Több mint 2 millió ember támogatta a neofasiszta jelöltet – mi zajlik Romániában?

Fasiszta vezetőket tekint nemzeti hősnek, Putyint a haza barátjának véli, vissza akarja vezetni a sorkatonaságot. Kilépne a NATO-ból, bírálja az EU-t, "mert az ENSZ közgyűlésén találkozott egy másik, nem emberi fajjal is". A klímaváltozást nem tartja valóságosnak. A nők szerinte szülés után válnak nőkké, kifogásolja a császármetszést, mert azáltal megszakad az isteni szál, a vizet információk és rezgések sokaságának tekinti, a holdra szállást valótlanságnak, a koronavírust politikai manipulációnak, az 5G-t életveszélyesnek, az üdítőitalokat chipezettnek. És örülne, ha az országa nem csatlakozna Schengenhez. Călin Georgescu, az ember, akit több mint kétmillióan látnának szívesen Románia elnökeként, tulajdonképpen egy szélsőjobboldali antiszemita. Aki jó eséllyel kisebbségeket fog eltiporni, ha engedjük hatalomra jutni. És nemcsak egyetlen országban, hanem a teljes unióban megérezzük majd a hatását. Bereczki Szilvia összegezte, hogy mi történik a hazájában.

Bár a romániai elnökválasztás eredményei szinte mindenkit megleptek, a közelmúltban együttes döbbenetet váltottak ki az ország lakóiból és az Európai Unióból egyaránt: kiderült, hogy a választásra jogosult polgárok többsége ismételten egy autoriter vezetőt preferálna az ország élén. Călin Georgescu, aki a választások előtti közvélemény-kutatások szerint mindössze 5 százalékos támogatottsággal bírt, végül Románia posztkommunista korszakának egyik legnagyobb politikai meglepetését okozta, hiszen az első fordulóban a szinte ismeretlen jelölt győzött. Ezzel a kormányzó baloldali és EU-párti szociáldemokraták (PSD) vezetőjének, Marcel Ciolacunak a gyors lemondására kényszerítette, aki a választások előtt még esélyesként indult, ám végül a harmadik helyen végzett mindössze 19,15 százalékos eredménnyel.

A Guardian is írt az eseményről, ami a látszat ellenére nem csupán egyetlen országot érint, hanem teljes szövetségeket. Mivel az ország 400 mérföldes határt oszt meg Ukrajnával, és a nyugati szövetségesek stratégiai szerepet tulajdonítanak neki - a NATO katonai bázist tart fenn, Patriot légvédelmi rendszert adományozott, és létfontosságú tranzitútvonalat biztosít Ukrajna gabonaszállítmányai számára -,

A választási események mostanra az egész Európai Unió figyelmének középpontjába kerültek, mindenki lélegzetvisszafojtva várja az eredményeket.

A második forduló december 8-án lesz, egy héttel a december 1-jei parlamenti választások után. Románia elnöke félig végrehajtó szerepet tölt be, jelentős döntéshozatali jogkörökkel a nemzetbiztonság, a külpolitika és az igazságügyi kinevezések terén. Tehát

Fontos, hogy a társadalom tudatosan és felelősségteljesen döntsön, mert enélkül a kisebbségek jogai, a vallási szabadság, a véleménynyilvánítás joga, valamint az abortuszhoz való hozzáférés is komoly fenyegetettségbe kerülhet.

A fiatalok félelmükben már az utcákra léptek, a nagyobb városokban tüntetések robbantak ki a demokrácia védelmében. A váratlanul feltűnt elnökjelölt egyre több támogatója hátrál meg, nyilvánosan elismerve tévedéseit és bocsánatot kérve. Azonban aggasztó, hogy ez talán nem elegendő a helyzet megnyugtatásához.

