Mikroerdők létrehozásával igyekeznek újraéleszteni a világ számos nagyvárosának zöldfelületeit.

Egy innovatív megközelítéssel igyekeznek zöldebbé varázsolni a világ nagyvárosait Los Angelestől Sepsiszentgyörgyig: a közösségek olyan kis területeket, úgynevezett mikroerdőket hoznak létre, amelyeket fák sűrűn ültetnek be. Ezek a zöld szigetek némelyike csupán egy hálószoba méretével bír, ám mégis jelentős változást idéznek elő a környezetükben.

Ahogy az emberi populáció folyamatosan gyarapodik, úgy egyre mélyebbre hatolunk a természet birodalmába: a szakértők szerint évente körülbelül annyi új épületet emelünk, hogy ezzel szinte egy teljes New York várost újraalkothatnánk.

Ezzel párhuzamosan a természetes környezet mérete egyre csökken, hogy átadja helyét a betonnak. Az ENSZ szerint 1990 és 2020 között összesen 420 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygóról, pedig ezek a klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos szerepet tudnának játszani, ha még állnának.

A mai világban a népesség több mint 85%-a városi környezetben él, így egyre inkább felmerül a gondolat, hogy a megsemmisült erdőket legalább részben a városok szívében pótoljuk. Ezt az innovatív ötletet a japán botanikus és növényökológus, Mijavaki Akira találta ki az 1970-es években. Manapság őt tartják a mikroerdők atyjának, hiszen vizionárius elképzelései hozzájárultak a városi zöldterületek újraértelmezéséhez és fenntartható fejlődéséhez.

A Mijavaki-erdők lényege, hogy nagy fajgazdagságot és ökológiai változatosságot vonultatnak fel rendkívül kicsi területen. Egy minierdő akár egy 9 négyzetméteres sávban is létrehozható, és tipikusan olyan őshonos fajokból áll, amelyek amúgy is nőnének az ültetési területen, ha nem borítaná azt térkő. A változatosság miatt az ilyen erdők növényei akár tízszer gyorsabban is képesek nőni, mint a monokultúrás erdőké, két-három évtized alatt valóságos kis őserdő tud kialakulni a zsebkendőnyi területen.

Mijavaki inspiráló elképzelése nyomán világszerte már több száz minierdőt hoztak létre. Az utóbbi évek során az Earthwatch Europe civil szervezet is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és 2022 óta 285 különböző helyszínen ültettek fákat és növényeket. Ezen kívül a SUGI program keretében 230 minierdő alapítására került sor 52 városban, a francia Toulouse-tól kezdve egészen az erdélyi Sepsiszentgyörgyig és a spanyol Madridig. E program célja, hogy helyreállítsa a városok által megsemmisített biológiai sokféleséget, valamint visszatelepítse az őshonos növény- és állatfajokat eredeti élőhelyükre.

Az Egyesült Királyság legnagyobb erdővédelmi civil szervezete, a Woodland Trust, arra figyelmeztet, hogy a szennyezett városi környezetekben a mikroerdők jelentős szerepet játszhatnak a talaj, a víz és a levegő minőségének javításában. Ezek a kis méretű zöld területek rendkívül rugalmasan alakíthatók ki, így könnyedén beilleszthetők a sűrűn épített városok szövetébe. Olyan helyszíneken is létrehozhatók, mint iskolai játszóterek, temetők, vagy akár a metróállomások közelében található, elhanyagolt parkosított területek, ezzel hozzájárulva a városi élet minőségének javításához.

De ez még csak a jéghegy csúcsa. A mikroerdők nemcsak hűvösebbé varázsolják a városokat a forró nyári hónapokban, hanem a nagy esőzések során is segítenek a felesleges víz elvezetésében. Ezen túlmenően gazdag élőhelyet biztosítanak számos városi állatfaj, mint például a feketerigók és a sünök számára. De nem csak az állatoknak kedveznek; a zöld terek vonzzák az embereket is, akik örömmel találkoznak egymással egy kis természet közelségében. Elise Van Middelem, a SUGI ügyvezetője szerint ez a közösségi hatás a leglényegesebb:

"A természettel való kapcsolat kiemelkedően fontos a fizikai és mentális jólét szempontjából. A természetben eltöltött idő segíthet csökkenteni a stresszt, valamint enyhítheti a szorongás és a depresszió tüneteit. A mikroerdők igazi menedékként szolgálnak, ahol az emberek találkozhatnak és feltöltődhetnek. Nyári hőségben sokan keresnek itt menedéket, hogy egy kellemes könyv társaságában pihenjenek. Az erdő azonban nem csupán a nyugalom helyszíne; gyakran válik a tánc, a tanulás és a beszélgetések színterévé is. Érdemes megemlíteni, hogy sok iskolának közelében telepítettek erdőket, hogy a gyerekek minél korábban megismerkedhessenek a természet csodáival."

A városi mikroerdők számtalan előnnyel bírnak, ám a telepítésük nem mentes a kihívásoktól. A Cities4Forests globális civil szövetség rámutat, hogy a városi környezet különösen megterhelő a növények számára. A szennyező anyagok, a magas hőmérséklet és a szárazság együttes hatása megnehezíti a gyökerek mélyreható növekedését, így a növények sebezhetőbbé válnak a különböző betegségekkel szemben.

A Cities4Forests hangsúlyozza, hogy a mikroerdők telepítése szempontjából elengedhetetlen a helyi közösségek támogatásának megszerzése. Fontos, hogy minden érintett felet bevonjunk a folyamatba, hiszen az ő hozzájárulásuk nélkül az erdőtelepítésnek nincs igazi értelme. Azonban a felmerülő kihívások egyike sem tekinthető leküzdhetetlennek, így várható, hogy a mikroerdők egyre inkább megjelennek a városi környezetben, felbukkanva a beton dzsungeléből.