Meglepődtek a magyar nyugdíjasok: ezekből a forrásokból ők alig tapasztalnak valamit. Milyen következmények várnak ránk? - Pénzcentrum

Az átlagnyugdíj 244 ezer forintra emelkedett, ami 5,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben a bérek ennél jóval nagyobb ütemben nőttek. A KSH adatai szerint folytatódik a nyugdíjasok relatív anyagi leszakadása az aktív dolgozókhoz képest- írja a Portfolio.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján május hónapban az öregségi nyugdíjak átlagos összege 244.077 forintra emelkedett. Ezzel szemben a mediánnyugdíj jelentősen alacsonyabb szinten, 215.615 forinton állt, ami 11,6%-kal maradt el az átlagtól. Éves összehasonlításban az átlagnyugdíj 5,1%-os növekedést mutat, míg a mediánnyugdíj ennél kisebb mértékben, 4,9%-kal emelkedett. Ezek a számok arra utalnak, hogy a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek némileg fokozódtak az utóbbi időszakban.

Az átlagnyugdíj emelkedése két alapvető tényező eredménye. Először is, 2025 januárjától a költségvetési törvény keretében tervezett 3,2%-os inflációs növekedés hatására emelkedtek a nyugdíjak. Másodsorban, a nyugdíjasok csoportjának folyamatosan zajló természetes cserélődése is hozzájárul az átlag növekedéséhez, hiszen az újonnan megállapított nyugdíjak általában magasabb összegűek, amit a valorizációs szorzók sajátos működése magyaráz.

A statisztikai adatok éles különbségeket mutatnak a nyugdíjak eloszlásában. 2025 januárjában több mint 440 ezer ember, a 2,27 millió saját jogú nyugdíjas és ellátásban részesülő közel egyötöde, havi 140 ezer forint alatti támogatásban részesült. Ezzel szemben 77 ezer fő élvezheti a 500 ezer forintot meghaladó nyugdíjat, közülük 14 ezren a legmagasabb, 700 ezer forintot is túllépő kategóriába tartoznak.

A nyugdíjasok anyagi helyzete évek óta folyamatosan romlik az aktív munkavállalókhoz viszonyítva. Míg 2010 és 2024 között a munkabérek több mint 220%-kal emelkedtek, a nyugdíjak mindössze 172%-os növekedést mutattak be ezen időszak alatt. A különbség különösen 2016 után vált élesebbé, amikor a gazdaságban drámai bérnövekedés vette kezdetét.

2014-ben az átlagnyugdíj és az átlagbér közötti arány még 67%-ot mutatott, de ez az érték 2020-ra drámaian, 51%-ra csökkent. A 13. havi nyugdíj bevezetése némileg kedvező változást hozott, különösen 2023-ban, amikor az nyugdíjak 18,6%-os emelkedést mutattak, míg a bérek csupán 14,2%-kal nőttek. Ennek ellenére a legújabb statisztikák szerint az átlagnyugdíj jelenleg mindössze az átlagbér 54,6%-át ér el.

Az idei évben várhatóan tovább nő a szakadék. A nyugdíjak az év eleji 3,2%-os emeléssel és a bejelentett novemberi 1,3%-os korrekcióval együtt is csak 4,5%-kal emelkednek, míg a bérek az első négy hónapban 9,2-9,4%-kal nőttek. Ezen a helyzeten az őszi 30 ezer forintos élelmiszer-utalványok sem tudnak érdemben változtatni.

Ősszel a nyugdíjasok számára két izgalmas lehetőség kínálkozik, amelyek extra juttatásokhoz vezetnek. Szeptember hónapban várhatóan kezdetét veszi a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványok kiosztása, amely segíti a mindennapi megélhetést. Ezt követően novemberben érkezik a 1,3%-os nyugdíjkorrekció, amely beépül a nyugdíjakba, és a márciustól októberig terjedő időszakra visszamenőlegesen is kifizetik, emellett a 13. havi nyugdíjat is érinti. Ez a két lépés már önmagában is jelentős támogatást nyújt a nyugdíjasok számára.

A jelenlegi 244 ezer forintos átlagnyugdíj esetében a korrekció havi 3200 forint körüli emelést jelent, ami az egyszeri visszamenőleges kifizetéssel együtt átlagosan 38 ezer forintot eredményez novemberben. Az élelmiszer-utalványokkal együtt így összesen mintegy 70 ezer forint pluszjuttatásra számíthatnak az átlagnyugdíjasok az év végéig.