A 31. héten vegyes reakciókat váltott ki az autógyártók körében a vámalku bejelentése. Míg egyes vállalatok üdvözölték a lehetőséget, hogy kedvezőbb piaci feltételek mellett működhessenek, addig mások aggodalmukat fejezték ki a hosszú távú hatások miatt.

Miközben az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodás kedvezőbb feltételeket teremt a német gyártók számára, a nyersanyaghiány és a politikai feszültségek továbbra is komoly kihívások elé állítják őket. Eközben Esztergomban és Tápiószelén jelentős fejlesztések indultak, míg a Renault új vezetőt nevezett ki, a Nissan pedig bejelentette első külföldi gyárának bezárását. Összegyűjtöttük a héten a járműipart érintő legfontosabb eseményeket; a kiemelésekre kattintva részletesebben is megismerheti a témákat.

Hónapokig tartó intenzív tárgyalások után végre megállapodásra jutott az Európai Unió és az Egyesült Államok. Az amerikai fél 27,5%-ról 15%-ra csökkenti az uniós autókra kivetett vámot, míg cserébe Brüsszel megszünteti az amerikai járművek piacra lépését nehezítő korlátozásokat. Ez a megállapodás jelentős előnyöket hoz, különösen a német prémium autógyártók, mint a BMW, a Mercedes és az Audi számára. Azonban a hosszú távú stabilitás továbbra is bizonytalan, és kérdéses, hogy a felek hogyan tudják fenntartani ezt a kedvező helyzetet.

A gyártók óvatosak, hiszen a 15 százalékos vám még mindig teher, főleg az elektromos átállás idején. Sokan tartanak attól is, hogy a politikai alku precedenst teremt más kereskedelmi partnerek számára is.

A győri Audi Hungaria is kifejezte állásfoglalását: Pintér Bence, Győr polgármestere egyeztetett a gyár vezetésével, akik megerősítették, hogy elkötelezettek a helyi működés iránt. A városvezetés fontosnak tartja, hogy a dolgozók véleményét is figyelembe vegye a következő lépések meghozatala előtt.

Közben más kihívások is felütik a fejüket: Németországban ismét felerősödik az alapanyaghiány, elsősorban a kínai exportkorlátozások következtében. A ritkaföldfémek, amelyek alapvető szerepet játszanak az elektromos járművek előállításában, egyre nehezebben hozzáférhetők, és ez már az autóipari gyártók körében is komoly következményekkel jár.

A vámok hatása széleskörűen érzékelhető: a Ford például 2 milliárd dolláros többletköltséggel kénytelen szembenézni, míg a Mercedes 361 millió eurós veszteséggel kalkulál az év első felében. Az Audi sincs könnyű helyzetben, hiszen ők is csökkentették pénzügyi előrejelzéseiket.

A vámegyezmény tehát átmeneti könnyebbséget jelent - de az európai autóipar továbbra is szorításban van, egyszerre küzdve politikai alkuval, gazdasági nyomással és nyersanyaghiánnyal.

A Suzuki új korszakot nyit Magyarországon: az esztergomi gyár átfogó modernizáción esik át, amelynek középpontjában a digitális technológiák, az automatizálás és a karbonsemlegesség áll. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter gyárlátogatása során jelentették be, hangsúlyozva a vállalat elkötelezettségét a fenntartható fejlődés iránt.

A 9,3 milliárd forintos, állami támogatással is megvalósuló beruházássorozat keretében új robotokat, önjáró járműveket (AGV, AMR) és energiahatékony rendszereket telepítettek. A festő-, hegesztő-, prés- és szerelőüzemek átalakítása mellett külön figyelmet kapott a fenntarthatóság: napelempark és hőszivattyús rendszer csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafüggőséget.

A fejlesztések fő célja a hatékonyság fokozása és a gyár rugalmas alkalmazkodásának biztosítása a jövőbeli igényekhez. Krisztián Róbert, a vállalat vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy az innovációk nemcsak a termelési folyamatokat érintik, hanem a kutatás-fejlesztési tevékenységeket is elősegítik. A magyar mérnökök kiemelkedő szerepet játszanak ebben, hiszen évente 20-25 technológiai projektjük részesül hivatalos elismerésben.

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. új gyártócsarnok építésébe kezdett Tápiószelén, ahol korszerű berendezések kerülnek telepítésre. A projekt összköltsége 21 milliárd forint, amelyhez az állam 6 milliárd forint támogatással járul hozzá. A fejlesztés fő célja a vállalat gyártási kapacitásának megduplázása, hogy hatékonyan reagálhassanak az egyre növekvő európai piaci igényekre.

A francia autógyártó igazgatótanácsa az 57 éves François Provost-t nevezte ki vezérigazgatónak, aki több mint két évtizede dolgozik a Renault-nál. Korábban beszerzési igazgatóként és az Ampere EV-divízió alapító csapatának tagjaként is meghatározó szerepet játszott. Provost július 31-én lép hivatalba négyéves mandátummal, és már az első napján bemutatta a csoport féléves pénzügyi eredményeit is.

Nissan bejelentette, hogy bezárja első Japánon kívül épített gyárát Mexikóban, Cuernavaca városában. A csaknem 60 éve működő üzem 1966-ban nyílt meg, és azóta több mint 6,5 millió jármű - köztük a Navara, a Frontier és a Versa - gördült le a gyártósorról. A termelést egy másik mexikói létesítménybe költöztetik át.

A bezárás a Nissan globális átalakítási programjának része. A gyártó célja, hogy a világszerte működő autógyárainak számát 17-ről 10-re csökkentse, miközben a megmaradó üzemekben 100 százalékos kapacitáskihasználásra törekszik.