Megérkezett a 3%-os, állandó kamatozású hitel lehetősége a vállalkozások számára - Mi húzódik meg a döntés mögött, és milyen szándékok vezérlik a kormányt?
A kormány a Széchenyi Kártya Program keretein belül 3%-ra csökkentette a három likviditási típusú hitel kamatát, ami figyelemre méltó lépés a gazdaság élénkítése érdekében. A bankok tapasztalatai szerint azonban a kereslet nem a rövid lejáratú hitelek irányába mutat, hanem a hosszabb távú, beruházási hitelek iránt, amelyek eddig is 3%-os kamatozással rendelkeztek. A kormány döntése mögött valószínűleg az állhat, hogy a likviditási problémákkal küzdő vállalkozások számára fontos a gyorsabb hozzáférés a tőkéhez, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben sok cégnek sürgős cash flow megoldásokra van szüksége. A likviditási hitelek kamatának csökkentése így azonnali enyhülést nyújthat a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak, segítve őket a működésük fenntartásában és a munkahelyek megőrzésében. Ezen kívül a kormány célja lehetett a vállalkozások bizalmának növelése is, hogy a könnyített feltételek mellett többen merjenek hitelt felvenni, ezáltal ösztönözve a gazdasági aktivitást a nehéz időszakban. A döntés tehát a likviditás javítását célozza, amely közvetett módon hozzájárulhat a hosszabb távú beruházási kedv növeléséhez is.
Szabados Richárd: A változtatásnak részünkről két fő indoka van. Egyrészt a Széchenyi Kártya hitelkereslet eltérő mintázatot követ a piaci hitelekhez képest. A banki visszajelzések alapján kérdéses volt, hogy a kamatszint mennyire befolyásolja a vállalkozói döntéseket, ezért két lépcsőben piaci tesztet hajtottunk végre: tavaly novemberben a beruházási hitelek kamatát 5%-ról 3,5%-ra, majd februárban 3,5%-ról 3%-ra csökkentettük, miközben a likviditási hitelek kamata kis mértékben, 4,5%-ra csökkent. Az eredmény egyértelmű: Mindezek hatására a kereslet érdemben megugrott. A Széchenyi Kártya Programban a befogadott hiteligények száma 17%-kal, összege 19%-kal emelkedett a változást megelőző fél év adatához képest. Vagyis
Nem bizonyosodott be az a népszerű városi mítosz, amely azt állítja, hogy a kamat nem játszik szerepet.
Az elmúlt év folyamán jelentős változások zajlottak a program keretein belül megnyilvánuló keresletben: a darabszámok alapján ismét a likviditási célú hitelek iránti kereslet vált dominálttá a beruházási hitelekkel szemben. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy még több vállalkozás számára tudjunk támogatást nyújtani. A kkv-hitelpiacon jelenleg stagnálás tapasztalható, de enyhe élénkülés is megfigyelhető: miközben a piaci kamatozású hitelek kereslete mérsékelt, a támogatott konstrukciók bővülése ellensúlyozza ezt a trendet. Célunk, hogy a mostani módosítások révén a piac egészének dinamikáját kedvező irányba tereljük.
Mennyibe is kerül a friss módosítás a költségvetés szempontjából? A szombati sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 250 milliárd forintnyi kiegészítő hitelkeresletre számítanak, és a 1,5 százalékpontos kamattámogatási többlethez viszonyítva az Orbán Viktor miniszterelnök által említett 60 milliárd forintos költségvetési hatás meglehetősen magasnak tűnik.
A 60 milliárd forintos költségvetési terv valóban konzervatívnak mondható, és úgy vélem, hogy a végső teher valószínűleg ennél alacsonyabb szinten alakul. Az idei évben a Széchenyi Kártya Program kamattámogatásának tervezett kerete 260 milliárd forint, azonban a hiteligények növekedése lehetőséget biztosít a kormány számára a rugalmasabb kezelési stratégiák alkalmazására. Úgy gondolom, hogy a módosítás végső költsége 2026 végére körülbelül 40 milliárd forint környékén mozoghat. A 60 milliárdos küszöb elérése csak akkor válik lehetővé, ha egyes meglévő hitelek esetében célzott és korlátozott keretek között lehetőséget biztosítunk a kedvezőbb, alacsonyabb kamatozású konstrukciókra való átváltásra.
