Tanulságok nélkül, mint egy térkép nélkül bolyongani az ismeretlenben; minden lépés kísérlet, minden döntés kockázat. Az élet néha úgy tűnik, mintha csak sodródnánk az árral, anélkül, hogy megértenénk, merre is tartunk. Ilyenkor a tapasztalatok nem formál
Alig tíz nappal ezelőtt az Európa-barát pártok egy olyan megállapodást kötöttek, amely 64 százalékos parlamenti többséget biztosít számukra egy új kormánykoalíció létrehozásához. Ez a döntés éppen négy nappal az alkotmánybíróság december 6-i határozata után született, amely az elnökválasztás érvénytelenítéséről szólt. A pártok a szokatlan helyzet által generált nyomás alatt írták alá a szándéknyilatkozatot, ám a román politikai tájban a hasonló dokumentumok aláírása gyakran csak formális lépésnek bizonyul, amelyet nem követ a tényleges végrehajtás. Mostanra már szinte hírértékű lenne, ha a pártok valóban tiszteletben tartanák a közöttük kötött megállapodásokat, még ha azok csupán szándéknyilatkozatok is. A jelenlegi helyzetben hamar kiderült, hogy a pártok nem gondolták komolyan a megállapodásban foglaltakat. Az USR, azaz a Szövetség a Megújuló Romániáért, szinte azonnal elkezdte saját politikai érdekeit szem előtt tartani, és arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb stratégia számukra, ha ellenzékben maradnak. Ezután a koalíció többi pártja által megfogalmazott általános elveket nem találták kielégítőnek, és úgy vélték, hogy azok nem nyújtanak elegendő garanciát a gazdasági válság további súlyosbodásának megakadályozására. Elena Lasconi, az USR egyik prominens képviselője is azt állította, hogy nem hívták meg a tárgyalásokra, bár ez a kijelentés inkább tűnik egy kevésbé hihető magyarázatnak. Valójában az USR úgy érezte, hogy kompromittáló lenne számukra, ha egy olyan koalícióhoz csatlakoznának, amelyikben a PSD, a Szociáldemokrata Párt is részt vesz. Ezzel azt remélik, hogy ellenzéki szerepükben Elena Lasconi népszerűsége növekedni fog az elkövetkező elnökválasztásra való felkészülés során.
A hárompárti koalícióban folyó tárgyalások helyzete nem éppen rózsás, ahogy azt nemrégiben a liberálisok vezetője, Ilie Bolojan, valamint Ciprian Ciucu, Bukarest kerületi polgármestere is megerősítette interjúikban. Mindketten olyan megjegyzéseket tettek Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták elnöke ellen, amelyek nyilvánvalóan nem estek jól neki. Ennek következtében Ciolacu bejelentette, hogy a PSD visszalép a koalíciós tárgyalásoktól, és hajlandó támogatni egy jobboldali kormányt a parlamentben. Ez a döntés bizonyos szempontból érthető, hiszen a liberálisok és az USR képviselői olyan magabiztosan beszélnek a PSD-ről, mintha ők maguk mentesek lennének a politikai bűnöktől, pedig a valóságban a különbségek nem olyan markánsak. A liberálisok soraiban is találunk gyengén felkészült, nacionalista és szélsőséges nézeteket valló politikusokat, és nem szabad elfelejteni, hogy az államháztartás megszorult helyzete nem csak a PSD számlájára írható, hiszen a pénzügyminiszterük liberális. Így tehát a liberálisok kioktatása a PSD-től nem tűnik hitelesnek, és az USR-nek is érdemes lenne alázatosabban hozzáállnia a politikai vitákhoz, hiszen könnyű kritikát megfogalmazni, amikor nem viselnek felelősséget a döntésekért. Az előrehozott választások kiírására tett javaslataik pedig inkább a politikai éleslátás hiányát tükrözik, mintsem valódi megoldási lehetőségeket.
Klaus Iohannis államelnök azonnal felszólította a pártokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, hiszen nem hiányzik senkinek a politikai válság mélyülése. Ciolacu döntése állítólag a párt tagságát és egyes vezetőit is meglepte. A PSD elnökének a televíziós kamerák előtt adott nyilatkozatában tetten érhető ingerültsége arról tanúskodik, hogy a felindultság komoly szerepet játszott elhatározásában, de az is ugyanolyan valószínűnek tűnik, hogy taktikai döntésről van szó, amivel a PSD sarokba akarja szorítani a jobboldali pártokat, hogy ezek vegyenek vissza a szociáldemokraták ellen irányuló kritikájukból. Ezeknek normális időszakban lehetne létjogosultsága, de amikor nagykoalíciót készülnek alakítani ilyen rendkívüli időszakban - amikor nem csak a kormány, hanem lassan az államelnök is csak ügyvivő lesz -, akkor mindenképpen nagyobb fegyelemre és önmérsékletre lenne szükség.
Felvetődik tehát a kisebbségi kormány megalakulásának lehetősége, ám ennek működőképessége erősen kétséges. Még a 64%-os többséggel rendelkező nagy koalíció stabilitása is kérdéses, nemhogy egy kisebbségi kormányé. Ennek a politikai zűrzavarnak már megjelentek az első kézzelfogható negatív következményei: a Fitch Ratings amerikai hitelminősítő intézet Románia adósságosztályzati kilátásait pozitívról negatívra módosította. Ez azt jelenti, hogy hazánkat a leminősítés kockázata fenyegeti, ami jelentősen megemelheti a már amúgy is magas kamatköltségeket a nemzetközi pénzpiacokon. A körülmények tehát lényeges hatással vannak arra, hogy Románia milyen feltételek mellett tud hiteleket igénybe venni gazdasága finanszírozására.
