Szívszorító pillanat: Íme, hogyan fest Sas József sírja négy évvel a búcsúztatása után - Kép - Ripost

Az élet nehéz sorsot mért a legendás humoristára élete utolsó éveiben, hiszen 2019-től ágyhoz kötve töltötte mindennapjait és hol kórházi kezelésre szorult, hol pedig felesége ápolta. Sas József, a kabaréműfaj koronázatlan királya négy éve szerződött az égi társulathoz.

Nincs olyan ember ezen a sárgás földön, aki a „kabaré” vagy a „Mikroszkóp Színpad” szavakat hallva ne gondolna azonnal Sas Józsefre. A legendás nevettető neve szinte egybefonódott a magyar humorral, és persze a szilveszteri kabaréval, amely évről évre milliónyi otthon óévbúcsúztató mulatságának elengedhetetlen háttérzenéje volt. Sas József számára a humor nem csupán szórakozás volt, hanem egy komoly mesterség, amelyet véresen komolyan vett, még ha ez elsőre furcsának is tűnik. A Ripost Heller Tamás színészt kérte fel, hogy együtt emlékezzünk a magyar humorművészet egyik legnagyobb alakjára, Sas Józsefre, aki sajnos 2021. január 17-én távozott az élők sorából.

Ma különös módon játszott velem a sors. Reggel éppen egy találkozóra igyekeztem, és eszembe jutott Sas József, hiszen olyan emberek vártak rám, akikkel mindketten sokat együtt dolgoztunk. Elmerültem a gondolataim tengerében, amikor hirtelen, két villamosmegálló között felnéztem, és ott állt előttem Sas József özvegye, Zsuzsa asszony, aki éppen a temető felé tartott.

- kezdte lapunknak Heller Tamás, majd elnevette magát, mert eszébe jutott egy bizonyos este, amikor Sas József lelőtte egy poénját.

"Annyi, de annyi vidám emlék villan be most a fejemben... Különösen az a vidéki fellépés, amikor a közönség elé léptem. Elkezdem mesélni egy poént, amit a nézők mindig imádnak. Gondosan felépítettem a kis történetet, majd a legjobb pillanatban elmondtam a csattanót, és vártam a nevetést, ami azonban elmaradt. Egy árva nevetés sem hallatszott, én pedig döbbenten álltam ott, nem értve, miért van ez. Végül kiderült, hogy Sas József, aki pár perccel előttem lépett színpadra, ugyanezt a poént mondta el, így a közönség már jóízűen nevetett rajta. És ez fordítva is előfordult már, hogy én lőttem el a poént előbb… - merült el a gondolataiban a színész, akinek a színpadon kívüli barátsága is különösen fontos volt Sas Józseffel."

Sas Józsefben egy különös kettősség rejtőzött, ami sokak számára talán furcsának tűnt, de ez éppen azért keltette fel a tiszteletemet iránta. Amikor a színház falain kívül, barátként találkoztunk, vagy közösen indultunk el családi nyaralásokra, ő volt a társaság legnyugodtabb és legszórakoztatóbb tagja, akivel bármilyen helyzetben könnyedén el lehetett beszélgetni. Azonban, amint csak megérkeztünk a Nagymező utcára, ahol a Mikroszkóp Színpad állt, azonnal átváltozott az ellentmondásokat nem tűrő színigazgatóvá, akinek egyetlen célja a teátrum és a közönség szolgálata volt. Be kell vallanom, számos hangos vitát folytattunk ott, de ezek az előadás előtt mindig simán rendeződtek – mesélte Heller Tamás Sas József halálának évfordulója alkalmából, emlékezve arra a napra, amikor utoljára találkozott a legendás barátjával. "Józsi ekkor már régóta küzdött a betegséggel. Otthon tartózkodott, Zsuzsa asszony ápolta, de nagy örömmel fogadtak minket, hiszen egy közös barátunk, aki Ausztráliából érkezett, csatlakozott hozzánk. Számos nevetés és még több emlék felidézése jellemezte a látogatásunkat."

Related posts