A hitelkiváltás terén nem alkalmazunk általános megközelítést; azonban, ha a hitelek a közeljövőben, például egy negyedéven belül járnak le, vagy ha a vállalkozások a hitelkeretük növelését tervezik, akkor várhatóan lehetőség nyílik ennek a lehetőségnek a kihasználására is.
Szombaton bejelentették, hogy hétfőtől kezdődően elérhetővé válik az alacsonyabb kamat. Kíváncsiak vagyunk, mennyire voltak felkészülve a bankok erre a változásra, és már készen állnak-e az új kérelmek fogadására?
A folyamat zökkenőmentes előkészítése érdekében előzetesen konzultáltunk a bankokkal és a KAVOSZ-szal, hiszen enélkül nem tudtunk volna elindulni október 6-án. Ezt követően, október 6-tól minden érintett pénzintézet - köztük a CIB, Erste, Gránit, K&H, MagNet, MBH, OTP, Raiffeisen, Unicredit és Oberbank - ügyfelei számára lehetőség nyílt az új, kedvezőbb kamatozású hitelek igénylésére. Akik alacsonyabb kamattal szeretnék felvenni a hitelt, azok már hétfő óta benyújthatják igényléseiket.
A kamatcsökkentés mellett számos egyéb változás is észlelhető. Melyek ezek a jelentős fejlemények?
Nagy Márton miniszter úr javaslatára
A Széchenyi Kártya Program keretében minden termék minimum 150 millió forintos hitelkeretig válik elérhetővé.
Ez a küszöb a kisebb vállalkozások által igényelt átlagos hitelösszeg kétszeresének felel meg, ami jelentős kapacitásbővítést tesz lehetővé. A legkisebb vállalkozások számára elérhető Széchenyi Mikrohitel plafonja 100 millió forintról 150 millió forintra nőtt, míg a többi termék esetében a maximum összegek változatlanok maradtak: a likviditási hitelek esetén 250 millió, míg a beruházási hitelek esetében 500 millió forint a határ. Utóbbiak főként a közepes vállalkozások számára nyújtanak iránymutatást. A Széchenyi Mikrohitelnél nemcsak az összegek módosultak, hanem számos újítást is bevezettünk, hiszen ez a termék kiemelkedő szerepet játszik a kisvállalkozások, startupok és frissen alapított cégek körében. Mostantól lehetőségük van arra, hogy a bérelt ingatlanokban végzett fejlesztésekre is igénybe vegyék a hitelt, ha az a saját üzletük előmozdítását szolgálja. Továbbá, bevezettünk egy "hokibotszerű" törlesztési struktúrát is, amely lehetővé teszi számukra, hogy a tőke 20%-át csak a futamidő végén kelljen visszafizetniük.
Min múlik egy-egy programelem területi sikeressége? A helyi gazdasági helyzet, az iparágak sokszínűsége és a kamarai kapcsolatok élénksége játszik a legfontosabb szerepet?
A termékcsoportok tekintetében nem figyelhető meg jelentős területi eltérés, ám az ágazati struktúra alapján az egyes vármegyék között már tapasztalhatók különbségek. A Széchenyi Kártya Program iránti kereslet leginkább azokban a régiókban erős, ahol a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar vagy feldolgozóipar dominál. Ami az adminisztratív folyamatokat illeti, a bonyolultabb termékek esetében elengedhetetlen a több lépcsős egyeztetés és tanácsadás, legyen szó akár a bankok és ügyfelek közötti kapcsolatról, akár a KAVOSZ és a kamara közötti együttműködésről. A Széchenyi Kártya Program már jól bevált, így a különböző területi kiszolgáló egységek felkészültsége között nem tapasztalunk jelentős eltéréseket. Az újabb, még kevésbé ismert kezdeményezések, mint a Demján Sándor Tőkeprogram esetében viszont érzékelhetők eltérések a szolgáltatások színvonalában. Fontos hangsúlyozni a különböző szereplők szerepkörét is: a kamara nem csupán egy hagyományos értékesítési pont, hanem egy köztestület, amelynek elsődleges célja a gazdasági ökoszisztéma támogatása – összeköt, képviseli az érdekeket, hangot ad a szereplőknek, és tanácsadói szolgáltatásokat is nyújt.
