Magyar tudósok innovatív megoldást fejlesztettek ki a világjárványok vizsgálatára | National Geographic
A szakemberek olyan innovatív megközelítést fejlesztettek ki, amely párhuzamosan elemzi a pandémiák hatásait különböző egyéni jellemzők fényében.
A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai innovatív járványszimulációs módszerek segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolják a különböző egyéni jellemzők a betegségek végső kimenetelét - áll a HUN-REN legfrissebb közleményében. A járványok modellezéséhez eddig alkalmazott matematikai eszközök nem nyújtottak lehetőséget arra, hogy egyszerre több egyéni tulajdonságot is figyelembe vegyenek a kutatók.
A legutóbbi pandémia magyarországi tapasztalatai során Dr. Karsai Márton (HUN-REN Rényi, CEU), Dr. Koltai Júlia (HUN-REN TK) és Dr. Röst Gergely (SZTE) csapata, az Egészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium keretein belül, intenzív adatgyűjtésbe kezdett. Fő céljuk az volt, hogy feltérképezzék, miként módosultak az emberek kapcsolattartási szokásai a fertőzés elkerülése érdekében. Az összegyűjtött információk legfontosabb alkalmazása a járványmodellekben használt kor-kapcsolati mátrixok változásának nyomon követése volt. Ezek a mátrixok megmutatják, hogy egy adott korú egyén mekkora eséllyel létesít kapcsolatot más korosztálybeli emberekkel egy adott napon, így segítve a járvány terjedésének előrejelzését és a megfelelő intézkedések kidolgozását.
Adriana Manna hallgató bevonásával végzett kutatásuk során arra a megállapításra jutottak, hogy az egyének kapcsolataik számát nem csupán életkoruk, hanem jövedelmük, iskolai végzettségük, munkaviszonyuk, valamint lakóhelyük mérete is jelentősen befolyásolhatja. Érdekes módon azonban eddig nem állt rendelkezésre olyan matematikai módszer, amely lehetővé tette volna ezen tulajdonságok járványmodellekben történő vizsgálatát.
A problémára a Queen Mary University szakértője, Dr. Nicola Perras közreműködésével, innovatív többdimenziós kapcsolati mátrixok alkalmazásával találtak megoldást. Kutatásuk során bebizonyították, hogy ez a komplex, többdimenziós megközelítés hatékonyabban képes modellezni a járványok terjedésének dinamikáját és a végső kimeneteleket.
A valós adatokra alapozott járványmatematikai modellek forradalmasítják a járványok vizsgálatát, lehetővé téve a korábbiaknál jóval precízebb elemzéseket. Ezek az eszközök segítenek feltérképezni és megérteni a különböző társadalmi csoportok között fennálló járványkimeneteli eltéréseket. Az így nyert eredmények nem csupán tudományos szempontból jelentősek, hanem közegészségügyi döntésekre is komoly hatással bírhatnak. A kutatók kiemelték, hogy ezek a modellek elengedhetetlenek a fertőzések előrejelzésében, a kockázatok felmérésében, valamint a megfelelő beavatkozási stratégiák kidolgozásában.
