint az internetes és mesterséges intelligenciát támogató szerverparkok, az elektromos járművek elterjedése, valamint az új gyárak megjelenése. Virginiában az adatközpontok tavaly az állam teljes energiafogyasztásának több mint 25%-át tették ki, ami a legmagasabb arány az országban. Ez a tendencia valószínűleg kedvező lehetőségeket teremt a fúziós energia vállalatok számára. Glenn Youngkin, Virginia republikánus kormányzója a startup bejelentését üdvözölve hangsúlyozta: "A problémák megoldásához szükség van a megszokott gondolkodásmódoktól való eltérésre és az újdonságok kipróbálására."
A Qubitnek tavaly a fúziósenergia-kutatásokkal foglalkozó Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának tudományos főmunkatársa azt nyilatkozta, hogy "egyes magánvállalkozások a befektetőkért vívott harcban irreálisan pozitív állításokat fogalmaznak meg arról, hogy mikor lehet fúziós energia". A szakember aggodalmának adott hangot, hogy az ilyen állítások a közvélemény fúziós energia fejlesztésekből történő kiábrándulásához vezethet, ami aztán a tudományosan megalapozott fúziós projektekre is visszaüthet.
A világ legnagyobb fúziós kutatási projektje, a Dél-Franciaországban zajló Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER), a tervek szerint 2034-re készül el, és 2039-től kezdheti meg teljes körű működését. Ahogy Dunai korábban említette, az ITER által szerzett tapasztalatok kulcsszerepet játszanak az első, áramtermelésre alkalmas fúziós erőmű megépítésében, így várhatóan a komolyabb magáncégek is építeni fognak ezekre az ismeretekre.