A KAVOSZ célja, hogy irodáival egy dinamikus, bankszerű megközelítéssel, aktív ("push") értékesítési stratégiát alkalmazva támogassa a Széchenyi Kártya Program népszerűsítését és közvetítését.
Idén ősszel egyéves a Demján Sándor Program, amelyet rengeteg programelemmel indítottak el a vállalkozások számára. Mely programelemeivel elégedett most a leginkább, melyekkel kevésbé?
A Széchenyi Kártya Program kiemelkedően teljesít, hiszen az idei évre tervezett folyósítási keret 150 milliárd forinttal magasabb, mint a tavalyi, és ezt már három hónappal az év vége előtt sikerült elérnünk. A vállalkozásfejlesztési eszközök széles spektrumának többi része is dinamikusan halad. A "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" program keretében 9 milliárd forintnyi vouchert osztunk ki, amelyre 6000 cég pályázott, közülük 4500 már megkapta a támogatást, és október végéig a többiek is kézhez vehetik a forrást. Az 1+1" KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban 1900 pályázóból 1300 nyertes van, és eddig 103 milliárd forintot folyósítottunk számukra, míg további 5 milliárd forint ügyintézés alatt áll. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a 130 milliárdosra emelt keret teljes kihasználása reális célnak tűnik.
Az EXIM programjai is ide tartoznak, a kifektetési program terv szerint teljesített, a lízing keretét pedig meg kellett emelnünk 20 milliárd forinttal. A hitelprogram is népszerű, különösen a forgóeszközhitelek, míg a beruházási célú hiteleket nemcsak exportőrök, hanem exporttevékenységet tervező cégek is igénybe vehetik az EXIM-nél.
Az uniós hitelprogramok terén további fejlődésre számítunk.
Az uniós hitelprogramok terén, noha már számos konstrukció elérhető, körülbelül 400 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre. A kedvező, 0%-os kamat és a könnyített feltételek rendkívül vonzóvá teszik ezeket a lehetőségeket. Ennek ellenére a kereslet eddig meglehetősen mérsékelt maradt. Hasonlóan, a Demján Sándor Tőkeprogram is csak most kezd igazán beérni. Bár a 20 milliárd forintos keretről már döntés született, a program áprilisi elindulása miatt a vállalkozók még csak most ismerkednek a lehetőségeivel. Ezen a téren várhatóak további módosítások is: jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a 200 milliós keretösszeg emelése és a felhasználási lehetőségek szélesítése, például akvizíciók és ingatlanvásárlások támogatása, milyen mértékben segíthetne abban, hogy még több növekedés előtt álló kis- és középvállalkozás juthasson tőkéhez.
Összességében 1400 milliárd forintos összeggel indították el a Demján Sándor Programot, hol tart ma ez az összeg, és vajon elég lesz a pozitív fordulathoz a kkv-szektorban, illetve a magyar gazdaságban?
Az elmúlt egy évben végrehajtott ráemelések nyomán
A program jelenlegi keretösszege 1800 milliárd forint, amelyből várhatóan 2025-re körülbelül 1200-1300 milliárd forint érkezik majd a vállalkozásokhoz.
A vállalkozások számára a pótlólagosan rendelkezésre álló összegekkel együtt a program egyetlen év alatt körülbelül 2000 milliárd forintot mozgósít a gazdaságban. Ennek a hatása a reálgazdaságra elkerülhetetlenül kedvező. Nyitott kérdés, hogy a hatás főként a korábbi visszaesések kompenzálására irányul-e, vagy valódi növekedési fordulatot is előidéz; én mindenesetre az utóbbira optimistán tekintek. Egy dolog biztos: a Demján Sándor Program nélkül körülbelül 2000 milliárd forintnyi forrás maradna ki a magyar gazdaságból. Az ilyen méretű, célzott kkv-támogatásra az elmúlt években nem volt példa.
A cikk megírásában kulcsszerepet játszott a magyar nyelvhez tökéletesen illeszkedő Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás, amely jelentősen megkönnyítette a munkánkat.
