Viharos időszak vár az Európai Unióra.

Az új uniós vezetés, élén Antonio Costával, aki az Európa Tanács elnöki posztját tölti be, Kaja Kallas külügyi főképviselővel és Ursula von der Leyen-nel, az Európai Bizottság elnökével, számos sürgető politikai kihívással néz szembe. A háborúpárti globalisták számára az egyik legfontosabb prioritás továbbra is Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának fenntartása. Az EU célja, hogy 2025-re havonta 1,5 milliárd eurós támogatást nyújtson Ukrajnának, ezen kívül egy 50 milliárd eurós G7-hitelkeretet is terveznek, amely részben a befagyasztott orosz vagyontárgyakból kerülne finanszírozásra.

Trump elnöksége és a békepárti nézetek komoly dilemmákat állítanak a baloldali politikai erők elé, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok csökkenti vagy akár teljesen megszünteti az ukrán támogatást. Ilyen helyzetben Brüsszelnek sürgősen új forrást kell találnia Ukrajna számára, ami jelentős kihívás elé állítja a tagállamokat. Ha a tagállamokra háruló terhek nőnek, akkor a brüsszeli vezetésnek számolnia kell a növekvő európai polgári elégedetlenséggel, valamint azzal a ténnyel, hogy a Patrióták Európáért mozgalom népszerűsége tovább emelkedhet. Érdemes megjegyezni, hogy a Patrióták a brüsszeli döntések következményeként mindössze néhány hónap alatt az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsaládjává vált.

Orbán Viktor miniszterelnök év végén többször is beszélt az európai politikai helyzet változásairól, amelyben a Patrióták erejét és szerepét is kiemelte.

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek nyújtott interjújában kifejtette:

Andrius Kubilius védelmi és űrpolitikáért felelős biztos feladata nem egy európai hadsereg létrehozása, hanem a tagállamok fegyverkezési és beszerzési politikájának jobb koordinációja. Sok tagállam védelmi költségvetése azonban túl csekély ahhoz, hogy gyorsan új fegyverek vásárlására költse a pénzt, hiszen mostanra eltávolodott a választó az Európai Unió tisztségviselőinek álláspontjától.

Egy friss felmérés tanúsága szerint Svédországban (50 százalék) és Dániában (40 százalék) a legmagasabb a támogatás Ukrajna győzelme iránt, míg az Egyesült Királyságban is figyelemre méltó arányokat mutat (36 százalék). Érdemes megjegyezni, hogy ezek az értékek az év elejéhez képest számottevően csökkentek. Ezzel szemben Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban a béketárgyalásokat támogató vélemények száma jelentősen megnövekedett.

Az a lehetőség, hogy Trump leállíthatja az amerikai támogatásokat Ukrajna számára, fokozhatja a háborúpárti tényezők által érzett nyomást. Németország esetében pedig a helyzet még aggasztóbb, hiszen a védelmi költségvetésében már 230 milliárd eurós hiányt prognosztizálnak.

Az Európai Uniónak 2025-re nem csupán a védelmi költségvetését kell átgondolnia, hanem figyelmet kell fordítania a klímabarát gazdasági átalakításra és a gazdasági támogatásokra is. Ezen kívül a Gáza, Libanon és Szíria újjáépítésének finanszírozása is kulcsfontosságú feladat lesz. Mario Draghi, a korábbi EKB-elnök, 800 milliárd eurós beruházási szükségletről beszélt, és kiemelte a közös hitelfelvétel jelentőségét, amely tovább fokozza a már meglévő adósságállományt.

Franciaország és Olaszország már hiányeljárással küzd az EU-val szemben, Spanyolország is hasonló helyzetbe kerülhet. Németország eközben a februári választások miatt nem tud fiskálisan cselekedni. Ha még mindez nem lenne elég, a Kínával tervezett, elektromos autókkal kapcsolatos kereskedelmi háború is kihívást jelent az Európai Uniónak.