Szijjártó Péter az élelmiszeripar kiemelkedő eredményeként jellemezte a magyar élelmiszer-inflációt, amely a legjobb az Európai Unióban.

A külügyminiszter megjegyzései szerint Magyarország élelmiszeripara kétszer olyan sikeresen működik, mint öt évvel ezelőtt. Valóban tapasztalható a termelési érték növekedése, azonban Szijjártó elfeledkezett arról, hogy az élelmiszerárak drámai emelkedése jelentős hatással van a helyzetre.

„Az utóbbi évek során az élelmiszeripar valóban figyelemre méltó rekordokat állított fel” – nyilatkozta Szijjártó Péter július 14-én, a Gyermelyi Zrt. legújabb beruházásának ünnepélyes átadásán.

- ismertette a külügyminiszter. Szijjártó a növekedést az utóbbi évek kormányzati beruházásainak eredményeivel és az élelmiszeripar szilárd ellenállóképességével indokolta.

Szijjártó állításáról megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ha érdemben válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

A Szijjártó által említett termelési érték egy fontos mutató, amely azt tükrözi, hogy egy adott időszakban mekkora összegben készítettek el termékeket vagy nyújtottak szolgáltatásokat egy adott iparágban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos definíciója szerint ez a mutató az iparág nettó árbevételét jelenti, figyelembe véve a készletállomány változását is. Érdemes megjegyezni, hogy a termelési értéket folyó áron számolják, ami azt jelenti, hogy az adott év aktuális piaci árait használják az értékeléshez. A KSH minden évben közzéteszi ezeket az adatokat, beleértve az élelmiszeripart is, amely magában foglalja az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártását.

A növekedés az utolsó öt évben valóban figyelemre méltó. 2019-ben az élelmiszeripar termelési értéke 3538 milliárd forintra rúgott, míg a hivatalos előrejelzések szerint 2024-re már 6654 milliárd forintra nőhet. Érdemes megjegyezni, hogy a KSH módszertana szerint az előző évi adatokat minden év július-augusztusában véglegesítik. Szijjártó kijelentésével ellentétben a legfrissebb elérhető adatok azt mutatják, hogy az élelmiszeripar termelési értéke nem éri el a 6700 milliárd forintot. Ugyanakkor az tény, hogy folyó áron ez is 88%-os növekedést jelent, ami gyakorlatilag a dupláját jelenti a 2019-es szinthez képest. Ezek a statisztikák első pillantásra valóban alátámasztják a külügyminiszter állításait.

Így ha jelentősen drágulnak az élelmiszerek, az pusztán az árak emelkedése miatt is felhúzhatja a termelési értéket, akkor is, ha a termelt vagy értékesített mennyiség nem változik.

Ahhoz, hogy Szijjártó Péter megnyilatkozását pontosan értelmezzük, fontos, hogy a megfelelő háttérinformációkat is számításba vegyük:

Az elmúlt öt év során Magyarországon az élelmiszerárak látványosan megemelkedtek, amit bárki észlelhetett, aki gyakran látogat el a boltba.

Míg 2020-ban és 2021-ben az élelmiszerek árszintje viszonylag mérsékelt növekedést mutatott a KSH adatai alapján, évente csupán 4-7 százalékos emelkedéssel, addig 2022 és 2023 fordulópontot hozott, hiszen robbanásszerű drágulás indult, ami évente körülbelül 26 százalékos áremelkedést eredményezett. Ez a két év nem csupán kiugróan magas árakat hozott, hanem több évtizedes rekordokat is megdöntött. 2024-re azonban az infláció végre mérséklődött, és 2,8 százalékra csökkent.

A Szijjártó által említett termelési értéket nem közvetlenül a bolti ár befolyásolja, hanem az az ár, amin az élelmiszeripari termelők értékesítik a termékeiket, jellemzően a nagykereskedelmi piacon. A KSH adatai szerint az élelmiszeriparban a fogyasztói árakhoz hasonlóan a termelői árak is kilőttek az elmúlt öt évben.