A felvezetőben említett Călin Georgescu nyilatkozatai számos interjúban elhangzottak, amelyek során meglepő kijelentéseket tett. Egy román portál például összegyűjtötte a legérdekesebb megnyilvánulásait (hajmeresztő mondatait ITT találhatod). Georgescu úgy fogalmazott, hogy egy ENSZ-es tárgyalás alkalmával találkozott „egy másik fajjal. Semmiképpen nem emberi lényekkel. Lehet, hogy ez egy kicsit szokatlanul hangzik, de a vélemények nem számítanak, én csak annyit mondok, hogy tényleg egy másik fajjal beszélgettem.”

Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott, "az ember Holdra lépése csak manipuláció volt. Az 1970-es években elmentek oda, de azóta nem járt ott senki." Ezen kívül azt sugallja, hogy az ételekben található nanotechnológia képes befolyásolni az embereket, éppúgy, mint egy számítógépet. "A nanoanyagok az ételekből valójában belépnek a szervezetedbe, és nagyon egyszerűen energetikailag kapcsolódhatnak, mint egy számítógépbe" - mondta. A császármetszést meg egyenesen tragédiának tartja, mert "megszakítja az isteni szálat". "Ha a várandós anyát manipulálják úgy, hogy nem szülhet másként, mint császármetszéssel, ahogy ma Romániában több mint 90 százalékuk szül, az tragédia. Tudják, miért? Mert megszakítja az isteni szálat. És több mint 90 százalékuk beteg" - jelentette ki.

A magyar kisebbséggel kapcsolatos nehézségeit egy korábbi nyilatkozata világosan tükrözi:

Egy videófelvétel során megosztotta a nézőkkel, hogy korábban volt egy háza és egy kis földterülete Székelyudvarhelyen. Az eladási döntése mögött az a félelem állt, hogy a magyar etnikumú románok esetleg felgyújtják az ingatlanját.

Georgescu egy 2024. áprilisi konferencián elmondta, hogy amikor meg akarta fizetni a föld után járó adót, észrevette, hogy az összes szomszédja magyar nevű.

"Én vagyok az utolsó, aki itt maradt. Hosszú ideig próbáltam kitartani, de hogy megvédjem a házamat és a földemet a lángoktól, végül el kellett adnom" - mesélte. Hozzátette, hogy hiába kereste, nem akadt olyan ember, aki elvállalta volna a fűnyírást, még akkor sem, ha jól megfizette volna.

Az LMBTQ-kisebbség kapcsán is markáns nézeteket képvisel. Egy másik videóban kifejti, hogy szerinte az egész jelenség pszichológiai manipuláción alapul, amelynek célja a globális népesség csökkentése. "Olyan amorf tömeget kívánnak létrehozni, amely csupán fogyaszt és nem képes önálló gondolkodásra" - fogalmaz meg kritikát.

A romániai elnökválasztás első fordulójának nyertese a politikai ellenfelei szemében nem volt komoly jelölt. Călin Georgescu, aki függetlenként indult, egy oroszbarát, ultranacionalista figura, aki éles kritikát kapott NATO- és EU-ellenes nézetei miatt. Még a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR is kénytelen volt elhatárolódni tőle, amiért álláspontját kifogásolták. Függetlenként egy különös TikTok-kampányt indított, amely az élelmiszer- és energiahordozó-import csökkentésére, valamint Ukrajna támogatásának leállítására összpontosított. Ennek következtében sokan nem is hallottak róla, míg mások, a hirdetések és az algoritmusok hatására, meggyőződtek róla, hogy ő lehet az ország egyetlen reménysége. Végül pedig a célcsoportját elérve, meg is kapták a szavazatokat, amit elvárt tőle.

Georgescu karaktere rendkívül ellentmondásos: szuverenista és populista nézetei mellett szélsőjobboldali irányultságú, sőt, neolegionárius eszméket is képvisel. 2022-ben antiszemita perek indultak ellene, emellett oltásellenes álláspontot is képvisel. Véleménye szerint Putyin egy "hazáját szerető ember", és úgy nyilatkozott, hogy Románia legjobb lehetősége az "orosz bölcsességgel" való együttműködésben rejlik. Ráadásul kifejtette, hogy a női identitás csak a szülés után bontakozik ki igazán.

