Azonosították a bucsai mészárlás felelőseit, így a katonai vezetők végre arcot kaptak a tragikus események mögött.
A háború egyik legmegdöbbentőbb epizódját Bucsa városának felszabadítása után tárták fel 2022 március végén. Az orosz erők visszavonulását követően az ukrán hatóságok több száz ártatlan civil maradványaira bukkantak a településen. Most, közel három év elteltével, a brit The Times és Sunday Times újságírói sikeresen azonosították azokat a katonai vezetőket, akik a tömeges kivégzésekért felelőssé tehetők.
Kevesebb mint egy héttel azután, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte átfogó invázióját, orosz páncélosok vonultak be Bucsába, a Kijevtől északnyugatra, mindössze 24 kilométerre fekvő kisvárosba. Csupán 33 nappal később az utolsó megszálló erőket is ki kellett vonni a településről.
Az ukrán felszabadító csapatok szörnyű képekkel találkoztak: férfiak, nők és gyermekek holttestei hevertek az utcákon, pincékben és lerombolt házakban - sokakat közülük megkínoztak vagy megcsonkítottak. A következő napokban tömegsírok, kínzókamrák és kivégzőhelyek is előkerültek.
A The Times és a Sunday Times legfrissebb beszámolója szerint egy alapos vizsgálat során sikerült azonosítaniuk 13 orosz tisztet és tábornokot, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a megszállás alatt elkövetett háborús bűntettekhez. A cikkben független ügyvédek és nyomozók munkájára, nyílt forrásból származó hírszerzési adatokra, valamint ukrán rendőrségi vallomásokra támaszkodtak.
A jelentés szerint az említett magas rangú tisztek mellett több mint 80 további orosz tiszt, altiszt és katona személyazonosságát is sikerült megállapítani, akik közvetlenül részt vettek bucsai civilek meggyilkolásában.
A dokumentumokban említett parancsnokok felelősek Vlagyimir Putyin elnök "különleges katonai hadműveletének" legszörnyűbb háborús bűntetteiért.
A The Times által azonosított személyek:
Az Associated Press 2022 novemberében napvilágra hozott oknyomozó riportja rávilágított arra, hogy az orosz katonák szándékosan, jól meghatározott utasítások alapján hajtották végre a civilek likvidálását. A katonák egymás között "zacsisztka" néven emlegették ezt a folyamatot, ami etnikai tisztogatást jelent, ugyanezt a kifejezést használták már a csecsenföldi háború során végrehajtott hasonló cselekmények leírására is.
A fegyveresek az orosz hírszerzéstől előre összeállított listákat kaptak arról, kiket és pontosan hol kell megkeresniük és likvidálniuk. A listán olyan személyek neve szerepelt, akik a gyanú szerint segíthették az ukrán hadsereget. Szemtanúk beszámolói szerint az orosz csapatok 2022. március 3-án reggel jelentek meg Bucsa térségében. A települést pár tucat önkéntes próbálta védeni, de nem volt esélyük a túlerővel szemben. Kora délután nyolc területvédelmi önkéntes nem tudott elmenekülni, és az egyik házban rejtőztek el - közülük végül csak egy ember élte túl az eseményeket.
Március 4-ére az orosz katonák ellepték a várost és megkezdték a tisztogatást, eközben pedig elfogták az elrejtőzött fegyvereseket. A következő órákban elkövették az első gyilkosságokat, miközben sokakat vallattak, megkínoztak. Mindeközben a térfigyelő kamerákat lekapcsolták.
2022. április 2-án az Agence France-Presse képei sokkoló híreket közvetítettek a világnak: Bucsa egyik utcájában legalább húsz civil holtteste hevert, a legtöbb áldozat kezét fehér rongyokkal hátrakötözték, majd tarkón lőtték őket. Anatolij Fedoruk, a város polgármestere a Reutersnek nyilatkozva így fogalmazott: "A kivégzett emberek még mindig a Jabluska utcában fekszenek." A Human Rights Watch által végzett vizsgálatok megerősítették a brutális események valóságát: összesen 16 gyilkosságot, köztük 9 kivégzést és további 7 civil megölését dokumentálták. A jelentésből kiderül, hogy Bucsában öt férfit gyűjtöttek össze, közülük egyet március 4-én kivégeztek, míg három nappal korábban, február 27-én a csernyihivi Sztarij Bikivben hat férfit gyűjtöttek össze, akiket szintén kivégeztek.
A brutalitás más régiókban is folytatódott. Harkiv térségében, március 13-án, egy orosz katona egy iskolában többször megerőszakolt egy nőt, akit közben bántalmazott, majd késsel megsebesítette az arcát és a nyakát. A Kijevtől északnyugatra elhelyezkedő Vorzel faluban egy nőt és egy 14 éves gyermeket füstgránáttal kényszerítettek ki az óvóhelyükről, majd életüket vették. Egy lehallgatott telefonbeszélgetésben egy Makszim nevű orosz katona feleségének így mesélt: "Könnyebb részeg állapotban lelőni a civileket... Azt hiszem, megőrülünk. Nagyon sok civilt öltem meg."
A bucsai mészárlás hírére a nemzetközi közösség egyöntetűen felemelte szavát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár példátlan brutalitásról beszélt, amelyhez hasonlót Európában évtizedek óta nem láttak. Mihajlo Raduckij ukrán politikus Bucsát "a halottak városának" nevezte. Az Egyesült Államok jelezte, hogy segíti az atrocitások dokumentálását, Liz Truss brit külügyminiszter háborús bűncselekményként hivatkozott az eseményekre és követelte a vizsgálatot, Charles Michel újabb szankciókat helyezett kilátásba, Emmanuel Macron pedig kijelentette: Oroszországnak felelnie kell a bűneiért. Moszkva azonban mindent tagad, az orosz védelmi minisztérium az ukrán felvételeket "provokációnak" és "ukrán vagy brit titkosszolgálati színjátéknak" minősítette.
A vizsgálat hosszú hónapok munkáját igényelte, és végül 2023 novemberében sikerült azonosítani Vagyim Ovcsinnyikov parancsnokot, aki számos településen elkövetett háborús bűntetteket. A The Times legújabb, alapos nyomozása újabb jelentős előrelépést hozott a tettesek felkutatásában és az igazság kibogozásában.
