VAOL - A tavaszi tőzike emléke - a nagymákfai erdőben bújócskáztunk, ahol a napfény átszűrődött a fák lombjai között, és a levelek susogása mellett csendben figyeltük a természet csodáit. A tavasz illata betöltötte a levegőt, miközben a tőzikék fürgén ugr

Szendi Péter, a Vas Népe fotóriportere, a nagymákfai ártéri erdő mélyén kutatta a tavasz varázslatos jeleit. A természet e gyönyörű szegletében felfedezte a tavaszi tőzikék báját, a csillagvirágok ragyogását, valamint a tengerszem kristálytiszta vízét.
Valóban, mindent a szemnek, semmit a kéznek! És nem csupán azért, mert a tavaszi tőzike egy védett növény, hanem azért is, mert önállóan mérgező hatású.
A tavaszi tőzike
A galantamin, mely nem csupán gyógyszerként hat, hanem az Alzheimer-kór és más memóriazavarok ellen is védelmet nyújt, különleges szerepet játszik az orvostudományban. A nagymákfai erdő pedig olyan, mint egy emlékezet, amely folyamatosan változik, azonban mégis állandónak tűnik. Itt a természet mintha megállítaná az időt, holott valójában az élet folyamata dinamikusan zajlik. Az időt csupán az emberi kéz szabdalja, míg a természet egy egységes egészben létezik. A moha lassan benövi a talajt, mégis a föld alatt már élet jelei mutatkoznak. Az avar közül bátran bújnak elő a tőzikék és a kékszemű csillagvirágok, mint egy előrejelzés a közelgő tavaszról. Jelenleg a csupasz fák még csak önmagukat szemlélik a nagymákfai tengerszem kristálytiszta tükre előtt, de már sejthetjük, hogy valahol a rügyek készülnek a megújulásra.
Vannak olyan fák, amelyek valóban képesek “elindulni”, áthelyezni magukat, mintha a gyökereik is mozogni tudnának. Legalábbis az az egy, amelyik bújócskázik, játékosan leselkedik az öreg fa mögül. Friss és üde, de emlékezete tele van a múlt milliónyi tavaszi pillanatával.