Magyar kutatók világelső innovációval rukkoltak elő, amely lehetővé teszi a csomagszállító drónok elterjedését.
A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium (SCL) szakértői egy úttörő rendszert alkottak meg, amely lehetővé teszi a drónok számára, hogy önállóan repüljenek, miközben hatékonyan reagálnak a váratlan kihívásokra is.
Ahhoz, hogy egy drón biztonsággal repülhessen önállóan, elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a saját helyzetével, a környezetével és azzal, hogy merre érdemes tovább haladnia. Csak az előre beállított repülési pálya nem elegendő; a drónnak villámgyorsan kell reagálnia a váratlan helyzetekre. Egy átrepülő madár, a munkálatok miatt felállított daru, vagy egy váratlan széllökés bármikor felülírhatja az eredetileg megtervezett útvonalat.
Az autonóm drónok navigációját különböző érzékelők támogatják, mint például a GPS, gyorsulás- és forgássebesség-mérők, valamint kamerák. Kiemelkedő szerepet játszik a LIDAR is, amely a radarhoz hasonló elven működik, de a rádióhullámok helyett lézerimpulzusok segítségével térképezi fel a környezetet, azaz az ott található tárgyakat és akadályokat. A kihívások azonban ezzel nem érnek véget: ha a szakértők túl sok érzékelőt integrálnak a drónba, az ugyan javítja a navigációs pontosságot, de egyben megnöveli a súlyt is. Ez pedig magasabb energiafogyasztást eredményez. Fontos megjegyezni, hogy egy ilyen eszköz csak korlátozott teherbírással rendelkezik, és az akkumulátorának kapacitása is véges, ami komoly korlátokat szab a tervezésnek és a működésnek.
Ezért elengedhetetlenek a kifinomult és hatékony irányítási rendszerek - a lényeg nem az, hogy minden egyes részletet észrevegyen és eltároljon az eszköz, hanem hogy pontosan annyi információt gyűjtsön és dolgozzon fel, amennyi a gyors és biztonságos döntéshozatalhoz szükséges.
A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) szakemberei olyan szoftveres rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek a rendelkezésre álló adatok alapján gyors és megbízható döntéseket hozni. "Ezek a rendszerek nemcsak előre terveznek, hanem a legkisebb váratlan változásra is reagálva folyamatosan tervezik újra a drón mozgását" - mondja Péni Tamás, az SCL kutatója. A szakember szerint nem elég azt tudni, hogy az adott pillanatban hol van az akadály, azt is fel kell mérnie az eszköznek, hogyan mozoghat az a tárgy a jövőben, és megfelelő biztonsági távolságok betartásával ehhez igazítania kell a saját mozgását is.
A repülési pálya megtervezése két különböző szinten zajlik. Az első a globális szint, amely hasonlít ahhoz, amikor valaki autóval elindul a GPS segítségével a megcélzott hely felé. A drón ebben a fázisban a rendelkezésre álló térképek és információk alapján előre megtervezi az útvonalát. Azonban ha váratlan akadályok merülnek fel az út során, az eszköz a lokális szintű tervezésre vált, amely lehetővé teszi számára, hogy azonnal módosítsa a röppályáját, sőt, ha szükséges, az egész további útját is újra tervezze. Emellett, ha több drón repül egyszerre, képesek kommunikálni egymással, így együttműködve optimalizálhatják a légteret.
Amikor egy új akadály, például egy váratlanul megjelenő daru tűnik fel, amit a térkép nem jelzett, a drón azonnal értesíti a többi drónt a friss információról. Ennek köszönhetően minden egyes eszköz egy közös, valós idejű "térképen" dolgozik, lehetővé téve számukra, hogy biztonságosan és zökkenőmentesen elérjék a kitűzött céljukat.
A magyar kutatók által kifejlesztett rendszerrel felszerelt drón képes arra, hogy egy egyszerű horog segítségével önállóan felvegye a csomagot a mozgó járműről, majd egy másik, szintén mozgó járműre kézbesítse - centiméteres pontossággal. Erre a műveletre jelenleg az egész világon csak a magyar laboratóriumban képesek a szakemberek.
A drónok repülését gátló körülmények miatt a csomagszállító drónok először valószínűleg a vidéki területeken kezdik meg működésüket, vagy a raktárak falai között fognak először dolgozni a modern technológia támogatásával. Az időpont, amikor ez megvalósulhat, még ködbe burkolózik.
