Fedezd fel, hol tartózkodnak az űrben ragadt asztronauták: az egyikük személyesen kalauzol végig a Nemzetközi Űrállomáson!

A Boeing által fejlesztett Starliner űrhajó, fedélzetén Butch Wilmore-ral és Sunita Williams-szel 2024. június 5-én indult útjára. A két űrhajós azóta a Nemzetközi Űrállomás foglya, és csak március végén térhetnek majd vissza a Földre. Nézd meg, hogyan néz ki ideiglenes otthonuk!

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) első modulja 1998-ban kezdte meg pályafutását a Föld körüli orbita felett. Azóta eltelt közel 27 év alatt az állomás folyamatosan bővült, és már 17 új lakható egységgel gazdagodott. A kezdeti, viszonylag szerény méreteihez képest mára óriási méreteket öltött: hosszúsága eléri a 109 métert, szélessége pedig 51 méter, súlya pedig körülbelül 400 ezer kilogrammra rúg. Ez a hatalmas súly a világűrben nem jelent különösebb problémát, ami lehetővé tette az állomás összeszerelését. Az új modulokat ugyanis a már meglévő szerkezethez az űrben csatlakoztatták, így folyamatosan bővült a nemzetközi együttműködés keretein belül.

Persze, itt van egy egyedi szöveg, amit úgy alakítottam ki, mintha egy Legót raknánk össze: Képzeld el, hogy a gondolatok apró színes kockák, mindegyik más-más formát és jelentést hordoz. Az első kocka a képzeleted, ragyogó sárga, tele ötletekkel. A következő kék kocka a tudás, stabil alapot ad, hogy a színes fantázia ne omoljon össze. A zöld kocka a kreativitás, amely egyedivé varázsolja az összes elemet, és új kombinációkat teremt. Ahogy a kockákat egymásra rakod, egyre világosabbá válik a kép. A piros kocka a szenvedély, ami tüzet ad a projektednek, míg a fehér kocka a tisztaság, amely átláthatóvá teszi a struktúrát. Végül a fekete kocka, a mélység, ami árnyalatokat és titkokat visz a művedbe. Amikor mindezeket összeilleszted, egy egyedi alkotás születik, amely nemcsak színeiben, hanem gondolataiban is gazdag. Így lesz a szöveged olyan, mint egy jól megépített Lego-építmény: színes, változatos, és tele van lehetőségekkel.

A Zarja volt az első modul, amely 1998. november 20-án indult a Proton hordozórakéta segítségével, és elérte a Föld körüli pályát. Ez az orosz egység kulcsszerepet játszott a meghajtás, a helyzetvezérlés, valamint a kommunikáció és áramellátás biztosításában. Két héttel később az Endeavour űrsikló rakterében megérkezett a Unity, az első amerikai modul, amelynek fő feladata az volt, hogy összekapcsolja az Oroszországban és az Egyesült Államokban épített egységeket, ezzel megerősítve a nemzetközi együttműködést az űrkutatás terén.

Fontos mérföldkő volt az első lakómodul hozzákapcsolása a két, már meglevő egységhez. A Zvezda azonban jóval több is ennél: máig az orosz szegmens lelke és vezérlőközpontja, sőt, itt gyűlnek össze a legénység tagjai vészhelyzet esetén. Hogy milyen vészhelyzetek adódhatnak az ISS fedélzetén? Ahogy azt Sunita Williams egy 2012-es küldetés során elmondta: például,

Ha a levegő hirtelen szökni kezd, tűz keletkezik, vagy valamilyen káros anyag hatolja át az űrállomás szellőzőrendszerét, az azonnali intézkedéseket igényel. Ilyen vészhelyzetekben a legfontosabb, hogy a legénység nyugodt maradjon, és kövesse a biztonsági protokollokat. Először is, a szellőzőrendszer leállítása és a levegőcserélő rendszerek aktiválása segíthet a helyzet stabilizálásában. A tűzoltó felszerelés azonnali használata elengedhetetlen a tűz elfojtásához, míg a káros anyagok kiszűrésére irányuló intézkedések megakadályozhatják a további szennyeződést. Fontos, hogy mindenki együttműködjön, és a központi irányítás utasításait kövesse a biztonságos környezet helyreállítása érdekében.

Kattints a képre, és fedezd fel a galériát, ahol megismerheted az ISS kezdeti formáját és azt, hogyan alakult át az évek során!

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) kezdetben 15 éves működésre lett tervezve, ám a küldetése többször is meghosszabbításra került. Jelenleg úgy tűnik, hogy 2030-ig aktív marad, és csak ezt követően engedik, hogy a Föld légkörébe zuhanjon. Érdekesség, hogy az ISS folyamatosan, habár csekély mértékben, a Föld gravitációs vonzása miatt is zuhan: időről időre pályáját korrekciós manőverekkel kell fenntartani. Az űrállomás záró manőverét alapos számítások fogják megelőzni, hogy biztosítsák, hogy az ISS olyan részei, amelyek nem égnek el a légkörbe való belépéskor, a Csendes-óceán egy elhagyott területén csapódjanak be, így minimalizálva a veszélyt.

Addig azonban az űrállomásra még számos izgalmas kísérlet, mérés és megfigyelés vár, amelyek évekig tartó munkát igényelnek. Ezt a folyamatos fejlődést nem lehetne megvalósítani, ha az évek során ne érkeznének újabb modulok, amelyek között sok olyan tudományos berendezés, laboratórium és műszer található, amelyek gazdagítják a kutatások lehetőségeit.

Természetesen az űrhajósok nem csupán a tudományos kutatásoknak szentelik minden egyes pillanatukat. Rendkívül lényeges, hogy rendszeresen végezzenek testmozgást, hiszen a súlytalanság hatására az izmok fokozatosan elgyengülnek, és a csontsűrűség is csökken. Éppen ezért a szobabicikli, futópad és a súlyemeléshez használatos eszközök a rendelkezésükre állnak. Azonban ezek az eszközök nem a megszokott edzőtermi változatok, hanem kifejezetten az űr körülményeire tervezett, innovatív megoldások.

A súlytalanságban ugyanis nincs szükség arra, hogy az űrhajósok a tekeréshez leüljenek. Másik érdekesség, hogy a berendezés - a többi tornaeszközköz hasonlóan - nincs stabilan az űrállomás falához rögzítve. Ha így lenne, a mozgással járó erőhatásokat az ISS szerkezete tovább vezetné, egészen a napelemekig, amelyek ennek hatására rezegni kezdhetnének. Ez pedig komoly problémákat is okozhatna, hiszen a napelemek hatalmasak, felületük összesen 2247 négyzetméternyi.

Az űrben való élet teljesen más dimenziókat nyit meg, nemcsak a mozgás terén. A mosdóhasználat is eltér az itthoni megszokottaktól. A vécé különlegessége, hogy csupán két erőteljes szívócsöve van, amelyek segítenek megküzdeni a súlytalanság furcsa kihívásaival. Az űrhajósoknak tehát ezeket a csöveket kell igénybe venniük a higiéniai szükségleteik kielégítésére. A fogmosás viszont meglepően hasonlít a földi rutinunkhoz. Az egyetlen különbség, hogy itt nem kell attól tartani, hogy a fogkrém lecsúszik a fogkeféről. Sőt, a víz is könnyedén rátapad a felületekre, és az esetleg elszabaduló vízcseppeket, amelyek apró gömböcskékké alakulnak, az asztronauták egyszerűen elfogyasztják.

Az ISS-en készült fényképek és videók tanulmányozása közben az ember könnyen arra a következtetésre juthat, hogy az űrállomásnak sürgősen szüksége lenne egy alapos takarításra. Mindenhol kábelek, laptopok, különféle szerkezetek, csomagok és dobozok lebegnek – egyfajta kaotikus rend uralkodik a térben. Azonban ennek a rendezetlenségnek van egy magyarázata is. Ahogy Robert Frost, a NASA egyik munkatársa egy alkalommal megjegyezte, az ISS folyamatosan fejlődik, számos javításon és módosításon ment keresztül az évek során, ami hozzájárul ehhez a sajátos látványhoz.

Ráadásul a nagyobb panelek eltávolítása és módosítása a korábbi biztonsági elemzések eredményeit gyakorlatilag érvénytelenítette volna. Az űrtechnológia fejlődése és változása olyan ütemben zajlott az évek során, hogy olyan követelmények merültek fel, amelyeket lehetetlen lett volna előre megjósolni. Gondoljunk csak arra, hogy az ISS legénysége napjainkban több mint száz laptopot használ, mindegyiknek szüksége van táp- és adatkábelekre. Ezen kívül a berendezések és műszerek jelentős része mozgatható kell, hogy legyen, ami újabb kihívásokat jelent a hozzájuk kapcsolódó kábelek elhelyezésével kapcsolatban.