Légylárvákból készült takarmány - a jövő fenntartható üzeme indul el Üllőn - Világgazdaság
Üllőn nyitotta meg a 30 millió euróból megvalósult takarmányfehérje-gyártó üzemét a magyar tulajdonú Agroloop Hungary Kft., ezzel az első ipari mértékű takarmánycélú rovarfehérje-feldolgozó gyár kezdte meg működését Magyarországon. A melléktermékeket is felhasználó üzem a körforgásos gazdaság szellemében épült.
A fekete katonalégy lárvája új korszakot nyithat az állateledel-előállításban és a talajjavítás terén, hiszen az Agroloop Hungary Kft. 13 ezer négyzetméteres gyárában éppen ilyen innovatív alapanyagokat állítanak elő. A pénteki gyáravatón elhangzott, hogy a vállalat jövőképe szerint a takarmánycélú rovarpiac hamarosan robbanásszerű növekedés előtt áll. Az alternatív fehérjeforrások iránti folyamatosan növekvő kereslet várhatóan 2030-ra az EU-ban évi 2 milliárd eurós forgalmat és egymillió tonna rovarliszt-termelést generál. Jelenleg a takarmányhiányt főként szójával és halliszttel próbálják orvosolni, viszont sok esetben a Dél-Amerikából importált szója GMO-s, és ezeknek a termékeknek a környezeti hatása rendkívül jelentős.
Az Agroloop legújabb üzemében innovatív módon hasznosítják a közeli élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit, mint például a törkölyt, búzakorpát és káposztatorzsát. Ezeket a szerves anyagokat fekete katonalégy lárvák etetésére használják, amelyek egy automatizált, zárt rendszerben, több ezer ládában fejlődnek. Mindössze tizenkét nap alatt a lárvák az alacsonyabb értékű biomasszát átalakítják magas minőségű takarmányfehérjévé és zsírrá. Az így nyert anyagokat az Agroloop takarmány-alapanyagként értékesíti házi kedvencek és haszonállatok számára, míg a keletkezett melléktermékeket szerves talajjavító készítményként alkalmazzák. Ezzel a folyamattal nemcsak a hulladékhasznosítás terén tesznek lépéseket, hanem hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdasághoz is.
A termelés méreteit különféle szempontok figyelembevételével lehet meghatározni, amelyek tükrözik a gazdasági tevékenység intenzitását és hatékonyságát.
Ez napi 150 millió lárvát jelent, amelyből havi 250 tonna kiváló minőségű takarmány-fehérjelisztet, 50 tonna takarmányzsírt és 900 tonna szerves trágyát állítanak elő. A megnyitón elhangzott, hogy a környékbelieket is meg kellett győzni arról, hogy a gyár működése nem jár számukra kellemetlenségekkel, amit például azzal érnek el, hogy légmosó rendszert is telepítettek, amely biztosítja, hogy az üzemen kívül semmilyen kellemetlen szag ne érződjön.
Több ember, több tápláló takarmány.
Manapság sokakat foglalkoztat, hogy 2050-re kétmilliárddal több ember lesz a Földön, miközben a világátlagban erősödő középosztály enélkül is többlet-élelmiszerigényt generál, az előrejelzések szerint pedig öt év múlva a vízigény és a rendelkezésre álló vízkészlet közti különbség 40 százalékos lesz - mondta a megnyitón Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke. Megoldásért kiált az is, hogy a Föld nagy része vízhiányos lesz, és a jelenlegi gabonatermő területek felén ellehetetlenül vagy rendkívül nehézzé válik a termelés, miközben 2050-re a hús iránti kereslet másfél-kétszeresére nő, a megtermeléséhez pedig még több takarmány és új fehérjeforrás szükséges - sorolta. Az Agroloop beruházását azért is tudja jó szívvel támogatni, mert a Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealap is a cég befektetői között van, a beszállásukról szóló döntésüket pedig egy több hónapos átvilágítás után hozták meg.
