A magyar lakosságot továbbra is sújtja egy komoly népegészségügyi probléma, amely megelőzhető lenne. Ennek ellenére sokan nem tesznek semmit a helyzet javítása érdekében. - Pénzcentrum

A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások - hívták fel a figyelmet szakorvosok az Elhízás Világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, melyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a plusz kilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen már akár 5%-os testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.

Nemrégiben került nyilvánosságra az Európai Bizottság új jelentése, amely a daganatos betegségekkel foglalkozik. A dokumentum megállapítja, hogy lakosságarányosan Magyarországon a legmagasabb a rák miatt bekövetkező halálozások száma. A fő kiváltó okok között az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett egyre inkább előtérbe kerül az elhízás terjedése is. A statisztikák aggasztóak: hazánkban több mint 5,5 millió ember küzd súlytöbblettel, míg a felnőtt lakosság körében a közel 24%-ot eléri az elhízottak aránya, ami jelentős emelkedés a 2014-es 20,6%-hoz képest.

A problémát globális méretek övezik, hiszen a prognózisok szerint 2035-re a Föld népességének körülbelül egynegyede szembesül majd az elhízás kérdésével. A gyermekkori elhízás pedig még aggasztóbb: a 2020-as adatokhoz viszonyítva közel 100%-os növekedés várható. A március 4-i Elhízás Világnapja alkalmából a Lilly Hungária Kft. és a Semmelweis Egyetem együttműködésével kerekasztal-beszélgetést rendeztek, ahol elismert szakértők elemezték ezt a komplex orvosi és egészségügyi kihívást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az obezitás meghatározása gyakran nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik, hiszen számos szempontot figyelembe kell venni. A környezet, amelyben élünk, szintén nem elhanyagolható szerepet játszik a páciensek megítélésében. Általánosan elfogadott, hogy egy személy túlsúlyosnak számít, ha a testtömegindexe (BMI) meghaladja a 25 kg/m²-t, míg az elhízás diagnózisához 30 kg/m² feletti érték szükséges. Ugyanakkor a derékkörfogat figyelembevétele is lényeges, mivel ez a hasi zsírszövet mennyiségét tükrözi. A számok mögött pedig egy sor tényező húzódik meg, mint például genetikai adottságok, környezeti hatások, fiziológiai jellemzők, életmódbeli szokások, sőt, kulturális tényezők is. Így a probléma valóban sokkal összetettebb, mint ahogyan azt korábban sokan gondolták.

- Emelte ki az esemény során Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház vezetője és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító elnöke.

Bár az elhízás diagnosztizálásának módjában még mindig nincs teljes egyetértés, a legújabb kutatások egyre inkább azt jelzik, hogy ez a jelenség nem csupán egy önálló probléma, hanem számos súlyos szövődmény kialakulásában játszik kulcsszerepet. Nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét rontja, hanem sajnos súlyos és végzetes következményekkel is járhat: évente több mint 5 millió ember halála köthető a túlsúly és az elhízás által kiváltott betegségekhez.

Sajnos az obezitás életveszélyes következményeit még csak felsorolni is nehéz feladat, hiszen a mai tudományos ismeretek alapján egyértelmű, hogy a 2-es típusú cukorbetegek körülbelül 90%-a túlsúlyos vagy elhízott. Emellett a túlsúly számos más súlyos egészségügyi problémát is magával hoz, mint például a magas vérnyomás, a koszorúér-betegségek, a szívelégtelenség vagy a krónikus vesebetegségek kockázatának drámai növekedése. Ráadásul a túlsúly nem csupán a belső szerveket érinti: a csontozatra és az izomzatra nehezedő extra teher krónikus elváltozásokat, valamint komoly fájdalmakat okozhat, amelyeket sokan nem vesznek elég komolyan.

„Kérlek, adj egyedi hangot a mondandódnak!” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus és a Semmelweis Egyetem rektora az esemény során.

A legsúlyosabb következmények közé tartoznak a daganatos megbetegedések, amelyek egyre súlyosabb egészségügyi válságot idéznek elő országunkban. Az elhízás bizonyítottan összefügg 13 különféle rosszindulatú elváltozással, így a probléma kezelése kiemelt fontosságú.

Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák is, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot

- emelte ki Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója, az onkológia területén szerzett tapasztalataira alapozva.

Fontos megemlíteni, hogy a legújabb kutatások szerint az elhízással élő fiatal nők háromszor nagyobb valószínűséggel szembesülnek termékenységi nehézségekkel későbbi életük folyamán. A nőket különösen érzékenyen érinti a testsúlyukkal kapcsolatos társadalmi stigma: gyakran válnak célpontjává a negatív megjegyzéseknek különféle közösségi média platformokon, miközben a társadalom szigorúbb szépségideálokat támaszt velük szemben. Ezen túlmenően, a várandósság alatt és a szülés után is gyakran megbélyegzik őket a testsúlyukkal kapcsolatos elvárások miatt. A kutatások azt is kimutatták, hogy mindez jelentős hatással bírhat az obezitás hatékony kezelésére a nők körében, mivel a külső, bántó megjegyzések csökkenthetik a fizikai aktivitásra és a testedzésre való motivációjukat.

Az elhízásbetegség nem csupán a testet terheli meg, hanem a lelket is súlyosan érinti. Azok, akik ezzel a problémával küzdenek, gyakran érzik, hogy a testsúlyuk állandó megfigyelése, a fogyási próbálkozások - amelyek sokszor nem járnak sikerrel - és az ezzel járó krónikus fájdalom súlyos korlátok közé szorítja őket. Ehhez társul a környezetük részéről érkező kritikák és előítéletek, amelyek még inkább megnehezítik a helyzetüket, mentális terheket róva rájuk. Az étkezési és alvási szokások felborulása, valamint a szorongás vagy akár a depresszió megjelenése mindennapos jelenség lehet. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az elhízással élők megfelelő pszichológiai támogatást kapjanak. A legutóbbi kerekasztal-beszélgetésen egészségügyi szakemberek hangsúlyozták, hogy az obezitás kezeléséhez sokoldalú megközelítés szükséges, amelyben az alapellátó orvosok mellett endokrinológusok, dietetikusok és mozgásszervi szakértők is aktívan részt vesznek, együttműködve a páciensek egészségének javítása érdekében.

Ezzel a megközelítéssel a páciensek olyan személyre szabott kezelésekhez juthatnak, amelyek egy szakember iránymutatása alatt valósulnak meg. Ezek a kezelések magukban foglalják a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra vonatkozó ajánlásokat, átfogó viselkedésterápiás programokat, valamint szükség esetén gyógyszeres és műtéti beavatkozásokat is. Fontos, hogy a társadalom minden szegmensében megváltozzanak az elhízással kapcsolatos tévhitek, amihez széleskörű oktatásra és tudatosításra van szükség.

Egyre jobban megismerjük az obezitás hátterében álló folyamatokat, vagyis, hogy miért ragaszkodik a szervezetünk a hosszú ideig fenntartott testsúlyhoz, miért éget el kevesebb kalóriát, amikor fogyni próbálunk vagy hogy miért fokozódik az éhségérzet. Ez egy komplex jelenség, amely gyakran a páciens kontrollján kívül esik, így ítélkezés helyett értő támogatásra és segítségre van szükség

- tette hozzá Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Lilly Hungária Kft. által rendezett rendezvény keretein belül.