Szijjártó Péter a NATO-csúcs előtt: Az értelem győzelme A közelgő NATO-csúcs előtt Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ésszerű megközelítések végül diadalmaskodtak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelgő NATO-csúcstalálkozó kapcsán hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ez az esemény mérföldkőnek számíthat. Rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága már nem szerepel a napirenden, és a fókusz most a kollektív védelem erősítésére helyeződik, a háborús eszkaláció helyett.

Hágából jelentkezett be élőben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a NATO csúcstalálkozó előtt. A miniszter nemcsak a kétnapos tanácskozás menetrendjébe engedett bepillantást, hanem markáns üzeneteket is megfogalmazott Ukrajna tagságával, Donald Trump szerepével és a magyar védelmi ipar jövőjével kapcsolatban.

"A NATO egy védelmi szövetség, és most végre erről is szól a csúcstalálkozó" – emelte ki a tárcavezető. Rámutatott, hogy a szervezet napirendjét 2022 óta az ukrajnai konfliktus határozza meg, de ezúttal "nem Ukrajna további támogatása van a középpontban, hanem a kollektív védelem megerősítése". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezzel "győzött a racionalitás", mivel először került egyértelműen le az Ukrajna NATO-tagságának ügye a hivatalos napirendről. Volodimir Zelenszkij elnök csupán a mai informális vacsorára kapott meghívást, a holnapi hivatalos munkamegbeszélésen viszont nem vesz részt.

A külügyminiszter véleménye szerint ez a lépés hozzájárul a globális stabilitás erősítéséhez.

Ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, az közvetlen feszültséget generálna Oroszországgal. Ez pedig a harmadik világháború kitörésének lehetőségét vetné fel.

- fejtette ki.

A NATO-csúcstalálkozó másik kiemelt témája a védelmi kiadások növelése volt. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Donald Trump nyolc évvel ezelőtt, elnöksége alatt már részt vett egy hasonló csúcstalálkozón, ahol határozottan azt szorgalmazta, hogy a tagállamok fokozottabb pénzügyi forrást biztosítsanak a védelem terén. Most, mint fogalmazott, "Trump javaslata alapján a szövetségesek célul tűzhetik ki, hogy a bruttó hazai termékük 5 százalékát költsék védelemre a következő tíz év során".

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország már most is az élvonalban van ebben a versenyben: "Három éve folyamatosan teljesítjük a 2 százalékos vállalást, és tavaly a védelmi költségvetés 45 százalékát fejlesztésekre fordítottuk, ami az egész szövetségben a negyedik legjobb arány." Kiemelte, hogy a magyar védelmi ipar megerősítése nem csupán stratégiai előnyöket, hanem gazdasági lehetőségeket is teremthet, mivel várhatóan növekedni fog a kereslet a modern védelmi eszközök iránt.

A külügyminiszter azt is hangsúlyozta: Magyarország nemcsak saját biztonságáért tesz, hanem aktívan részt vállal más szövetséges országok védelméből is. A magyar légierő jelenleg Szlovákia, Horvátország és Szlovénia légterét védi, augusztustól pedig újra négyhónapos misszióra indul a Baltikumba. "Négy géppel és 80 fős személyzettel immár negyedszer látjuk el a balti légtérrendészetet, a következő kör 2028-ban lesz."

A külügyminiszter világossá tette: a magyar kormány változatlanul Donald Trump béketörekvéseit tartja a legesélyesebbnek az ukrajnai háború lezárására. "Ez a háború nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál érhet véget. És ennek jelenleg Donald Trump az egyetlen reális letéteményese" - fejtette ki. A tárcavezető reméli, hogy a NATO-tagállamok a csúcstalálkozón egységesen felsorakoznak az amerikai elnök béketervének támogatása mögött, ahogy azt Magyarország már megtette.

A NATO-csúcstalálkozó kedd este informális vacsorával kezdődik Hágában, szerdán 10 órától indul a hivatalos munkaülés a tagállami vezetők részvételével. A következő két napban eldőlhet, milyen irányt vesz a szövetség a háborús konfliktusok, a védelmi célkitűzések és a belső kohézió metszetében. Szijjártó Péter szerint a magyar álláspont világos: "Mi a béke pártján állunk, a magyarok biztonsága az első, és minden olyan javaslatot támogatunk, ami nem háborút, hanem nyugalmat hoz a kontinensre."

Ahogyan azt korábban már említettük, a tervezett 18. szankciós csomag bevezetése Oroszországgal szemben egyelőre elmarad, miután Magyarország és Szlovákia is vétózta azt. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, a vétójogával élve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság másik javaslata az orosz energiahordozók tilalmát célozza, és a döntéshez nem egyhangú, hanem többségi szavazás szükséges a tagállamok részéről.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kész hozzájárulni újabb fegyverszállítmányokhoz, pénzügyi támogatásokhoz vagy energiaszankciókhoz, különösen, ha ezek a magyar családok rezsiköltségeit terhelnék. Kifejezte aggodalmát, miszerint Brüsszel jogellenesen próbálja megvonni hazánk korábbi mentességét az orosz energiahordozók beszerzését illetően, miközben Ukrajna EU-ba történő csatlakozását sürgeti, anélkül, hogy a magyar kisebbség jogainak helyreállítására figyelmet fordítana.

Az Indexen folyamatosan frissülő, percről percre tudósításban számolunk be a háborús történésekről. Az orosz-ukrán konfliktust itt, a Közel-Kelet eszkalációját pedig itt követheti nyomon.