Elemzéseink alapján 2019 és 2024 között az élelmiszeripari termelői árak kumulált inflációja 74 százalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy amit 2019-ben 10 ezer forintért adtak el az élelmiszeripar szereplői, az 2024-re már több mint 17 ezer forintért kelhetett el.

Ez különösen jellemző a 2022-2023-as időszakra, amikor az élelmiszeripar termelői árai jelentős növekedést mutattak, meghaladva a 30, illetve 15 százalékot.

A volumenindex képes felfedni, hogy egy iparág mennyire aktív a termelés terén, valamint hogyan változik ez az aktivitás az évek során. Ez a mutató hűen tükrözi az előállított termékek mennyiségét, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint a volumenindex a termelési érték alakulását mutatja, miközben kiszűri az árváltozások hatását. Az élelmiszeripari termelés volumene az alábbiakban részletezett módon fejlődött 2010 óta.

A KSH adatai jelentős visszaesést mutatnak 2023-ban az élelmiszerek, italok és dohánytermékek termelésében Magyarországon: a kibocsátott termékmennyiség több mint 12 százalékkal csökkent. Ez a 2001 óta mért legalacsonyabb érték, az elmúlt több mint két évtizedben sosem volt ilyen mértékű visszaesés a hazai élelmiszergyártásban.

A legfrissebb, 2024-re vonatkozó adat ismét bővülést mutat, nagyjából 4 százalékkal termelt többet az élelmiszeripar 2023-hoz képest.

Ez is alátámasztja, hogy a Szijjártó által hangoztatott figyelemre méltó nominális értéknövekedés mögött alapvetően nem a termelési mennyiség bővülése, hanem az árak drámai emelkedése játszik sokkal fontosabb szerepet.

Az utóbbi években Európa-szerte tapasztalható volt az élelmiszerek árának jelentős emelkedése, ám Magyarországon mindezekhez képest még drámaibb áremelkedés zajlott.

Az Eurostat adatai alapján az EU-tagállamok többségében jelentősen nőttek az élelmiszerárak 2019 és 2024 között, a 27 tagállam átlagát nézve 34,5 százalékos volt a kumulált infláció.

Ez egyedülállóan magas érték a régióban, még úgy is, hogy az Eurostat-adatok alapján számolt magyar élelmiszer-infláció minimálisan alacsonyabb, mint ami a KSH korábban ismertetett számaiból következik.

Ahogy korábban említettük, Magyar Péter állításának ellenőrzése során kiderült, hogy a 2022-es és 2023-as rekordértékeket követően 2024 júniusa és 2025 májusa között mindössze három hónapban volt tapasztalható, hogy a magyar élelmiszerinfláció az előző év azonos időszakához viszonyítva az uniós legmagasabb értékek között helyezkedett el.

A visegrádi és kelet-európai országokban az élelmiszerárak terén figyelemre méltó drágulás tapasztalható. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában az átlagos növekedés körülbelül 50 százalékot ért el az elmúlt öt évben, míg Bulgáriában ez a szám még magasabb, 55 százalékos növekedést mutat. Csehországban ennél kicsit mérsékeltebb a helyzet, itt 35 százalék körüli inflációval kellett számolni, míg Szlovéniában a kumulált infláció körülbelül 31 százalékra rúgott.

A nyugat-európai tagállamokban az élelmiszerárak növekedése általában mérsékeltebb ütemet mutatott. Írországban például csupán 18,3%-os emelkedést tapasztaltak 2019 és 2024 között, míg Finnországban ez az érték 22,1%-ra rúgott. Franciaországban a drágulás 25,9%-ot tett ki. Belgiumban a növekedés 30%-ra ugrott, és Portugáliában is 31%-os emelkedést jegyeztek fel, de ezek a számok még mindig alatta maradtak az uniós átlagos növekedésnek.