Számtalan magyar állampolgár döntött úgy, hogy tartalékos katonai szolgálatra jelentkezik.

A tavaly júniusban indított toborzókampány óta rekordszámban, 3900-an kötöttek szerződést a Magyar Honvédséggel, a tartalékosok közül 272 választotta a hivatásos katonai pályát - közölte a Magyar Honvédség (MH) Területvédelmi Erők Parancsnokságának parancsnoka kedden Zalaegerszegen.

Az Ametisz tánccsoport ünnepélyes fellépésével emelte a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred Zala vármegyei 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda új helyszínének átadását Zalaegerszegen, 2025. január 21-én. A rendezvény különleges pillanatait megörökítette MTI/Katona Tibor.

Drót László dandártábornok az MH Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred Zala vármegyei 20. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda új helyszínének ünnepélyes megnyitóján hangsúlyozta, hogy ez a siker nem csupán a "Szeretem, megvédem!" kampány eredményességét mutatja, hanem egyben az állampolgárok hazájuk iránti elkötelezettségét is jól szemlélteti.

Az önkéntesek részvétele megerősíti azt az üzenetet, hogy az erős és biztonságos Magyarország "mindannyiunk közös felelőssége".

Emlékeztetett arra, hogy a honvédség két meghatározó komponense a hivatásos haderő és a területvédelmi tartalékos rendszer.

A hivatásos haderő olyan magasan képzett katonákból áll, akik professzionális szinten végzik szolgálatukat. Ezek a szakemberek a legkorszerűbb kiképzéseken vesznek részt, hogy felkészülten álljanak helyt bármilyen kihívással szemben. Ezt a professzionális állományt kiegészíti egy országos szintű tartalékos rendszer, amely lehetőséget ad a hazájuk iránt elkötelezett, motivált állampolgároknak arra, hogy helyben tanuljanak és aktívan részt vegyenek a védelemben.

A területvédelmi tartalékos rendszer sajátos vonzereje abban rejlik, hogy a benne szolgáló katonák mélyen ismerik azt a régiót, ahol élnek és tevékenykednek. A területvédelmi tartalékos katona valóban "a rendszer szíve és motorja", hiszen elkötelezetten védi hazáját, miközben a helyi közösség aktív tagjaként erősíti a honvédség és a civil lakosság közötti szoros kapcsolatokat - emelte ki Drót László.

A parancsnok hangsúlyozta, hogy az új zalaegerszegi toborzóiroda nem csupán egy új helyszínt jelent, hanem egy olyan környezetet is teremt, amely megfelelő keretet ad a munkájukhoz. Ez a költözés egyben azt is jelzi, hogy a honvédség képes reagálni a modern kor kihívásaira, miközben megőrzi hagyományait és alapvető értékeit.

A modern infrastruktúra lehetőséget biztosít arra, hogy a toborzási feladatokat hatékonyabb módon és méltóbb körülmények között végezzék el.

Sifter Rózsa főispán arról beszélt, hogy az irodának helyet adó Göcseji úti épület 2011 és 2023 között a zalai kormányhivatalhoz tartozott. Ebben az időszakban 280 millió forint értékű korszerűsítési munkálatokat végeztek el, többek között energiahatékonysági átalakításokat és akadálymentesítést.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az 1990-es években úgy döntöttek, hogy nincs szükség honvédségre, akkoriban szűntek meg a zalaegerszegi laktanyák. Ma nagyon fontos a hon védelme, hogy minden állampolgár biztonságban érezze magát, és ehhez erő kell, amit a katonák biztosítanak - mondta.

Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a zalai települést már az 1600-as évek óta katonavárosként ismerik, ahol a katonai jelenlét mindig a háborús körülményekhez vagy a béke időszakához alkalmazkodott.

A rendszerváltozás idején, a helyi laktanyák felszámolásáig az ország legnagyobb, 3500 fős alakulata működött Zalaegerszegen.