"Ahogy a háború egyre elhúzódik, úgy a magyar közösség Kárpátalján is egyre inkább megfogyatkozik" - figyelmeztető üzenet érkezett a térségből.
Miközben az orosz-ukrán háború és az ezzel összefüggő gazdasági válság következtében drámaian csökken a kárpátaljai magyar közösség lélekszáma, a helyzetet tovább súlyosbítja a Magyarország és Ukrajna között egyre inkább kiéleződő feszültség, amely újabb és újabb törésvonalakat hoz létre a két ország viszonyában. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnökét, Dupka Györgyöt, aki író, újságíró, történész és kisebbségi politikus is egyben, arról kérdeztük, milyen érzés magyarként élni Kárpátalján ebben a nehéz időszakban.
Az utóbbi hetekben egyre feszültebb politikai diskurzus bontakozik ki Magyarország és Ukrajna között. A kárpátaljai magyar közösséget érintő ukrán kisebbségpolitika már régóta feszültséget szül, de a januárban kirobban gázvita még inkább rontott a két ország kapcsolatán. Ráadásul a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyar kormány most azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, miszerint lejárató kampányt készítenek elő Orbán Viktor miniszterelnök ellen.
Miközben a két ország közötti vitát figyelemmel kísérjük, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy mindez milyen hatással van a már így is háború által sújtott kárpátaljai magyar közösségre. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a hirado.hu számára nyújtott tájékoztatásában rámutatott, hogy a magyarellenes médiakampány több mint egy évtizeddel ezelőtt indult el az ukrán központi médiában. Közleményükben jelezték, hogy voltak időszakok, amikor ez a kampány erősebbé vált, és akadtak csendesebb időszakok is, ám az utóbbi időszakban újra felerősödtek a negatív megnyilvánulások. Ezzel összefüggésben beszélgettünk Dupka György kárpátaljai magyar íróval, újságíróval, történésszel és kisebbségi politikussal, aki mélyebb bepillantást nyújtott a helyzetbe.
- Milyen a legújabb államközi viták kárpátaljai lecsapódása?
Ukrajnában a magyarellenesség és az Orbán-ellenesség a háború kitörése óta drámai mértékben megnövekedett. A kárpátaljai magyarság ebben a feszültséggel teli helyzetben kettős nyomás alatt áll. Jelenleg sokan a "velünk vagy ellenünk" mentalitást képviselik. E felismeréshez bárki eljuthat, ha alaposan megvizsgálja az elmúlt hónapok és napok médiatartalmait, belehallgat a különböző elektronikus platformokba, vagy az interneten kutatja a közösségi média megmondóembereinek és fotelfilozófusainak provokatív, kritikus megnyilvánulásait. Az ukrán liberális politikai színtér és a radikális nacionalisták egyaránt kifejezik, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország nem tekinthető baráti országnak, mivel Oroszországgal és Putyinnal való kapcsolatai miatt büntetést érdemel. Ugyanakkor a virtuális térben egyre többen hangsúlyozzák a magyarok segítőkészségét is, és elismerik, hogy a magyar kormány határozottan elítéli az oroszok területszerző agresszióját, valamint teljes mértékben támogatja Ukrajna európai integrációját.
Természetesen léteznek pozitív kivételek is. Ukrajna kontextusában Kárpátalja valóban a béke oázisa, ahol a megyei katonai kormányzóság igyekszik jóhiszeműen kezelni a nemzetiségi és a magyar kérdéseket. Határozottan elítélik a magyarok ellen irányuló uszításokat, és "tűzoltó szerepükben" felelősségteljesen végzik munkájukat. Fontosnak tartják a magyar emberek áldozatkészségét, és elismerik a magyarországi segélyszállítmányok életmentő szerepét. Ebben a kritikus helyzetben elengedhetetlen, hogy a józanul és bölcsen gondolkodó ukránok többségével összefogjunk. Úgy vélem, hogy a szélsőséges, félkatonai erők által generált félelemre épülő pszichológiai hadviselést csak egységes fellépéssel tudjuk megakadályozni. Egyre többen hajlandók félretenni a korábbi ukrán-magyar viszonyokkal kapcsolatos vitákat és sérelmeket, legyenek azok valósak vagy vélt. Mindenkinek a béke megteremtésén kell dolgoznia. Például a jóhiszemű ukrán barátaink pozitívan reagáltak arra, hogy Magyarország a béke szellemében támogatta Ukrajna EU-tagjelölti státuszát. Úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij elnök is módosította a háborúval kapcsolatos retorikáját, egyre gyakrabban beszél a béketárgyalásokról és az ezekkel kapcsolatos elképzeléseiről. Az ukrán nép jelentős többsége is a béke mellett áll ki. A háború fáradalmaitól kimerült állampolgárok véleménye szerint a vérontás befejezése kizárólag a Kreml, valamint a Trump nevével fémjelzett Washington és Brüsszel egybehangzó politikai akaratától és diplomáciai megállapodásától függ.
