Valóban, az év kezdetén a magyar árak emelkedése volt a leggyorsabb Európában.
Bár a végleges inflációs mutatókra csak február végén számíthatunk, a januári adatok már most megérkeztek mind a 27 európai uniós tagállamból. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Magyarország 14 hónapnyi várakozás után újra az élen jár: az egész EU-ban nálunk emelkedtek a leggyorsabban az árak az év első hónapjában.
Amikor kedden írtam erről, még híján voltunk a bolgár, cseh, lengyel és román adatoknak. És mivel az éves alapuló romániai infláció decemberben 5 százalékos volt, míg a miénk csak 4,6 százalékos, arra számítottunk, hogy amint megérkezik a román adat, visszacsúszunk a második helyre (decemberben egyébként még a horvát infláció is a magyar előtt volt).
Azonban mostanra a négy hiányzó EU-tagállamból is megérkeztek az inflációs adatok, és kiderült, hogy a romániai áremelkedések üteme 4,95 százalékra lassult. A lengyel áremelkedések viszont felgyorsultak, az infláció a decemberi 4 százalék körüli szintről 5,3 százalékra emelkedett, de így is elmaradt a magyartól. Vagyis 2025 januárjában bekövetkezett az, amire legutóbb 2023 októberében volt példa: a magyar infláció volt a legmagasabb az EU-ban (akkor sorozatban 12 hónapot töltöttünk az élen).
Az infláció valójában alig három hónappal azután kezdett meredeken emelkedni, hogy Nagy Márton egy októberi eseményen kijelentette, hogy...
"Ha ez a tét, biztosíthatom, hogy az infláció a jövőben 3 százalék körüli szinten fog alakulni."
A gazdasági csúcsminiszter aztán, mint ezt néhány napja megírtuk, decemberben a parlamentben is győzelmet hirdetett az infláció fölött. A januári adatra aztán úgy reagáltak, hogy a magas inflációt csak átmenetinek nevezték az NGM közleményében, és ismét belengette az élelmiszerek árstopjának lehetőségét.
