Riadókészültség a Balti-tengeren: Újabb szabotázsakció a kábelek ellen A Balti-tenger vizein ismételten riadókészültség lépett életbe, miután újabb kábelszaggató szabotázsakció történt. A legfrissebb események rávilágítanak a térség fokozódó feszültségei
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a katonai szövetség fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miközben finnországi nyomozók annak megállapításán dolgoznak, hogy egy Oroszországhoz köthető hajó szabotálta-e a térségben a tenger alatti kábeleket a hét elején - számolt be az Euronews.
Csütörtökön (december 26-án) a finn hatóságok intézkedéseket tettek az Eagle S nevű hajó ellen, amelyet feltételezéseik szerint a horgonya érintett egy Finnországot Észtországgal összekötő tenger alatti energiakábelben, így a hajót a hatóságok megszállták és alávetették ellenőrzésüknek.
Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét pénteken megkérdezték a finn vizekre vitt hajó lefoglalásáról, de nem kívánt nyilatkozni.
Az Eagle S a Cook-szigetek zászlaja alatt navigál, azonban a finn vámhatóság és az EU illetékesei úgy vélik, hogy az orosz árnyékflottához kapcsolódik. Ennek következtében, a nemzetközi szankciók ellenére, orosz olajat és gázt szállít.
Az öregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.
A hajók oroszországi használata környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetükre.
Az X-en közzétett bejegyzésében Rutte közölte, hogy beszélt Alexander Stubb finn elnökkel "a tengeri kábelek esetleges szabotázsával kapcsolatos vizsgálatról". Rutte közölte, hogy "a NATO fokozni fogja katonai jelenlétét a Balti-tengeren".
Arra a kérdésre, hogy ezek a tervek milyenek, a NATO központja csak annyit mondott, hogy a 32 országot tömörítő szövetség "továbbra is éber és azon dolgozik, hogy további támogatást nyújtson, többek között katonai jelenlétének fokozásával" a térségben.
Az incidens kapcsán tartott magas szintű megbeszélés után Stubb az X platformon bejelentette, hogy "a helyzet kontroll alatt áll, így nincs miért aggódnunk". Kiemelte, hogy a vizsgálat továbbra is zajlik, és megemlítette, hogy Finnország és Észtország további NATO-támogatást igényelt.
Az új intézkedések között szerepelhet a térségben horgonyzó hajók biztosítási igazolásainak átvizsgálása is.
Finnország, amelynek 1340 kilométer hosszan húzódó határa van Oroszországgal, a 2022-es ukrajnai invázió következtében felülvizsgálta évtizedeken át tartó katonai semlegességi politikáját. Ennek eredményeként 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, ezzel új irányt vett a biztonsági stratégiájában.
2023 októberében a hasonló incidensekre válaszul a NATO és szövetségesei több tengeri járőrgépet, távolsági radaros repülőgépet és drónokat telepítettek megfigyelő és felderítő repülésekre, miközben egy aknakereső flottát is a térségbe küldtek.
Az Estlink-2 villamosenergia-kábel, amely Finnországból Észtországba szállítja az áramot a Balti-tenger alatt, szerdán hibásodott meg. A kár szolgálatásokra csak csekély hatással volt, de a teljes helyreállítás egészen jövő augusztusig eltarthat.
Olyan események, amelyek hasonló jellegűek.
A régió államai 2022 óta folyamatos riadókészültségben állnak, miután a Balti-tenger térségében több incidens is napvilágra került, amelyek tengeri kábeleket és gázvezetékeket érintenek.
November hónapban két adatkábel szakadt el: az egyik Finnország és Németország között húzódott, míg a másik Litvánia és Svédország közötti kapcsolatot szolgálta.
A német védelmi minisztere szerint a tisztviselőknek "szabotázst" kell feltételezniük, de nem szolgált bizonyítékokkal, és azt sem mondta, hogy ki lehetett a felelős.
Az Északi Áramlat gázvezeték-rendszere, amely az ukrajnai konfliktus előtt Oroszországból Németországba irányította a földgázt, 2022 szeptemberében víz alatti robbanások következtében súlyosan megsérült. A hatóságok szabotázs gyanújára utalnak, ezért bűnügyi nyomozást indítottak az ügy körülményeinek tisztázására.
A NATO már az Északi Áramlat felrobbantása után fokozta a járőrözést a tenger alatti infrastruktúra közelében, tavaly pedig a szövetség koordinációs sejtet hozott létre a kormányok, a fegyveres erők és a védelmi ipar közötti kapcsolatok elmélyítése és a tenger alatti létesítmények jobb védelme érdekében.