- A mindennapokban érezheti-e a kárpátaljai magyarság, hogy a legfrissebb történések feszültséget szülnek a régióban az ukrán és a magyar nemzet tagjai között, vagy eddig nincs negatív benyomás? Van esetleg olyan tapasztalat, amely szerint az elmúlt hetekben a helyi ukrán lakosság negatívabban viszonyul a magyar kisebbséghez, mint korábban? Ha igen, ez miben nyilvánul meg?
A 2014-es "majdanos" forradalom jelentős és mélyreható hatásokat gyakorolt Ukrajna társadalmi életére. E változások következtében a szociális béke megbomlott, Oroszország pedig annektálta a Krím félszigetet. A donbaszi fegyveres konfliktus továbbra is megoldatlan, és az emberi életeket pusztító háború mellett a gazdaság is folyamatosan visszaesik. Ezen nehézségek közepette a magyarellenes vegzálások is felerősödtek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) adatbázisa alapján 2014 óta közel 500 esetben dokumentálták az ukrajnai magyarellenesség megnyilvánulásait, amelyek a kárpátaljai magyarságot sújtják, és a helyzet máig nem változott. Ahogy eddig is hangsúlyoztam, a magyarellenes retorika, valamint a magyar kormány és Orbán Viktor ellen irányuló viták dominálnak az ukrán médiában és az online felületeken. A magyarokat nap mint nap arra ösztönzik, hogy hagyják el szülőföldjüket.
Feladatunk óriási, és felelősségünk terhe minden egyes magyar emberért óriási. Ha nagyapáink és apáink generációja képes volt túllépni a Kárpátalján átélt első és második világháborún, és újraépíteni életüket, akkor nekünk, a mai generációnak, valamint fiainknak és unokáinknak is kötelességünk ezt megtenni. Nem engedhetjük meg magunknak a kétségbeesést, és a legnehezebb helyzetekből is ki kell hoznunk a lehető legjobbat. Ami azonban számomra elfogadhatatlan, az az, hogy ebben a viharos, háborús időszakban az ukrán politikai vezetőknek jut idejük a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozni, sőt, egy belső nyelvi és felekezeti konfliktust is gerjeszteni, amely sajnos mély törésvonalakat teremtett megyénkben. Ez a helyzet megbocsáthatatlan hiba, amikor minden eddiginél fontosabb lenne az összefogás és az egység.
- Ilyen körülmények között hogyan tudja a magyar közösség érvényesíteni az érdekeit?
Az elhúzódó háború következményeként a kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi helyzete súlyosan meggyengült az ukrán parlamentben, a minisztériumokban, valamint a megyei és járási katonai közigazgatásban, továbbá a kistérségi önkormányzatokban is. A két legfontosabb magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) csak akkor érhet el valódi sikereket, ha közös erőfeszítéssel lépnek fel a helyi közösség érdekeiért, és ha mindkét szervezet programja megfelelő támogatást kap az anyaországból. Az otthon maradás vagy a visszatérés kulcsfontosságú feltétele az egzisztenciális biztonság megteremtése, amely magában foglalja a megélhetést biztosító munkahelyek megőrzését és új lehetőségek teremtését is.
Egy új gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozása kiemelkedően fontos feladat, amely lehetőséget biztosít a kis- és középvállalkozások számára támogató projektek elindítására. Külön figyelmet kell szentelni az agrárgazdálkodás területének, mivel a kárpátaljai magyarság körülbelül 75%-a falusi környezetben, kisebb településeken él. Ha nem lépünk időben, falvaink kiürülnek, elöregednek, és ezzel együtt a templomok és iskolák jövője is veszélybe kerül. Például az oktatási és nyelvtörvény jelentős hatással volt a magyar tannyelvű intézményekre. 2014 és 2024 között a szakiskolákban megszűntek a magyar nyelvű csoportok, valamint felszámolták a munkácsi tanítóképzőt és az ungvári közművelődési intézmény magyar tagozatát.
