Valóban véget ért? Ursula von der Leyen hatalmát most először fenyegeti komoly veszély.

Távollétről nézve, a helyzet igencsak instabillá vált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének székén, miután a közelmúltban bizalmatlansági indítvány érkezett ellene.

Bár az uniós bizottság vezetői szerepét már évek óta a belgiumi születésű német kereszténydemokrata politikus látja el, mégis úgy fest, egyeseknek elfogyott a türelmük vele kapcsolatban, így most közeleg a rettegett bizalmi szavazás.

De miről is van szó pontosan, és tényleg féltenie kell pozícióját az EU-s vezetőnek?

Von der Leyen jövőjéről hamarosan határoznak: hétfőn esedékes a vitás kérdések megvitatása, míg csütörtökön az Európai Parlamentben szavazásra bocsátják a témát.

A történet veleje akkor kezdődött, amikor egy szélsőjobboldali román EP-képviselő és több mint hetven kollégája számára betelt a pohár: ugyanis szerintük a Pfizer-gate nyomán kiderült, az Európai Bizottság elnöke az intézményt nem átláthatóan, és más uniós előírásokat megsértve vezeti. Úgy látják, az etikai aggályokon túl az uniós pénzügyi erőforrások kezelésével kapcsolatos esetleges szabálytalanságok miatt is indokolt a lépés.

Amennyiben a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna által aláírt indítványt elfogadnák, úgy a belga származású elnök mellett az összes biztosi tisztségviselőnek is le kellene mondania.

Erre eddig csekély esély mutatkozott, tekintve, hogy az EP 720 főt számlál, és a döntés kétharmados többséget kíván meg a jelenlévőktől, illetve az összes EP-képviselő legalább fele, azaz abszolút többség kellene hozzá.

Ilyen precedensre csupán egy alkalommal volt példa az EU történetében.

Bár Gheorghe Piperea, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti képviselője, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozik, már megszerezte a bizalmatlansági indítványhoz szükséges képviselői támogatást, ez még mindig elégtelen az áhított többség eléréséhez. Piperea és társai azt állítják, hogy 2021-ben titkos üzenetváltások zajlottak le Albert Bourlá, a Pfizer vezérigazgatója és a bizottsági elnök között, amelyek az oltóanyagok európai piacra juttatásáról szóltak a Covid-járvány csúcspontján. Ezzel összefüggésben átláthatósági aggályok merültek fel a Bizottság vezetőjével kapcsolatban, hiszen 35 milliárd euró értékben vásároltak koronavírus-vakcinákat a Pfizertől, amelyből 4 milliárd euró értékű adagot végül soha nem használtak fel.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a múlt hét közepén bejelentette, hogy összegyűlt a szükséges 72 aláírás a bizalmatlansági indítványhoz, és az megfelel minden formai követelménynek. Bár az indítvány zöld lámpát kapott, a valószínűsége annak, hogy Ursula von der Leyen megbukik, csekély. Ha azonban mégis bekövetkezne a váratlan fordulat, azzal együtt a teljes testület is távozni kényszerülne, ami elindítaná a 27 új biztos kinevezésének összetett és hosszadalmas folyamatát.

Kétségtelen, hogy az elnök asszony jelentős kritikák kereszttüzébe került, hiszen a szocialista és liberális politikai erők azt állítják, hogy von der Leyen a szélsőjobboldali vonalhoz csatlakozva próbálja gyengíteni a zöld reformokat. Mindazonáltal az Európai Unió centrista többsége, amely eddig támogatta elnökségét, nem mutat hajlandóságot arra, hogy a populista párthoz tartozó Piperea radikális javaslatát támogassa. Ezt a javaslatot emellett a radikális "patrióták" csoportja, amelyet többek között Orbán Viktor is alapított, valamint a szuverenisták frakciója is támogatja, ahol szintén találhatók néppárti képviselők. Különös figyelmet érdemel, hogy von der Leyen pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP), már világosan jelezte, hogy nem állnak be az indítvány mögé, ahogyan a bizottsági elnökét korábban támogató baloldali S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és a liberális Renew (Újítsuk meg Európát, Renew Europe) sem.

