Mennyire változó a lakáskiadásból származó adófizetési kötelezettség? Nézzük meg együtt!
Javában zajlik az idei albérletszezon. Lakások százai találnak új bérlőre szeptemberig, mikor is esedékes lesz az első bérleti díj megfizetése, ami után adóznia kell majd a tulajdonosoknak! Mutatjuk, hogy mennyit!
A kiadó ingatlanok piacának legforgalmasabb időszaka augusztusra és szeptemberre tehető, amikor a bérlők száma a legmagasabbra nő. Évről évre ebben az időszakban keresnek a legtöbben bérelhető házat vagy lakást. Miközben sok figyelem irányul a leendő bérlők kötelezettségeire, nem szabad elfelejteni, hogy a lakástulajdonosoknak is van dolguk a beérkező jövedelem kezelése kapcsán. Például, az adófizetési kötelezettség sem maradhat el!
A megelőlegezett bizalom mellett rendkívül fontos, hogy a bérleti feltételeket írásban is rögzítsük. A bérlők számára elengedhetetlen, hogy mindig rendelkezzenek érvényes lakásbérleti szerződéssel a bérbevett ingatlanról. A havi bérleti díj kifizetését is célszerű dokumentálni, hogy később ne legyenek félreértések. Az egyik legegyszerűbb módszer, ha a bérlők banki átutalást alkalmaznak, és a közlemény rovatban feltüntetik a kifizetés dátumát, valamint a "bérleti díj" kifejezést. Ezt követően a bérbeadó felelőssége, hogy a befolyt összegekből teljesítse adófizetési kötelezettségét!
A lakáskiadás során a magánszemélyek számára nem kötelező adószámot igényelni, kivéve, ha olyan gazdasági formát választanak, amelyhez adószám szükséges. Amennyiben a bérbeadó nem turisztikai céllal bocsátja rendelkezésre ingatlanát, akkor a bérbeadás általában adószám és áfa nélkül végezhető.
A lakásbérbeadás során keletkező jövedelem adózási kötelezettséggel jár, amely alapesetben 15%-os személyi jövedelemadót jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem a teljes bérleti díjból kell ezt az összeget levonnunk, hanem a kiadásokkal csökkentett nettó jövedelemből. Két módszer közül választhatunk a költségek elszámolására: az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, ahol a bevételünket a felmerült költségek — például közüzemi díjak, felújítási költségek és értékcsökkenés — összegével csökkentjük. A másik alternatíva egy egyszerűbb megoldás, amely során a teljes bevétel 10%-át költségként levonjuk, és a maradék összeg után fizetjük meg a 15%-os SZJA-t. Ez a két lehetőség lehetővé teszi, hogy a bérbeadók a számukra legkedvezőbb módon kezeljék adókötelezettségeiket.
Negyedévente esedékes az adóelőleg megfizetése, és az önálló tevékenységből származó jövedelmet az éves szja-bevallás során kötelezően fel kell tüntetni.
Nem szükséges külön adót fizetni az albérlőktől beszedett közüzemi díjak vagy a kaució után. Azonban a társasházi biztosítás, a takarítás költségei, a közös képviselő díja és a lakók által a felújítási alapba befizetett összegek kapcsán már kötelező az adózás, ha ezeket az albérlőkkel terheltük. További hasznos információkat az ingatlankiadás adózásáról a NAV 10. számú információs füzetében találhatunk.