Ha nem lenne elég, nemzeti hősként tekint Corneliu Codreanura, aki a román fasiszta és antiszemita politikai mozgalom vezetője volt, a Vasgárda nevű szélsőjobboldali, nacionalista szervezet alapítója, de Ion Antonescut is hősként említi, pedig ő a második világháborús években hivatalosan támogatta a zsidók deportálását, illetve az ország más kisebbségeit is üldözte. Ez Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa szerint fasiszta ideológiáiról árulkodik (erről a szakember ITT nyilatkozott részletesebben).

A legionizmus egy szélsőjobboldali, nacionalista ideológia, amely a román Vasgárda eszméit tükrözi. Főbb alapelvei közé tartozik a román etnikai tisztaság védelme, a kereszténység és a vallási fundamentalizmus, az antiszemitizmus, valamint a totalitárius állam eszméje. A legionisták elvetették a demokratikus rendszereket, és erőszakos módszerekkel próbálták érvényesíteni céljaikat. Így tehát, a konspirációs elméletek mellett, számos bűntény is terheli őket. De mégis, miért élveznek ilyen népszerűséget?

Elena Lasconi, aki korábban háborús tudósítóként és televíziós híradósként szerzett hírnevet, 2018-ban csatlakozott a jobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetséghez (USR). Idén pedig ő lett a párt vezetője. Két alkalommal is megválasztották Câmpulung város polgármesterének, ahol sikeresen irányította a helyi ügyeket. Ellenfelével ellentétben Lasconi hangsúlyozza a védelmi kiadások növelésének szükségességét, valamint Ukrajna támogatását is prioritásként kezeli. Ha megválasztják, történelmet írhat, hiszen ő lehet Románia első női államelnöke.

Georgescuhoz hasonlóan ő is populista, de a hasonlóság csupán ennyire korlátozódik. Fő célja az emberek szabadságának és akaratának hangsúlyozása, és bár valóban kampányát az ellentétekre építi – például a nagyvárosi középosztály szembeállításával a kisvárosiakkal és a vidéki lakosokkal, valamint a kevésbé iskolázottakkal – mégsem olyan mértékben fenyegető figura, mint Georgescu. Tevékenységét sokan bírálják, noha

Lasconi a globális, neoliberális rend megtestesítője, de egyes politikai elemzők szerint kampánya olykor nélkülözi a szociális érzékenységet,

A tervek között szerepel az iskolai tanfelügyelőségek megszüntetése, valamint a pártja által támogatott teljes szabad iskolaválasztás bevezetése. Ez a lépés azonban aggasztó következményekkel járhat, mivel a hátrányos helyzetű családok valószínűleg a számukra fenntartott külvárosi intézményekbe szorulnak, ami tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A nyugdíjrendszer átalakítását is célul tűzte ki, és az egészségügyi szektor reformjában is jelentős változtatásokra van szükség. Az állami egészségpénztár mellett magánbiztosítók bevonásával kívánja megvalósítani a kötelező betegbiztosítást, remélve ezzel a szolgáltatások színvonalának emelését.

De ez mind-mind ártatlan elképzelés ahhoz képest, hogy ellenfele a román történelem legsötétebb korát akarja visszahozni. Még attól sem kellene feltétlenül megijedni, hogy az USR benyújtotta tervezetét, miszerint új közigazgatási reformot javasol, amely a jelenlegi 41 romániai megye helyett 7 fejlesztési régiót hozna létre, és Bukarestet egyetlen főpolgármesteri hivatal irányítaná. Mert úgy tűnik, még ez sem a kisebbségek felszámolását célozza, hanem anyagi indíttatású: a tervezet szerint 20 ezer főnél kisebb települések nem viselhetnének városi rangot, és községeket is legalább 3000 lakosú településekből lehetne létrehozni, ugyanis az USR célja, hogy évente 17 milliárd lej (1370 milliárd forint) megtakarítást érjenek el, amit például autópályák vagy kórházak építésére lehetne fordítani.

