Öt éve nem volt hasonló esemény a magyar benzinkutakon.

Fedezd fel a hazai ingatlanpiac legnagyobb üzleti és networking eseményét! Idén már a 21. alkalommal várunk, hogy együtt formáljuk a jövőt!

A hazai üzemanyagárak grafikonjára nézve könnyedén az eszünkbe juthat egy tekergő kígyó képe, hiszen rendkívül széles kilengések mentén alakult az elmúlt években a benzinnek és a dízelnek az ára. Legújabban az iráni-izraeli háború eszkalációja borzolta a kedélyeket, a Hormuzi-szoros lezárásától tartva nagyot ugrott a Brent nyersolaj jegyzése, és ezt gyorsan lekövették az üzemanyagárak is. De amilyen hirtelen jött az ijedelem, olyan gyorsan is párolgott el, miután Amerika közbelépésére enyhült a konfliktus.

Ám mielőtt a hazai autósok hátradőlhettek volna, az utóbbi hetekben egy izgalmas változás vette kezdetét a magyar benzinkutakon. Kissé drámai kifejezéssel élve, azt is mondhatnánk, hogy

olyan történt a hazai kutakon, amilyet 5 éve nem láttunk.

A benzin ára ebben az időszakban stabilan mozgott, sőt, némi csökkenést is mutatott, miközben a dízel ára drámai emelkedésbe kezdett. Holnaptól a gázolaj literenként 16 forinttal drágább lesz, mint a benzin. Noha márciusban is voltak hasonló mértékű árkülönbségek, most ismét felborult az egyensúly a két üzemanyag között.

Az évnek ezen időszakában általában a benzin ára emelkedik, mivel a nyári turizmus felfutása miatt a benzin iránti kereslet jelentősen megnő. Ennek következtében a lakossági fogyasztás is a benzin irányába tolódik el, annyira, hogy...

utoljára 2020-ban láthattunk a mostanihoz hasonló árkülönbséget a két üzemanyag között július közepén.

A dízel finomítási költségei a 2020 februárjában kirobban orosz-ukrán konfliktus következtében drámaian megemelkedtek, több mint háromszorosára nőve. Ennek hátterében az áll, hogy a nehéz orosz olajokból főként dízelt lehet gyártani, és a hirtelen fellépő exportkorlátozások miatt az európai piacra irányuló szállítások jelentősen csökkentek.

A szokatlan jelenség mögött az a tény áll, hogy az olajpiac komoly dízelellátási gondokkal néz szembe. Az amerikai és európai készletek drámai mértékben csökkentek, ami jelentős áremelkedést eredményez.

Az Egyesült Államokban a dízelkészletek szintje 1996 óta nem tapasztalt mélypontot ért el ebben az időszakban.

Európában a határidős jegyzések szorosabb piaci környezetet tükröznek, mint amilyet az izraeli-iráni konfliktus csúcspontján tapasztalhattunk. A dízel ára, amely a nyersolajhoz viszonyítva egy alapvető kereskedelmi indikátornak számít, mindkét régióban jelentősen meghaladja a szezonális átlagot.

Az ellátási problémák mögött az atlanti-óceán mindkét oldalán bekövetkezett finomítói leállások, a legutóbbi üzemzavarok, valamint az OPEC+ által végrehajtott termeléscsökkentés állnak. Ezen csökkentések jelentős része Szaúd-Arábia és Oroszország közreműködésével valósult meg, amelyek a nehezebb nyersolajra specializálódtak. Az Energy Aspects legfrissebb adatai szerint júniusban a dízel csak a globális olajtermék-kibocsátás 31,4%-át képviselte, ami jelentősen elmarad a szokásos szezonális átlagtól.

A jövőbeli kilátások nem tűnnek túl rózsásnak: az Egyesült Államokban a dízelkészletek várhatóan alacsony szinten stagnálnak júliusban. Ennek oka, hogy a kanadai nyersolajexport növekedése csak a harmadik negyedév közepére vagy végére prognosztizálható. Továbbá, Európában a közepes és nehéz olajok hiánya hosszabb távon is fennállhat, ahogy azt a szakértők előrejelzik. Újabb kockázatok is felüthetik a fejüket: a nyári hőhullámok komoly nyomást gyakorolhatnak a termelésre, míg az észak-atlanti hurrikánszezon komoly fenyegetést jelent az amerikai dízel- és egyéb üzemanyagtermelés számára. Ezen kívül, a kötelező biokomponens bekeverésének emelkedő ára is hozzájárul a magas dízelárak kialakulásához, így a helyzet továbbra is aggályosnak tűnik.

Amennyiben a dízel ára drámai mértékben emelkedik, az komoly hatásokkal járhat a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt, sőt, a nemzetgazdaság egészére is kihatással lesz.

A dízel árának emelkedése elsődlegesen a szállítási és logisztikai költségek növekedéséhez vezet, mivel a teherautók, mezőgazdasági gépek és számos ipari berendezés túlnyomórészt dízelmotorral működik. A fuvarozási szektor különösen érzékeny az üzemanyagárak ingadozásaira, mivel ezek a teljes működési költségek 30-40%-át is elérhetik. Ennek következményeként a dízelárak emelkedése láncreakciót indít el az ellátási láncokon, amely hatással van minden termékre, az élelmiszerektől kezdve egészen az iparcikkekig.

A dízelárak növekedése nem csupán a közlekedési költségeket érinti, hanem egyúttal felerősíti az inflációs nyomást is. A megnövekedett üzemanyagköltségeket a termelők és forgalmazók hajlamosak áthárítani a vásárlókra, ami végső soron az árak általános emelkedéséhez vezet.

Ez a reáljövedelmek csökkenéséhez és a fogyasztás visszaeséséhez vezethet, ami gátolja a gazdasági fejlődést.

A termelő szektorok, mint például a mezőgazdaság vagy az építőipar, különösen sérülékenyek. A mezőgazdaságban a dízel a traktorok, kombájnok és szivattyúk működtetéséhez szükséges, így az árak megugrása közvetlenül növeli az előállítási költségeket. Ez nemcsak az élelmiszerárakra hat, hanem a gazdálkodók jövedelmezőségére is.

A dízelárak hirtelen emelkedése nem csupán a költségeket növeli, hanem a vállalatok versenyképességét is alááshatja, különösen azokban az iparágakban, ahol a vállalatok nehezen tudják áthárítani a megnövekedett kiadásokat a végfelhasználókra. A szállításra fókuszáló szektorban működő exportőrök például jelentős hátrányba kerülhetnek a nemzetközi piacon, ha riválisaik kedvezőbb energiaárakkal rendelkeznek.

Összegzésként tehát kijelenthetjük, hogy...

a dízelárak hirtelen emelkedése szinte minden gazdasági szereplőre hatással van, torzítja az árakat, lassítja a növekedést és növeli az inflációt.

A megugró üzemanyagárak láttán sokakban felmerülhet a gondolat, hogy talán érdemes lenne a szomszédos országokba utazni egy kis dízelkútra. Az Európai Bizottság weboldalán már hozzáférhetők a legfrissebb statisztikák, így könnyedén ellenőrizhetjük, hogy a hazai dízelárak túllépik-e a környező országok átlagát.

Ebben a környezetben

A dízel üzemanyag esetében a hazai árak négy forinttal kedvezőbbek az átlagosnál.

A benzin ára jelenleg valamivel a régiós átlag alatt mozog.

Az alábbi ábrán térképen is lehet látni, hogy a környező országokban hol olcsóbb és hol drágább a dízel, mint Magyarországon.

A fentiek alapján két lényeges következtetés vonható le: