A "Na Slovensku po slovensky" kifejezés nem csupán a magyar közösség tagjait célozza meg, hanem az ukrán gyerekeket is érinti.
A pedagóguskamara az ENSZ-hez és az Európai Bizottsághoz fordult, mivel aggodalmaikat fejezték ki a szlovák állam által az ukrán menekült gyerekek támogatásának hiányosságai miatt. A szakemberek attól tartanak, hogy ez a helyzet egy "elveszett generáció" kialakulásához vezethet. Az oktatásügyi minisztérium azonban határozottan visszautasítja ezeket a vádakat.
Az Euractiv portál értesülései alapján a kamara aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az állam nem fordít elegendő figyelmet az ukrán gyermekek nyelvi és pszichológiai támogatására.
Szlovákiában jelenleg körülbelül 40 800, 18 év alatti ukrán menekült gyermek él, és közülük mintegy 10 ezer tanul a szlovák iskolákban. A kamara már hosszú ideje felhívja a figyelmet arra, hogy ezeknek a gyermekeknek a jogai gyakran sérülnek az oktatási rendszerben. A benyújtott panasz és kereset legfőbb kritikái közé tartozik a nyelvi akadályok jelenléte, a finanszírozás elégtelensége, valamint a pszichológiai és integrációs támogatás hiányosságai.
Ehhez a kritikához csatlakoztak ebben a hónapban további szlovák intézmények is, nevezetesen az Állami Számvevőszék (NKÚ) és a gyermekjogi biztos hivatala.
A téma új irányt vesz, hiszen az Euractiv jelentése szerint 2025 szeptemberétől Szlovákiában kötelező oktatás indul a menekült gyermekek számára. Ez a lépés fontos mérföldkő, de az NKÚ megjegyzi, hogy míg Szlovákia csak most készül bevezetni ezt a rendszert, Csehország már 2022 őszén megtette az első lépéseket ezen a téren.
A gyermekjogi biztos hét eleji (augusztus 18-i) közleménye "nagyon aggasztó megállapításokról" számol be az ukrán gyermekek szlovákiai helyzetével kapcsolatban.
Elena Prokopová gyermekorvos felhívta a figyelmet egy aggasztó jelenségre: az átmeneti tartózkodási engedéllyel rendelkező ukrán gyermekek gyakran kénytelenek nélkülözni az orvosi ellátást. Ennek oka, hogy az orvosoknak nincs törvényes kötelezettségük foglalkozni velük, ráadásul sok család anyagi nehézségekkel küzd, ami megnehezíti a mindennapi életvitelüket is.
Miroslava Mittelmannová, a Humánjogi Liga képviselője, jogi kihívásokra irányítja a figyelmet, amelyek abból fakadnak, hogy számos szlovák törvény figyelmen kívül hagyja a külföldi gyermekek különleges körülményeit.
A tolerált tartózkodási engedéllyel rendelkező gyerekek például nem férnek hozzá ideiglenes menedékhez, egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz, ha nincs, aki a nevükben kérelmet nyújtson be. Jelenleg Szlovákiában mintegy 5 500 kísérő nélküli kiskorút azonosítottak. A helyzetet súlyosbítja a folyamatosan érkező újabb menekültgyermekek száma.
A nyelvi nehézségek következtében a gyerekek gyakran elszigetelődnek, így nem tudják maradéktalanul kibontakoztatni tehetségüket. Ennek következményeként a középiskolákban is csupán néhányan jutnak el a képességeiknek megfelelő intézményekbe. A tanárok véleménye szerint a minisztérium az elmúlt három évben nem tudott rendszerszintű megoldásokat kidolgozni az adaptációs osztályok és a nyelvi felkészítési programok terén.
Szerinte a nyelvi felkészítés gyakran csupán átmeneti korrepetálásra korlátozódott. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) statisztikái alapján 2024-ben az alapiskolák mindössze 22 százaléka kínált nyelvi kurzusokat.
Jozef Mikloško ombudsman megállapítása szerint a diákok számára komoly kihívást jelenthetnek azok a tantárgyak, amelyekhez elengedhetetlen a magas szintű szlovák nyelvtudás. Ennek következtében sokan úgy érezhetik, hogy elszigetelődnek a közösségtől.
A minisztérium szerint az oktatás integrációját folyamatosan vizsgálják, készülnek nyelvi kurzusok és egyéb támogató intézkedések, és az adaptációs osztályokat is elindítják. Az Európai Bizottság komolyan veszi a panaszt, és az ESF+ programban a gyermekek integrációjának szintjét is elemezni fogják, miközben a finanszírozás feltétele a diákok számához kötött.
