A hódpatkány drámai módon megváltoztatja a Balaton ökoszisztémáját, és sajnos úgy tűnik, hogy már nincs módunk beavatkozni.
A nutria, más néven vízi patkány, egy Dél-Amerikából származó idegenhonos faj, amely kifejezetten a tiszta vízű, gazdag vízinövényzetű területeket kedveli. Ez a faj rendkívül alkalmazkodó, nem csupán vizes élőhelyeken találja meg a számításait; sokféle környezetet képes kihasználni, legyen szó folyókról, csatornákról vagy állóvizekről. Európában már több mint egy évszázada jelen van, és az elvadult populációi sikeresen önfenntartó közösségeket alakítottak ki. Kezdetben csupán a mediterrán térségekben terjedt el, ám az éghajlatváltozás következtében a telek enyhülésével egyre inkább képes alkalmazkodni a hidegebb környezethez is.
"Ebben az időszakban kevesebb a táplálék, és a fagyos napok, a befagyott vizek nem teszik lehetővé elvileg, hogy túlélje a telet. De ezek a fagyos időszakok, a hosszú hóborítás, a jégborítás már hiányzik" - mondta az InfoRádió megkeresésére Lanszki József, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.
A nutria, más néven hódpatkány, egy érdekes rágcsáló, melynek megjelenése sok szempontból zavaró lehet. Testalkata a hódéra emlékeztet, azonban farka inkább a patkányokéval rokon. Ebből adódik a különleges elnevezés is, hiszen a "nutria" kifejezés a tudományos nyelvben használatos. Ennek az állatfajnak a megjelenése többféle problémát is okozhat a környezetben.
Nem kötődik konkrét élőhelytípusokhoz, hanem rendkívül alkalmazkodóképes, így bárhol megtelepedhet. Amikor egy új területen letelepszik, azonnal a lágyszárú növényeket veszi célba táplálékként. A hód főként télen, de az év más időszakaiban is fás szárú növényekkel táplálkozik, főleg azok lombjával, ami gyakran azt jelenti, hogy fákat dönt ki. Ezzel szemben a nutriák nem folytatnak ilyen tevékenységet: ők inkább a hínárnövényzetet fogyasztják, amely számos halfajnak és más élőlénycsoportoknak biztosít otthont. E táplálkozási szokásuk következtében nyílt vízfelületeket alakítanak ki, ami...
az élővilág átalakulásához vezet, amely új lehetőségeket és kihívásokat teremt a természet minden szegmensében.
olyan fajok nyernek teret, amelyek jó alkalmazkodóképességűek, generalista fajok, tehát a közönséges és sok esetben idegenhonos fajok nyernek teret a nutria növényzetfogyasztása miatt. Leegyszerűsödik a közösség, átalakul, az őshonos fajok számára kedvezőtlenné válik" - húzta alá.
A nutria, ez a rendkívül alkalmazkodóképes rágcsáló, évente akár kétszer vagy háromszor is képes utódokat világra hozni, és mindegyik alkalommal négytől hatig terjedő számú kölyköt nevelhet. A növényi táplálék bősége nem korlátozza a szaporodást, így az utódok felnevelése zökkenőmentesen zajlik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának területén, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán található különböző helyszíneken már évek óta önfenntartó populációk élnek. Amikor ez a faj nagy területen elterjed, a velük való hatékony fellépés komoly kihívássá válik, hiszen a lépték miatt a beavatkozás rendkívül nehézkessé válik.
„Kifejezetten komoly kihívás, hiszen észrevétlenül, rendkívül rafinált módon tud terjeszkedni. Kihasználja a rejtett lehetőségeket, és olyan helyszíneken bukkannak fel, ahol korábban senki sem sejtette a létezését. Elképzelhető, hogy hónapok múlva válik csak nyilvánvalóvá a jelenléte valahol” - fogalmazott Lanszki József.
Egy másik kérdés is felvetődik a faj jelenléte kapcsán: a töltések oldalának megfúrása, ami potenciálisan halastavakat és vízvédelmi gátakat is érinthet. A probléma súlyossága ráadásul nem mindig azonnal nyilvánvaló, így a következmények időben elhúzódhatnak.