Milyen tapasztalatokat szerez a kárpátaljai magyarság a hatóságok részéről?
A háború következményei drámaian érintik a kárpátaljai magyar közösséget, amelynek statisztikai helyzete napjainkra sajnos aggasztóvá vált. A közélet minden szegmensében érezhető a csökkenés, a zsugorodás, a népességfogyás. Ezek a jelenségek szorosan összefonódnak a konfliktussal, amely közvetlen hatással van a régió demográfiai struktúrájára. Például Kárpátalját sem kerülte el a háborús helyzet, amely a népesség elvándorlásához, valamint a menekültek betelepüléséhez vezetett. Míg egyes közösségek lélekszáma csökken, más nemzetiségek viszont növekednek, így a statisztikákban egy újfajta egyensúly alakul ki.
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta Kárpátalján körülbelül 200 ezer fővel csökkent a lakosság száma, ami komoly fenyegetést jelent az őshonos kisebbségek számára. Különösen érintettek a helyi ukrán, magyar, román, szlovák, német, zsidó, lengyel és cseh közösségek. Az elvándorlás folyamatosan nő, míg a keleti régiókból eddig körülbelül 400 ezer menekült érkezett Kárpátaljára, többségük orosz ajkú ukrán állampolgár. A háború következményeként a 150 ezres kárpátaljai magyarság létszáma 100 ezer fő alá esett. Becslések szerint 50-70 ezer ember hagyta el a területet, sokan az anyaországba vagy más régiókba költöztek. A háború következményei, valamint a "jogszűkítés elve" alapján bevezetett intézkedések súlyos politikai, gazdasági és vallási feszültségeket generálnak, amelyek hozzájárulnak a szülőföld elhagyásához. A katonai szolgálatra kötelezettek legnagyobb mértékű vegzálása 2022. február 24-e után kezdődött, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A koporsók érkeznek, miközben a férfiak a harcterekre indulnak. Falvainkban, tanintézményeinkben, templomainkban és más helyeken 30-40%-os emberhiány mutatkozik, és egyre inkább a nyugdíjasok, nők és gyermekek töltenek be szerepet az életünkben. Az emberi és értékkibocsátás megfékezésének egyetlen módja a béke, ezért az itthon maradók, köztük lelkipásztoraink is, folyamatosan imádkoznak a háború befejezéséért és azért, hogy a távol élők visszatérhessenek szülőföldjükre. Fontos megjegyezni, hogy az ukrán állam nem nyújt kormányzati szintű anyagi támogatást sem a magyar közösségeknek, sem más kisebbségi szervezeteknek, mivel ezt a hatályos törvények nem teszik lehetővé.
Ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság a jövőben sem nélkülözheti az anyaország fokozott támogatását. A kárpátaljai magyar kultúrának és a közművelődésnek alapvetően döntő forrása a magyarországi alapítványi támogatás. A hatóság háborús politikájának számlájára írható az is, hogy például 2014 és 2024 között a Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Központja frissített adatárában a 2024. januári állapot szerint 93 nemzetiségi szervezetet vettek nyilvántartásba, ezek szerint az 1989 és 2014 között regisztrált 131 nemzetiségi szervezetből a háború árnyékában 93 szervezet áll még talpon. Például a megyei szinten bejegyzett magyar érdekvédelmi, szakmai szervezetek hivatalosan regisztrált száma 1989-2014-ben 62, 2024-ben már csak 28.
Milyen módon befolyásolja ez a helyzet a kárpátaljai magyar kultúra fejlődését és megőrzését?
A háborús helyzet drámai mértékben befolyásolta a magyarság kulturális és anyanyelvi intézményeinek sorsát, melynek következtében számos intézmény összeomlott vagy eltűnt. A magyar állománnyal rendelkező könyvtárak száma a legminimálisabbra csökkent, mivel a forráshiány miatt sokan kénytelenek voltak felfüggeszteni működésüket, vagy véglegesen bezárni kapuikat. A megbízható magyar könyvterjesztés gyakorlatilag megszűnt, a régi rendszerek eltűntek a süllyesztőben. A korábbi hat papíralapú magyar folyóirat közül csupán az „Együtt irodalom-művészet-humán-tudományok-kultúra” című publikáció maradt életben. A helyi magyar könyvkiadás is drámai visszaesést szenvedett el; az egykor aktív nyolc-kilenc kiadó közül csupán az Intermix Kiadó tudja még tartani a frontot a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatával, amely lehetőséget biztosít a kárpátaljai magyar irodalmárok, képzőművészek és a humán tudományok szakemberei számára, hogy munkáikat publikálhassák.
