Trump hallgatási pénzes pere véglegesen véget ért, és a volt elnöknek sikerült elkerülnie a büntetést.
Donald Trump hívei demonstrálnak 2024. május 29-én a manhattani büntetőbíróság előtt - Fotó: Spencer Platt / Getty Images
Tíz nappal a beiktatása előtt jelentette be a bíró, milyen büntetésre számíthat Donald Trump megválasztott amerikai elnök az ún. hallgatási pénzes ügyben, amiben tavaly májusban 34 vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék. Trumpot mentesítették a gyakorlati büntetés alól, ez az amerikai jogban unconditional discharge néven fut.
Ez azt jelenti, hogy Trump ugyan elkövetett bűnöket, de nem fogják próbaidőre bocsátani, és pénzbírságot vagy börtönbüntetést sem kap. Ahogy azt már előre sejteni lehetett, a döntés nem befolyásolja az elnökségét, hiszen a bíró már korábban jelezte, hogy börtönbüntetésre nem kell számítani.
Tavaly május végén történelmi pillanatot élhettünk át, hiszen Donald Trump lett az Egyesült Államok első egykori elnöke, akit bűnösnek találtak egy büntetőeljárás keretében. Az ügy középpontjában egy pornószínésznőnek kifizetett hallgatási díj állt, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb volt, és a manhattani bíróság előtt zajlott. Az esküdtek döntését követően még várt ránk a bírói ítélet, ám a büntetés kiszabása több alkalommal is elmaradt, ami tovább fokozta a feszültséget.
A büntetés kiszabása elől az utolsó akadályt az utolsó pillanatban gördítette el az amúgy 6:3 arányban konzervatív többségű legfelsőbb bíróság. Ugyanis a CNN szerint 5:4 arányú döntéssel úgy határoztak, Juan Merchan bíró meghozhatja a végső döntést. A három liberális bíróhoz két konzervatívabb is csatlakozott, köztük John Roberts főbíró, így lett meg a szűk többség.
Egy tagállami hatáskörű ügyben a legfelsőbb bíróság csak akkor határoz, ha minden más jogorvoslati fórumot megjártak a felek. Trump csapata azzal is érvelt a legfelsőbb bírói döntés előtt, hogy nemzetbiztonsági kérdés, hogy a beiktatás előtt ne hozzanak döntést, ami miatt akár "az alkotmányos struktúra, a nemzet" is helyrehozhatatlanul sérülhet.
Az ügy bonyolultságát tovább növelte, hogy Samuel Alito, az egyik főbíró, telefonon beszélgetett Donald Trumppal a közelmúltban, ami heves reakciót váltott ki a demokraták körében. A politikai ellenfelek azonnal követelték, hogy Alito tartózkodjon a gyanús telefonbeszélgetés miatt az ügyben hozott döntésektől. Alito azonban azzal védekezett, hogy a beszélgetés során nem esett szó Trump ügyéről, sőt, semmilyen, az exelnököt érintő jogi kérdést sem érintettek.
Az egész ügy alapja, hogy Trump hosszú évekkel ezelőtt állítólag lefeküdt egy Stormy Daniels művésznevű (polgári nevén Stephanie Clifford) pornószínésznővel, majd el akarta intézni, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban ez a téma ne kerüljön elő. Akkori ügyvédjén, Michael Cohenen keresztül intézkedett: a férfi zsebből fizetett Danielsnek 130 ezer dollárt.
A hallgatási pénzek kifizetése önmagában nem számít bűncselekménynek. Azonban a vádak szerint az exelnök visszatérítette ezeket az összegeket Cohennek, majd ügyvédi költségként tüntette fel őket. Érdekes módon Cohen néhány hónappal korábban 150 ezer dollárt fizetett Karen McDougal Playboy-modell hallgatásáért is. A vádlók állítása szerint az egykori szeretők elhallgattatására szánt összegeknek semmi köze nem volt az ügyvédi munkához; valójában ezek a kampány érdekét szolgálták, így kampányköltségként kellett volna őket elszámolni.
Az üzleti dokumentumok hamisítása általában vétségnek minősül, amit az amerikai jogi szaknyelv "misdemeanor"-nak nevez. Ilyen esetekben jellemzően pénzbírságra számíthat az elkövető. Alvin Bragg, Manhattan kerületi főügyésze viszont Trumpot bűncselekménnyel ("felony") vádolta meg, ami súlyosabb következményekkel járhat, beleértve a börtönbüntetést is. Az ügyész érvelése szerint a volt elnök a hamis dokumentumokkal próbálta eltitkolni egy törvényszegés nyomait, ami már jogi értelemben is bűncselekménynek számít.
Donald Trump először 2023 áprilisának elején lépett be a manhattani büntetőbíróság épületébe ebben a rendkívüli ügyben, amely önmagában is történelmi jelentőségű: ő vált az első egykori elnökké az Egyesült Államok történetében, akivel szemben vádat emeltek. A vád középpontjában a hallgatási pénzes ügy állt, amely szerint Trump üzleti iratokat hamisított annak érdekében, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányában hátrányos információkat rejtsen el az amerikai választók elől.