Az eddigi történések tükrében az európai parlamenti képviselők kilenc alkalommal kísérelték meg megbuktatni az Európai Bizottság aktuális vezetését és tagjait. A Euronews emlékeztet arra, hogy 1990-ben az Európai Jobboldali Képviselőcsoport megpróbálta rákényszeríteni a Bizottság lemondását az agrárpolitikai intézkedések miatt, ám ez a kísérlet súlyos kudarcba fulladt: mindössze 16 támogató szavazatot kapott, míg 243 képviselő ellene voksolt.

A legutóbbi, hasonló jellegű "merényletre" 2014 novemberében került sor, amikor a Jean-Claude Juncker által vezetett luxemburgi Bizottságot célozták meg. Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája politikai csoport kezdeményezte ezt a lépést a "Luxembourg Leaks" pénzügyi botrány nyomán, amely felfedte az ország adórendszerének titkai. A 670 európai parlamenti képviselő közül csupán 101 támogatta az indítványt, így a szükséges létszámot messze alulmúlva maradtak.

Az ide vezető úton számos, egymástól gyökeresen eltérő téma bukkant fel: például a korábbi kutatások során olyan kérdések kerültek terítékre, mint az Európai Unió pénzügyi kerete, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának európai következményei, vagy az Eurostat, mint az uniós statisztikai hivatal működésének és irányításának elemzése.

Egy alkalommal azonban a békés puccskísérlet sikerrel zárult, amikor 1999 márciusában a Jacques Santer luxemburgi elnök irányítása alatt álló Bizottság csalásokkal és átláthatósági problémákkal terhelt környezetben adta át a stafétát, meghiúsítva ezzel a Parlament hivatalos szavazását. Ez különösen figyelemreméltó volt, hiszen a testület az azt megelőző évek során három különböző indítványt is túlélt más témákban.

Közben három nagyhatalom is lobbizik von der Leyennél, Olaszország, Franciaország és Németország ugyanis közös levélben kér konkrét lépéseket az Európai Bizottságtól az uniós versenyképesség erősítése érdekében. A La Repubblica nyomán a Politico azt írja, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron és Friedrich Merz már megegyeztek több célkitűzésben, ezeket a következő hetekben juttatják el Ursula von der Leyenhez, akitől célzott beruházásokat sürgetnek az innováció, védelem, űripar és energiaköltségek terén egyaránt. A kollektív jelentés értelmében a legfőbb kérésük az autóipar támogatása volna.

Céljuk, hogy az Európai Unió egy egységesebb és ambiciózusabb iparpolitikát alakítson ki, hogy meg tudja állni a helyét az amerikai és kínai versennyel szemben. A három jelentős európai ország együttműködik annak érdekében, hogy formálják a következő Bizottság gazdaságpolitikai irányvonalát, miközben már eddig is kompromisszumokat kellett kötniük a zöld átállás követelményeinek teljesítése érdekében.

Visszatérve a fentebb tárgyalt politikai hadszíntérre:

jelenleg olybá tűnik, borítékolható a bizalmi szavazás végkifejlete, és Ursula von der Leyen megőrizheti a bizottság élén betöltött posztját,

ám nem elhanyagolható az a tény sem, hogy felmerült a képviselők egytizedében az az opció, hogy inkább távoznia kellene a teljes bizottsági kollégiummal egyetemben.

Július 7-én, hétfőn délután öt óra után várhatóan megkezdődik a heves eszmecsere, amelyet pontosan három nappal később, 10-én, csütörtökön délben követ majd a szavazás az indítványról az Európai Parlament képviselői részéről Strasbourgban. Ezt követően véglegessé válhat a von der Leyen nevéhez kapcsolódó bizalmi ügy, ám valószínű, hogy ennek következményei hosszú távon befolyásolják politikai pályafutását, és a népszerűségi mutatói aligha fognak kedvező irányba változni.