Irodalmi életünket és a magyar írástudók közösségi összefogását mélyen befolyásolja a háborús helyzet. 2014 és 2025 között az Együtt című folyóiratunk közel 30 jelentős szerzőjéből mindössze 3-7 fő maradt Kárpátalján a konfliktus következtében. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata is komoly nehézségekkel küzd, hiszen a férfi tagok többsége az anyaországban tartózkodik, ott igyekeznek kamatoztatni tehetségüket. A háború előtt meglévő mintegy 30 magyar nyelvű sajtókiadványból csupán a Kárpátalja, a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpátinfó maradt talpon, de ők is erősen csökkentett példányszámban jelennek meg, mivel a folyamatos kivándorlások miatt folyamatosan csökken az olvasóik száma. Az államilag támogatott magyar nyelvű tévé- és rádióadások szerkesztősége megszűnt, amit az Ungvár TV 21 és a beregszászi Pulzus Rádió próbál pótolni, amelyek a magyar kormány támogatásával működnek. Rendkívül fontos szerep hárul az anyaországi civil szervezetekre és intézményekre, amelyek a háborús időszakban lehetőséget biztosítanak a kárpátaljai magyar kultúra művelőinek, fórumok szervezésére és egyéb projektek megvalósítására.
Mennyire bíznak a kárpátaljai magyar közösség tagjai a helyzet javulásában és a normalizálódás lehetőségében?
A szakértők és kisebbségi politikusok a pesszimista forgatókönyv alapján arra figyelmeztetnek, hogy az eddig elfogadott, valamint a már említett, a kisebbségek számára nem kedvező törvények nem nyújtanak elegendő intézményi keretet és jogi eszközöket a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére és védelmére. Ezek a szabályozások nem járulnak hozzá a társadalmi harmónia, a közmegegyezés vagy a gazdasági fellendülés megteremtéséhez. A nemzeti kisebbségek, különösen a kárpátaljai magyarság, amely eddig széleskörűen használta anyanyelvét, a nyelvi diszkrimináció fokozódásának és az erőszakos asszimiláció kockázatának vannak kitéve – mindez a háború árnyékában is érvényes.
A testületben 18 ukrajnai nemzeti kisebbség képviselője foglal helyet. Az összetételét a kisebbségi szervezetek ajánlásai alapján hagyta jóvá az Ukrajnai Etnopolitikai és Vallásszabadság Állami Szolgálata, majd az ukrán igazságügyi minisztérium hivatalosan is bejegyezte. A magyar kisebbséget Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának tanszékvezetője és az UMDSZ elnöke képviseli a testületben. Fontos fejlemény, hogy a kárpátaljai magyar közösség jövőjét meghatározó nyelvpolitikai ügyben váratlan pozitív fordulat történt. A 2024 júniusában megrendezésre kerülő brüsszeli tárgyalások során a magyar kormány javaslatára sikerült beemelni a nemzeti kisebbségek jogait érintő feltételeket az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg a kisebbségek jogainak védelme érdekében, ami reményt ad a jövőbeni fejlődésre és együttélésre.
Kárpátalján is üdvözölték a tárgyalásokon elért, jövőbe mutató eredményeket. A nemzetiségi szervezetek hangadói, a józan gondolkodású vezetők abban látják a kárpátaljai őshonos közösségek léthelyzetének, anyanyelvi kultúrája megmaradását, ha Ukrajnát a belátható jövőben felveszik az Európai Unióba, akkor az európai nyelvi, emberi jogi normák kötelező betartása garantálhatja a határok nélküli nemzetiségek alapvető jogainak érvényesítését, anyanyelvi kultúrájuk fennmaradását, ahogy ez a környező országokban tapasztalható. A pesszimista jóslattevők szerint: ha nem veszik fel Ukrajnát az Európai Unióba, bekövetkezhet az itteni népcsoportok kulturális halála, teljes körű asszimilációja. A mi fő feladatunk - a magyar kormány támogatásával - megőrizni a közel száz intézményből álló magyar tannyelvű iskolahálózatot, a történelmi egyházakat, az anyanyelvi kulturális intézményeket, a béke esetén előkészíteni az elmenekültek visszaköltözését, a magyar jelenlét megerősítését.
