Repülőgép-baleset Dél-Koreában - Kérdések és kétségek a lehetséges okokkal kapcsolatban Dél-Koreában történt tragikus repülőgép-baleset után a hatóságok és a szakértők egyaránt próbálják feltárni a történtek hátterét. A baleset körüli bizonytalanság szám
Bizonytalanság övezi szakértők körében a Dél-Korea területén történt, az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő repülőgép-szerencsétlenség lehetséges okait, különösen a madárbecsapódásról szóló első hivatalos feltételezést.
A futómű kiengedésének elmaradása, a kéthajtóműves Boeing 737-800-as gép hasra érkezésének időzítése a kifutópálya hosszához viszonyítva, valamint a madárbecsapódás lehetőségéről érkezett jelentések mind olyan problémákat vetettek fel, amelyekre a szakértők eddig még nem találtak megnyugtató válaszokat.
Szakértők egyetértenek abban, hogy vészhelyzet esetén a repülőgépek általában csak csekély üzemanyagkészlettel érkeznek meg. A tűzoltóautók azonnal a helyszínen vannak, és habbal borítják a leszállópályát a biztonságos landolás érdekében. A gépet általában a pálya elején helyezik le, lehetővé téve, hogy a végén fokozatosan lelassuljon.
A helyi hírcsatornák által közvetített felvételen megfigyelhető, ahogy a repülőgép futómű nélkül vág át a kifutópályán, mielőtt egy falnak ütközve robbanással kísérve lángra lobban.
"Miért nem alkalmaztak habot a tűzoltók a pályán? Miért nem voltak ott, amikor a repülőgép földet ért? És miért érkezett a gép olyan közel a leszállópálya végéhez? Továbbá, miért állt ott egy téglafal a kifutópálya végén?" – tette fel a kérdéseit Geoffrey Thomas, az Airline News főszerkesztője.
A szakértők szerint valószínűtlennek tűnik, hogy madárral való ütközés okozta volna a futómű meghibásodását.
"A madarakkal való ütközés nem ritka jelenség, és a futóművekkel kapcsolatos gondok is gyakran előfordulnak. Bár a madarakkal való találkozások sokkal gyakoribbak, általában nem vezetnek egy repülőgép teljes elvesztéséhez" - nyilatkozta Thomas.
Geoffrey Dell, az ausztrál repülésbiztonsági szakértő, kifejezte meglepetését azzal kapcsolatban, hogy "soha nem tapasztaltam még olyan esetet, amikor madárbecsapódás akadályozta volna meg a futómű kihajtását."
Trevor Jensen ausztrál repülési tanácsadó szerint a tűzoltók és a mentőszolgálatok általában felkészülten várják a gépek hasra landolását, "így ez nem tervezettnek tűnik".
A madárral való ütközés csupán akkor gyakorolhat hatást a hajtóművekre, ha az egész rajt elnyeli, de még ebben az esetben sem lenne azonnali leállás, így a pilóták rendelkezésére állt volna elegendő idő a helyzet kezelésére - nyilatkozta Dell.
Dell és Jensen véleménye szerint nincs egyértelmű magyarázat arra, hogy a gép miért nem mutatott lassulást a leszállópályán történő csúszás közben.
A dél-koreai közlekedési minisztérium közleménye szerint a gép mindkét fekete dobozát megtalálták, a repülési adatrögzítőt és a pilótafülke hangrögzítőjét is. "Ez megadja a gép összes rendszerének összes paraméterét. A repülőgép szívverése a fedélzeti adatrögzítőn van" - mondta Thomas, hozzátéve, hogy a hangrögzítő elemzése nyújthatja a legértékesebb tájékoztatást a tragikus baleset lefolyásáról.