Érthető, hogy az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és annak szavazói kritikusan viszonyulnak a reformtervezetekhez, mivel azok a székelyföldi és erdélyi megyék megszüntetését, és egyes települések összevonását hozhatnák magukkal.

A döntéshozatal központosítása és a helyi közigazgatási hatáskörök csökkentése elidegenítheti a helyi közösségeket a saját ügyeiktől. Ez a folyamat különösen hátrányos lehet a magyar közösségek számára. Jelenleg azonban talán még elviselhető ez a helyzet, hiszen a másik fél is fenyegetheti a kisebbségek jogait és érdekeit.

Sokan nem csupán a női államelnökjelölttel kapcsolatos terveit kritizálják, hanem azt a tényt is, hogy a lánya biszexuális.

Miközben Lasconi 2023-ban még polgármesteri székében a hagyományos családmodellt népszerűsítette, nem kell, hogy azok aggódjanak, akik tévesen hiszik, hogy a szexuális sokféleség valamilyen fertőző betegség. Azok a szülők, akik attól félnek, hogy gyermekeik automatikusan az LMBTQ-közösség tagjaivá válnak, csupán azért, mert látnak egy érintett párt, talán ideje lenne, hogy felébredjenek a valóságra! Hát nem észlelik, hová vezet ez az elgondolkodás?

Mindamellett az LMBTQ-közösségnek is tett egy gesztust, hiszen a kampányban visszaszívta egykori meggondolatlan döntését, és úgy nyilatkozott, már nem szavazna igennel egy olyan népszavazáson, amely a hagyományos családmodell megvédésére irányul, és hangsúlyozta, hogy az USR-ben mindenki számára van hely: "én tényleg úgy gondolom, hogy nyitott vagyok. Az USR-ben hely van mindenki számára. Akár keresztényeknek, akár ateistáknak, akár LMBTQ- vagy nem LMBTQ-embereknek, akár melegeknek, akár heteróknak" - fogalmazott a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen tartott jelölti vitában, ahol arról is beszélt, hogy támogatja a polgári partnerséget.

Romániában nőttem fel, ahol mind magyar, mind román állampolgársággal rendelkezem. Tapasztalataim során szembesültem azzal, hogy milyen fájdalmas lehet, amikor a kisebbségeket megvetik és elutasítják. Ugyanakkor volt szerencsém megtapasztalni azt is, hogy az egymás felé való nyitottságnak és együttérzésnek mekkora ereje van. Meggyőződésem, hogy minden Romániában élő ember érdeke, hogy felelősségteljes döntéseket hozzon a választások során. Régen nem gondoltam volna, hogy ezt valaha is leírom, hiszen mindig is próbáltam távol maradni a politikai vitáktól:

de az igazi tüntetésünk most a szavazatunk lehet.

Ahhoz, hogy megőrizzük magyarságunkat és emberi méltóságunkat egy szabad ország keretein belül, elengedhetetlen, hogy részt vegyünk a választásokon. A parlamenti és az elnökválasztás második fordulója lehetőséget nyújt számunkra, hogy hangot adjunk a véleményünknek és formáljuk a jövőnket. Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget!

Ha őszinte akarok lenni, a siker garanciája továbbra is kérdéses. Az eddigi voksolók 23%-a, ami több mint kétmillió embert jelent, egy neofasiszta jelöltre szavazott. Ezen kívül a magyargyűlöletet hirdető szélsőjobboldali AUR is 14%-os támogatottságot élvez, ami több mint egymillió szavazót jelent. Itt most szeretnék megállni. Nem is kérdezem, hol véthettünk, mi vezetett ide... De az már biztos, hogy a kisebbségi jogaink, a nyelvhasználati jogaink, valamint az önrendelkezésünk lesznek az első áldozatok egy olyan országban, amelyet gyűlölködő ideológiák irányítanak. De vajon mi következik ezután? Biztosan tudni akarjuk a választ?

Milyen szélsőséges is ez a gondolatmenet? Legalább annyira, mint az a személy, akinek a romániai szavazók 22,94%-a bizalmat adott. Több mint kétmillió ember döntött így. Egy neofasiszta mellett.