"Vészkijárat: ereszcsatorna" - A Bankrupt legújabb dala egy fiktív fideszes politikust állít a középpontba, bemutatva a hatalom szürreális világát és a politikai élet abszurditását. A dal szatirikus hangvétellel reflektál a mai társadalmi és politikai hel

A Netflix egy igazán figyelemre méltó dokumentum-sorozatot alkotott, amely nem csupán az amerikai perspektívát kínálja az eseményekről, hanem több szempontból is megvilágítja azokat. Ráadásul a sorozat keretein belül felfrissítik Ridley Scott 2001-es klasszikusát, a Sólyom végveszélyben című filmet is, így újra élvezhetjük a történetet egy modern nézőpontból!

Idén ünnepeljük a szomáliai hadműveletek 32. évfordulóját, és ennek apropóján a Netflix bemutatja A Sólyom végveszélyben: A mogadishui csata című háromrészes dokumentumsorozatot, melyet Ridley Scott produceri irányítása alatt készítettek. A sorozat a 1993. október elején zajló eseményekre fókuszál, és bár nem mélyed el túlzottan az előzményekben, azok számára, akik ismerik a címben említett háborús filmet, világos, hogy mi is vezetett a konfliktushoz. Szomáliában több törzs harcolt a hatalomért, ami végül polgárháborúhoz vezetett.

Aidid hadúr követőinek és a polgárháború borzalmainak következtében ENSZ-erők érkeztek a térségbe, hogy "békefenntartói" feladatokat lássanak el. Az ENSZ kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódott, és a Delta Force, valamint a Ranger különleges egységek is a helyszínre érkeztek. A Delta Force az amerikai hadsereg elitje volt, a legkiválóbb katonák közé tartozott, míg a Rangerek a speciális kommandósok védelmezőiként tevékenykedtek. A helyzet akkor vált igazán feszültté, amikor az amerikai erők titkos hadműveleteket indítottak az ENSZ tudta nélkül, mivel az Egyesült Államok mindenáron el akarta fogni vagy semlegesíteni Aididot.

A sorozat több interjúból áll, ahol nemcsak Rangereket és Delta Force katonáit kérdezik, hanem Aidid csapatai közül is több harcos visszaemlékezését hallhatjuk. Sőt, még helyi civilek is nyilatkoznak, több ártatlan család is megszólal, akik az összecsapások áldozatává váltak. Az érdekesség, hogy Amerika megérkezése után gyorsan elmérgesedett a helyzet a megszálló katonák és a helyiek között. Ugyanis a katonai akcióknak sajnos gyakran ártatlan áldozatai is voltak, aminek következtében rengetegen csatlakoztak Aidid milíciájába. A szikra, ami belobbantotta az utcai harcokat, az 1993. október 3-ai speciális akció volt.

A Rangerek követték a Delta Force nyomát, és biztosították számukra a helyszínt, mielőtt egy terepjáró konvoj útnak indult a túszok kimentésére a város peremén. Az amerikai vezetés azonban nem számított arra, hogy a lakosság szinte egy emberként fordul ellenük. Nem sokkal a katonák érkezése után kitört a káosz. Azonnal több fegyveres kezdett el lövöldözni a katonákra, a terepjáró konvoj pedig eltévedt, miközben több helikoptert is megsemmisítettek a szomáliai erők. Az amerikaiakra az egész város rárontott, és a helyiek összefogtak, hogy szembeszálljanak velük.

Egyik első személy, akivel közelebbről megismerkedünk, Randy Ramaglia Ranger lesz, aki a Delta Force kísérő erőit szolgálta a harcban. Miután megismerjük a volt katona hátterét, húsba vágóan mesél a tapasztalatairól. Leírást kapunk a konvojjal történtekről Brad Thomas Ranger szájából, aki két jó barátját is elveszítette az anarchiában. Majd egy Delta Force kommandós, Tom Satterly is elmeséli, hogyan harcoltak egy teljes napon át egy szomáliai család házából.

