Tompos, az "egyszerű, önző bohóc" - PestiSrácok

Tompos, az "egyszerű lelkű, önző bohóc" - Füzesy Fanni, 2025. február 19.

A momentumos Tompos Márton, az típusú politikus, aki a tényekre folyamosan fittyet hányva ukrán győzelmet vizionál. Aki olyannyira elalélt a korábbi amerikai nagykövet magyarországi "teljesítményétől", hogy a nagykövetet kritizálókat egyenesen "prolihergelőnek" bélyegezte. Legutóbb pedig azt az amerikai republikánusokat támogató Tucker Carlsont vette célba, aki Donald Trump és Orbán Viktor egyik nagy támogatója.

A momentumos politikus fejtegetése szerint, amelyet egy kivágott felvételre alapoz

Tucker Carlson némiképp tájékozatlan az európai történelem terén. Ő egy felszínes, önző figura, aki szórakoztató módon terjeszti az orosz propagandát az Egyesült Államokban.

Nem véletlen, hogy Putyin is "interjút" adott neki.

- tette hozzá.

Ha már az európai történelemről beszélünk, és "politikusunk" egyébként is teljesen odavan az Ukrajnát minden lehetséges alkalommal támogató, ukrán pólót viselő és az országot magasztaló politikai figurákért, akkor fontos, hogy emlékeztessük Mártont: ezek az egyének, akiknek hivatásukból fakadóan elvileg rendelkezniük kellene egy alapvető szintű tudással, mind az európai történelem, mind a földrajz terén, gyakran hajlamosak olyan ostobaságokat mondani, amelyek nem állják meg a helyüket.

Vegyük szemügyre Robert O. Workot, a volt amerikai helyettes védelmi minisztert, aki nemrégiben Romániában járt, és egy meglehetősen kínos baklövést követett el: Bukarest helyett Budapestet említette az ország fővárosaként. Habár az ilyen szintű tévedések már-már megszokottá váltak, egy ilyen rangú amerikai védelmi tisztségviselőtől joggal elvárható, hogy tisztában legyen az európai fővárosokkal.

Liz Truss, a volt konzervatív külügyminiszter, nemrégiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kérdésére válaszolt, kijelentve, hogy az Egyesült Királyság soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását Voronyezs és Rosztov felett. Azonban itt egy kis ellentmondás merült fel, mivel Voronyezs és Rosztov valójában orosz területek a nemzetközi jog szerint. Nyilvánvaló, hogy a brit diplomácia vezetője is hibázhat, de egy Oroszországgal folytatott, a háborús helyzetben különösen fontos tárgyaláson elvárható lenne, hogy a külügyminiszter tisztában legyen az Ukrajnával határos nyugat-orosz régiók helyzetével.

Ott van Marci is, a társaság szíve-lelke, aki mindig hozza a jókedvet és a nevetést.

Az orosz propaganda tolása az ő szempontjából sem jelent mást, mint együtt haladni azzal a fősodorral, amely vakon hirdeti minden pillanatban Ukrajna győzelmét, követeli még több fegyver szállítását, az ország NATO-ba és az Európai Unióba történő felvételét, tekintett nélkül a magyar kisebbség helyzetére, hogy a geopolitika magas iskoláját már ne is említsük. Számára - a többi momentumos társához hasonlóan - a kárpátaljai magyarságot az orosz - ukrán háború állította az érdeklődés középpontjába, akiket ugyan támogatni kell, de csak mértékkel, és csak addig, ameddig az ukrán érdekek úgy kívánják. Tompos már korábban egyértelművé tette, hogy be kell fejezni az "ukránok túráztatását". Nem, nem a magyar kisebbségét, hanem az ukránokét. Sőt, szerinte miután már összeállt egy szép kis "orosz-támogató tengely", ideje lenne a magyar kormánynak is beszállni a fegyverbizniszbe, mert még jó is elsülhet belőle. De addig is marad az a véleménye, hogy az Ukrajnában élő kisebbséget érő megkülönböztetéseket csak békeidőben és kölcsönös gesztusokkal lehet rendezni, a háborúban erre nincs esély. Tehát a világ, beleértve Magyarországot is, támogassa csak Ukrajnát minden földi jóval és rosszal, aztán egyszer csak majd eljutunk oda vagy inkább nem, hogy az ukrán szívek megenyhülnek és már nem is akarják annyira asszimilálni a magyarokat. Persze, ha egyáltalán még maradna a háború után kiért harcolnunk.

