Most igazán nagy lehetőség előtt állnak azok, akik a szelvényvágás világába merülnek.

Többek közt a Mol és a Richter is megkezdte az osztalékok kifizetését. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban elmondta: a kisbefektetők továbbra is arra játszanak, hogy megveszik az éppen szelvénnyel kapható papírt, majd néhány nappal később szelvény nélkül, magasabb áron adják el, mint amennyi az eladási ár plusz az osztalék együttes értéke.

Megkezdték a tavalyi teljesítmények alapján járó osztalékok kifizetését olyan jelentős magyar vállalatoknál, mint a Mol és a Richter. Az elméleti modellek szerint a részvényárfolyamok és az osztalékok között jól körülhatárolható kapcsolat áll fenn. Korányi G. Tamás az InfoRádióban kifejtette, hogy amikor az adott évi osztalékszelvény eltávolításra kerül a részvényről (vagyis az osztalék nélkül kezdik el a kereskedést), akkor az árfolyam annyival csökken, amennyit az osztalékszelvény képvisel.

Ez a tankönyvi elv, de a valóságban más a helyzet. Léteznek olyan intézményi befektetők, akiknek jobban megéri az osztalékosztás előtt eladniuk. Így könnyen előfordulhat, hogy az árak eltérnek a megszokott szabályoktól. Ezt a kisbefektetők kihasználják, akik régóta, évtizedek óta azzal próbálkoznak, hogy...

A vásárlók beszereznek egy adott időszakban elérhető szelvényes papírokat, majd a közeljövőben, szelvény nélkül, a piacon kedvezőbb áron értékesítik őket, mint amennyit az eredeti eladási ár és az osztalék összesítve képvisel.

Úgy tűnik, ez eddig sikerült az érintetteknek, miután a négy fontos papírból korábban már a Telekom és az OTP is fizetett osztalékot.

Kedden került le a Richterről a szelvény, az osztalék 509 forint volt. Ehhez képest szerdán 10 500-ról 10 070 forintra, csütörtökön pedig 10 120 forintra módosult a Richter árfolyama, ami azt jelenti, hogy az osztalékot figyelembe véve 120 forintot (majdnem másfél százalékot) nyertek azok, akik erre játszottak.

Szerdán a Molnál is lezajlott a szelvényvágás, ahol a különbségek még jelentősebbek. A 3100 forintos előző árszint mellett a részvényesek 275 forintos osztalékot fognak kapni. Az ár viszont 2825 forintról 2880 forintra emelkedett, ami 55 forintos növekedést jelent. Ugyanakkor a korábbi szinthez képest 220 forinttal alacsonyabb árfolyamot mutat. Ez a helyzet azt jelzi, hogy...

A nagyobb papírok esetében általában az osztalék körülbelül egyötödét zsebelheti be az, aki a szelvényvágásra pályázik.

A tőzsdei szakértő hangsúlyozta, hogy ez a szabály nem mindig állja meg a helyét, mivel a piaci hangulat változása képes felülírni az adott napi esést vagy emelkedést. Jelen esetben viszont néhány részvény esetében extraprofitot hozott, ami figyelemre méltó, hiszen Korányi G. Tamás szavaival élve a Molnál "ez a két százalék olyan, mint egy négy hónapos államkötvény kamata."

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a "szelvényvágás" kifejezés gyökerei egészen a papír alapú részvények világába nyúlnak vissza, amikor az emberek ollóval apró részekre vágták ezeket a dokumentumokat. Magyarországon egészen 2002-ig a tőzsdén papíralapú részvényekkel folyt a kereskedés. A kisebb vállalatok nem tőzsdei papírjait gyakran a befektetők otthonában őrizték, és amikor elérkezett a szelvényvágás ideje, az olló biztosan előkerült. Korányi G. Tamás megjegyzése szerint volt olyan eset, hogy egyes részvényeket másfél-két órán keresztül kellett vagdosniuk, ami jól tükrözi a folyamat időigényességét.