A forradalomról szóló művet közkinccsé nyilvánítják.
Tavaly év végén került a könyvesboltok polcaira dr. Pál Gábor új kötete, amely az 1848-49-es szabadságharc eseményeit dolgozza fel. A szerkesztett példány hamarosan a nagyközönség számára is hozzáférhetővé válik, így minden érdeklődő felfedezheti a történelmi események mélységeit.
Dr. Pál Gábor, a csíkszeredai ügyvéd, a két világháború közötti időszakban a román parlament, majd 1940-1944 között a magyar országgyűlés elismert képviselője volt. Az impériumváltást követően azonban sorsa drámai fordulatot vett: a hatalom félreállította, és az állambiztonsági szervek folyamatos megfigyelés alatt tartották. E nehéz időkben kénytelen volt csíkszeredai otthonát hátrahagyni (jelenleg ez a helyszín Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ad otthont - a szerző megjegyzése), és visszavonulni csíksomlyói lakásába. Nagyapja, Fodor Ignác, aki honvéd századosként harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, mély hatással volt Pál Gáborra. A családi örökség és a történelmi események iránti elkötelezettsége miatt szívügyének tekintette a szabadságharc erdélyi vonatkozásainak feltárását. 1955 és 1960 között alapos kutatómunkát végzett, amely során magyar, román, német és orosz nyelvű forrásokat egyaránt felhasznált. E munkájának gyümölcseként egy mintegy két és fél ezer oldalas kéziratot hozott létre, amely az 1848/49. évi magyar szabadságharcot, különös figyelmet fordítva Erdélyre, ötkötetes mű formájában öltött testet.
Amint a szerző 1960-ban befejezte művét, a Szekuritáté azonnal elkobozta azt, más kéziratokkal együtt. Később az államrendészet a csíkszeredai levéltárba juttatta az anyagot. Ennek egy része a marosvásárhelyi állami levéltárba került, ahol dr. Pál Gábor kézirata is megtalálható. Egy "elfelejtett" kéziratra Komán János történész hívta fel a figyelmet egy 2018-ban megjelent újságcikk keretein belül. Ezt követően a szerző unokája, báró Apor Csaba, felkérte Nemes Gyula nagyernyei történészt, hogy segítse a kézirat számítógépes feldolgozását, hogy az könnyebben áttekinthető legyen. A munka egy éven át zajlott, amelynek eredményeként egy ezeroldalas kézirat készült el; ebből hat példányt nyomtattak és kötöttek be. Mivel több történész is érdeklődött a tartalom iránt, az egyik példányt nemrég a marosvásárhelyi Teleki Tékába is eljuttatták, ahol az érdeklődők szabadon olvasgathatják és kutathatják a témát. Terveik között szerepel, hogy egy kötetet a budapesti Országos Széchényi Könyvtárba is eljuttatnak, és ha a könyv formájában megjelenik, a bemutató után a közönség számára is könnyebben hozzáférhetővé válik – tudtuk meg Nemes Gyulától.
Amint Komán János cikkéből kiderül, az első kötet a nagy francia forradalom európai hatásairól, a 19. század első felének forradalmairól, a magyarországi reformtörekvésekről, a magyar politikai elit országgyűlési tevékenységéről, az 1848-as márciusi eseményekről, erdélyi hatásairól, a nemzetőrség megszervezéséről, az erdélyi magyar-román, magyar-szász viszonyról, a magyar hadsereg fölállításáról, a székelység szervezkedéséről, az agyagfalvi székely népgyűlésről, az első székelyföldi csatározásokról, a csíkszéki helyzetről, a székelyek délvidéki harcairól tájékoztat részletesen. A második kötet jelentős része az erdélyi eseményekről, Bem erdélyi hadjáratáról, a székelység önvédelmi harcairól, a harmadik az 1849. évi magyarországi politikai eseményekről és harcokról tudósít, a negyedik ismét az erdélyi és székelyföldi eseményeknek szentelt nagyobb teret, kiemelten a szabadságharc leverése utáni megtorlás székely áldozatai felsorolásának, a politikai foglyok életrajzának. Az ötödik kötet a világosi fegyverletétel utáni eseményekről, a forradalom vezető személyiségei és több ezer szabadságharcos török földre való meneküléséről szól. "Pál Gábor olyan terjedelmes összefoglaló könyvet írt az 1848-49-es szabadságharcról, amilyen addig Erdélyben nem született, de a magyarországi szakirodalom sem bővelkedett ilyen részletező leírással ezekről a nagyon szép és nagyon szomorú évekről" - állítja cikkében Komán János.
