"Senkit sem foglalkoztat a másik múltja. A Hunyadi diadala attól függ..."
50-70 ló, 200 kaszkadőr és statiszta, valamint számtalan daru, krán és lámpa - a Hunyadi-sorozat forgatásán így telik egy átlagos nap. Ilyen grandiózus produkcióra még nem volt példa Magyarországon. De vajon miért olyan fontos, hogy egy írástudatlan katona felemelkedésének történetét a képernyőre vigyük? Miért keltheti fel az emberek érdeklődését a világ minden táján, Japántól Chiléig? Érdemes-e a legutóbbi évek csalódásai után újra a történelmi műfaj felé fordulni? És valóban ezt nevezhetjük a magyar Trónok harcának? A sorozat maratoni sajtóvetítésén a kreatív csapattal beszélgettünk, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre.
A magyar filmgyártás 120 éve alatt még nem készült film Hunyadi Jánosról, ami igencsak meglepő. De nem ő az egyetlen, akinek a története a vásznon nem kapott helyet: Mátyás király és Szent István életéről sincsenek történelmi filmek, csupán rockoperák vagy animációs alkotások. Történelmünk jelentős része így teljes mértékben hiányzik a filmgyártásunk palettájáról. Pedig ahhoz, hogy a magyar múlthoz való viszonyunkat mélyebben megértsük, elengedhetetlen, hogy ezeket a történeteket valahogyan megelevenítsük. A modern társadalmak történelemképe nem csupán a tankönyvekből merít, hanem sokkal inkább a kultúrából, az irodalomból, a színházi előadásokból - és természetesen a filmekből is.
„Tedd egyedivé a szövegedet” – mondja Bán Mór, a grandiózus Hunyadi-regénysorozat írója és az azonos című sorozat forgatókönyvírója, amikor a széria maratoni sajtóvetítésén faggatjuk a magyar történelmi filmek legújabb trendjeiről, valamint arról, hogyan illeszkedik a Hunyadi a jelenlegi műfaji áradatba. A sorozat célja, hogy pótolja a Hunyadi Jánosról szóló történetek hiányát, hiszen tíz epizódon keresztül tárja elénk a magyar hadvezér életének legfontosabb eseményeit, gyermekkorától egészen a nándorfehérvári csatáig (a főszereplőt, Kádár L. Gellértet, a marosvásárhelyi színjátszás friss felfedezettjeként ismerhetjük meg). Bán Mór szavaival élve, ez egy igazi „régi vágású hőstörténet”, amely egy ismeretlen, írástudatlan katona felemelkedését meséli el: „Hunyadi egy olyan időszakban lépett a történelem színpadára, amikor sürgősen szükség volt egy erős vezetőre, aki meg tudta védeni az országot. Lenyűgözött ez a tiszta és egyenes karakter, de arra is törekedtünk, hogy bemutassuk a gyengeségeit és hibáit.”
Bán véleménye szerint nem meglepő, hogy a rengeteg történelmi film között találhatunk olyanokat is, amelyek nem éppen kiemelkedőek: "Nem tartom reális elvárásnak, hogy minden egyes történelmi film kivételes mestermű legyen. Mint minden más műfajban, itt is vannak gyengébb és erősebb alkotások. A történelmi filmek azért kerülnek rendszeresen a figyelem középpontjába, mert ezek általában költséges produkciók. Ráadásul a vígjátékaink sem mind egyformán sikeresek, és a drámáink is változó minőségűek" - mondja az író.
A Hunyadi című sorozat költségvetése már a kezdetektől fogva kiemelt téma volt, hiszen ez minden idők legköltségesebb magyar produkciója. A Nemzeti Filmintézet jelentős támogatásával készült el: a tíz epizódhoz több mint 15,2 milliárd forint közvetlen állami finanszírozás érkezett, és az adókedvezmények révén a magyar adófizetők által befektetett összeg összesen körülbelül 22,5 milliárd forintra emelkedhet. Ilyen grandiózus volumenű alkotás még soha nem készült Magyarországon. Ennek a hatása a végeredményen is tükröződik: a sorozat a Mafilm Filmgyártó Kft. fóti stúdiójában felépített impozáns vár mellett számos külső helyszínen is forgott, például Pátyon, Kisorosziban és a Vajdahunyad várában. A produkcióban összesen több mint 600 nemzetközi színész és kaszkadőr vett részt, ami tovább növeli a projekt jelentőségét.
A produkció mérete itthon mindenkinek újdonság volt. Szász Attilát, a sorozat négy rendezőjének egyikét például első forgatási napján mindjárt egy méretes csatajelenet fogadta: 50-70 ló, 200 kaszkadőr és statiszta, megszámlálhatatlan daru, krán és lámpa. Se a producerek, se az operatőrök nem láttak azelőtt ekkora forgatást. Szász elmondása szerint szükség volt egy kis időre, mire belerázódtak a dologba:
Meg kellett értenem, mennyi időt igényel öt lóval, tíz lóval vagy akár húsz lóval leforgatni egy jelenetet. Fontos volt számba venni, hogy mi minden fér bele egy napba, amikor ötven statisztával dolgozunk.
Nem meglepő, hogy egy ilyen nagyszabású produkció nem csupán a magyar közönségnek készült; a kezdetektől fogva világos cél volt, hogy a Hunyadi (angolul Rise of the Raven, hogy elkerüljük a Hyundai márkával való keveredést) nemzetközi színtéren is megjelenjen. Emellett az is szándékos döntés, hogy a külföldi szereplők anyanyelvükön lépnek színpadra a sorozatban, így a produkció összesen kilenc nyelven készült el.