Az ügyészek szerint a kampányban Trump csapata mindent megtett, hogy felkutassanak, megvásároljanak és eltemessenek a politikust érintő negatív információkat, hogy megelőzzék ezek kiszivárgását, ami ronthatta volna Trump választási esélyeit. Több tucat hamis bejegyzést tettek az üzleti nyilvántartásokba, hogy elrejtsék a bűncselekményeket, beleértve az állami és szövetségi választási törvények megsértésére tett kísérleteket. A 34 vádpont 34 meghamisított üzleti dokumentumot takart, számlákat, csekkeket és számviteli bejegyzéseket. Trump mindegyik vádpontban ártatlannak vallotta magát.
A vádemelés után Trump ügyvédjei igyekeztek a jogi lehetőségek széles spektrumát kihasználva megakadályozni, vagy legalábbis elodázni a tárgyalás kezdetét. Számos alkalommal kérvényezték ezt, hivatkozva Juan Merchan bíró elfogultságára, arra hivatkozva, hogy a bíró lánya egy olyan tanácsadó céget irányít, amely korábban a Demokrata Pártnak nyújtott szolgáltatásokat.
Az előzetesen 6-8 hét hosszúságúra tippelt per végül április 15-én kezdődött el az esküdtek kiválasztásával, aztán jöttek a legfontosabb tanúk vallomásai. Köztük volt Stormy Daniels mellett Hope Hicks, Trump volt fehér házi kommunikációs igazgatója; illetve Michael Cohen, Trump korábbi egykori bizalmasa, kétes ügyeiben eljáró jogásza, aki a hallgatási pénzt kifizette Danielsnek.
Trump ügyében tavasszal egy olyan per zárult le, amely során Daniels nem tartotta vissza a pikáns részletek megosztását. A volt elnök a tárgyalás során folyamatosan megszegte a szabályokat, és nyíltan bírálta az ügyészséget, valamint a bíróságot a közösségi médiában és a sajtóban. Ennek következtében Juan Merchan bíró többször is pénzbírságot szabott ki rá. A történetben szereplő sírós, őszinte pornósztár és bűnbánó ügyvéd mellett most összegyűjtöttük, miről is szólt ez a különös per.
2024. május 30-án egy jelentős mérföldkőhöz érkezett a történelem: a manhattani büntetőbíróság esküdtszéke minden egyes vádpontban bűnösnek találta Donald Trumpot. Ez az ítélet nemcsak a politikai tájat alakítja majd, hanem a jogi precedensek tekintetében is új fejezetet nyit.
A bíróság épületéből távozva Trump a folyamatot "szégyennek" és "manipulált pernek" titulálta. "Nem követtünk el semmi rosszat. Én egy rendkívül ártatlan ember vagyok" – tette hozzá. Az ítéletet követően csapata fellebbezett, azonban az erre irányuló próbálkozás végül nem hozott eredményt. Miközben a demokraták hangsúlyozzák, hogy senki sem mentes a törvények alól, a republikánusok a szégyen és az elfogult eljárás vádját emelik.
Az ítéletet követően a tervek szerint július 11-én kellett volna bejelenteni a kiszabott büntetés mértékét. Július 1-jén azonban a legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy Donald Trumpot, valamint az elnököket hivatali idejük során mentesség illeti meg a hivatali tevékenységükkel összefüggésben indított perekben. Ennek következtében Trump jogi csapata azonnal kérvényezte, hogy a hallgatási pénzes ügy döntését semmisítsék meg. Érvük az volt, hogy Trump már elnökként, 2017-ben írta alá azokat a dokumentumokat, amelyeket hamisítottnak nyilvánítottak. A bíró azonban decemberben világossá tette, hogy Trump nem elnöki minőségében, hanem azon kívül cselekedett, így a legfelsőbb bíróság határozata nem vonatkozik az ő ügyére.
Merchan bíró időközben kezdett elhalasztani a büntetés kiszabásának időpontját: először szeptember 18-ra tette, majd az elnökválasztások utánra halasztotta a döntést. Az indoklás szerint a bíró így akarta elkerülni, hogy az ítélethirdetés látszólag befolyásolja a választások kimenetelét. November 22-én ismét elhalasztották a büntetés kiszabását, amit Alvin Bragg kerületi ügyész is támogatott. Bragg jelezte, hogy véleménye szerint az ügyet a legjobb lenne jegelni Trump elnökségének végéig, 2029-ig, mivel a második ciklusát fogja befejezni, és alkotmányjogilag nem indulhat újra a posztért.
Merchan végül 2025. január 10-ét tűzte ki a döntés meghozatalára. Közölte, hogy valószínűleg nem börtönbüntetést fog kiszabni, hanem lehetősége van arra, hogy próbaidőre bocsássa a megválasztott elnököt, vagy pénzbírsággal sújtsa (a vádpontok mindegyike legfeljebb négy év börtönt és 5 ezer dolláros, azaz körülbelül 1,8 millió forintos pénzbírságot vonhatott volna maga után). Trump csapata az elnökválasztás óta azt hangoztatta, hogy szerintük Trump mentelmi joggal rendelkezik, így az ügyet le kellene zárni. Merchan azonban úgy véli, hogy a beiktatás előtt Trumpnak nincs immunitása.
Eközben a republikánusok alapállítása lett az ügyben, hogy a demokrata kormányzat fegyverként használta fel Trump ellen az igazságszolgáltatást. Trump kampányának mindenesetre nem ártott igazán nagyot az, hogy elítélt bűnöző lett, végül novemberben az elnökválasztást is megnyerte, január 20-án pedig leteszi az esküt, és hivatalba lép az Egyesült Államok 47. elnökeként.