A 2001-es "Sólyom végveszélyben" történetének szálait szinte lépésről lépésre követhetjük nyomon. Ridley Scott háborús filmje kiváló időzítéssel érkezett az amerikai társadalom életébe. A szeptember 11-i tragikus események után az Egyesült Államoknak elengedhetetlen volt egy hazafias dráma, amely képes volt megnyugtatni és inspirálni a népet, és Scott alkotása éppen ezt nyújtotta.

A Rangerek és a Delta Force elit egységei harcba szálltak a megdöbbentő túlerővel, miközben az egész város felfordult körülöttük. Eközben az amerikai vezetés, mint egy fejetlen csirke, próbálta kimenteni az embereit, ám mindez inkább kudarcba fulladt. Minden hasonlóan zajlott, de a film homályba burkolta, mi történt a második helikopter pilótájával, akit a helyiek rabul ejtettek. Közvetlenül a dokumentumsorozat előtt újranéztem a filmet, és feltűnt, hogy Mike Durant története a Scott-filmben megmaradt befejezetlenül. Most azonban végre felfedjük az igazságot a katonáról, sőt, a pilóta maga is megszólal.

A sorozat technikai szempontból szinte kifogástalan. Az "újrajátszások" időnként kissé egyszerűek és repetitívak, de akik érdeklődnek a téma iránt, mindenképpen érdemes megnézniük a filmet. A vágások dinamikusak, a zene pedig kifejezetten hatásos. A borzalmakat főként a helyi civilek élményein keresztül ismerhetjük meg; sokan elveszítették az egész családjukat, vagy maradandó sérüléseket szenvedtek, csupán azért, mert a legrosszabb pillanatban, a legrosszabb helyen tartózkodtak. Az archív felvételek és hanganyagok rendkívül erőteljes hatást gyakorolnak. A hírek és fényképek sokkoló részleteket tárnak elénk, amelyekről talán nem is akartunk tudomást szerezni. Ez a sorozat valamivel mélyebb betekintést nyújt a konfliktus összetettségébe, mint a film.

Scott drámai bevezetése sokkal hatékonyabban közvetíti a történet hangulatát, viszont a dokumentumfilm révén a politikai kontextust és következményeket sokkal világosabban érthetjük meg. A helyiek nézőpontja rendkívül érdekes: sokan a mai napig gyűlölik az amerikaiakat, annak ellenére, hogy az Aidid-diktatúra alatt szenvedtek és éheztek. A sorozat felépítése hasonló a Sólyom végveszélybenhez; különböző perspektívákból kapunk információkat, követhetjük a konvojt, a Rangereket, valamint a Delta Force egységeit, és figyelemmel kísérhetjük a helikopter kilövése utáni mentőakciót. Ezt követően a lelőtt helikopter utáni káoszt ismerhetjük meg. A harmadik rész közepén zárul le a mogadishui harc, majd a fókusz a következményekre terelődik.

Jól leírja az eseményeket az interjú Randy Ramaglia Rangerrel. Azt mondta, hogy előbb lőtték meg, mint hogy az első sörét megihatta volna legálisan. Ebből is látszik, hogy az USA oldaláról is sok tapasztalatlan fiatalt vetettek be, míg a milícia oldalán sok háborús veterán volt a szomáliai lázadók között, nemcsak gyerekkatonák és átlagemberek. Az igazság, hogy Amerika mindig is azt gondolta, hogy bármit megtehet. Amikor pedig visszanyal a fagyi egy vietnámi háborúval vagy egy szomáliai kivonulással, akkor a sebeiket nyalogatják és drámai háborús filmeket gyártanak a vereségekből.

Ráadásul az áldozatok között nemcsak a lázadó milícia embereit, de a kereszttűzbe került ártatlanokat is megtalálhatjuk. Így mégse hangzik annyira pátoszos hősi történetnek, mint ahogy azt bemutatták Scotték. Illetve az se hangzik túl biztatóan, hogy Szomáliában újra polgárháború van, 2009 óta még a mai napig tart. Ki tudja, mennyi ártatlan áldozatnál járhatnak most?