De mit is várhatunk attól az embertől, aki úgy gondolta, hogy David Pressman, a "nagykövetek nagykövete", az amerikai republikánusok hatalomra kerülése után helyén fog maradni, vagy aki magabiztosan azt mondta, hogy a Momentumot visszavárják az emberek 2026-ban, pedig senki sem volt, és most sem kíváncsi rájuk.

Ha már a "felületes, együgyű egomán bohóc" kifejezésnél tartunk, ebben a különös kategóriában a demokraták is szépen szerepelnének, élükön korábbi elnökükkel, Joe Bidennel, és alelnökével, Kamala Harrisszel. Miközben Biden állandóan küzdött a saját gondolataival, Harris a legnagyobb nevetés közepette a leglényegesebb feladatának tartotta, hogy túlszárnyalja a woke kultúra minden határát. De hát ki törődne az ilyen apróságokkal, ha egyszer demokraták vagyunk…

Ezek alapján nem várhatjuk egy olyan embertől - akinek pártja lejtmenetben van -, mint Marcitól, hogy megértse a geostratégia fontosságát, aki csak az extrém liberális mainstream szlogenjeit hangoztatja. Magasztos elvek, az biztos, de ezek önmagukban nem nyújtanak segítséget. Az viszont annál inkább, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az I. világháború sem egyik napról a másikra tört ki, mert az ahhoz vezető tényezők is az azt megelőző közel húsz év alatt alakultak ki. A háborút lezáró békediktátum a maga abszurd "békefeltételeivel" pedig már magában hordozta a következő nagy háborút. Talán a Momentum politikusának sem ártana kicsit mélyebb vizekre evezni, mert az ukrán - orosz háborúnak is, - ha az ő elméjének nem is - távolabbra és mélyebbre nyúlnak a gyökerei.

Itt van egy alternatív megfogalmazás: "Főfotó: MTI"

Persze, szívesen segítek! Kérlek, írd meg, miről szól a hozzászólás, és milyen stílusban szeretnéd, hogy tedd egyedivé!

Természetesen, itt van egy egyedi szöveg, amely a megadott témákra épít: --- Az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültségek újabb fejezete bontakozik ki, amelyben Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, és Tompos Márton, a Momentum politikai elemzője, különböző nézőpontokat képviselnek. Lavrov gyakran hangsúlyozza Oroszország nemzetközi szerepét és Ukrajna iránti politikáját, míg Tompos Márton a Momentum álláspontját tükrözi, amely a demokratikus értékek védelmét és a transzatlanti kapcsolatok erősítését szorgalmazza. Eközben Tucker Carlson, a neves amerikai újságíró, sajátos perspektívát kínál a közönségnek, amely sokszor vitákat generál a politikai diskurzusban. Az éles megfogalmazások és a provokatív kérdések révén Carlson képes felhívni a figyelmet a globális konfliktusok bonyolultságára, különösen Ukrajna helyzetére, amely továbbra is középpontban áll a nemzetközi politikai vitákban. A vezetők és véleményformálók közötti párbeszéd elengedhetetlen a világ politikai tájának megértéséhez, hiszen a különböző nézőpontok segíthetnek abban, hogy átfogóbb képet kapjunk a jelenlegi események hátteréről és következményeiről. --- Remélem, hogy tetszik! Ha szeretnél más megközelítést vagy részletesebb információkat, csak szólj!