Perspektívák a biogáz szektorban - Miért lehet ez a Mol számára előnyös lehetőség?

Portfolio: Szabó Gabriel, a Mol csoportszintű Downstream ügyvezető igazgatója egy nemrégiben megrendezett konferencián kifejtette, hogy a Mol célja, hogy a biometán szegmensben a régió éllovasává váljon. De miért is kulcsfontosságú ez a terület a vállalat jövője szempontjából?

Horváth Ádám: Fenntarthatósági törekvéseink mellett alapvetően a szabályozói környezet hatásai emelték ki ezt a területet: az Európai Unió kötelező érvényű direktívákat alkot a megújuló energiaforrások előállítása terén. A Renewable Energy Directive felülvizsgálatának következményeként 2030-tól további szigorítások lépnek életbe az energia- és közlekedési ágazat kötelezettségeiben. Ez a lépés különösen elősegíti a biometán potenciáljának kiaknázását, mivel...

Ezzel a technológiával a legköltséghatékonyabb módon lehet alkalmazkodni az új energetikai irányelvekhez.

Kiemelve a biometán szektor iránti érdeklődést, számos vállalat, köztük a Mol is, felfigyelt a lehetőségekre. Hogy megerősítsük pozíciónkat ebben az ígéretes iparágban, első lépésként 2023-ban megszereztük a szarvasi biogázüzemet, ezzel létrehozva alapjainkat a jövőbeni fejlődéshez.

A biometán-beruházások üzleti szempontból való megerősítéséhez számos változásra lenne szükség a szabályozói környezetben. Először is, a jelenlegi támogatási rendszert érdemes lenne átgondolni, hogy a biometán termelők számára kedvezőbb feltételeket teremtsenek. Például, a hosszú távú szerződések bevezetése, amelyek garantálják a biometán felvásárlási árát, jelentősen csökkenthetnék a befektetési kockázatokat. Ezen kívül, a megújuló energiaforrások támogatása mellett fontos lenne, hogy a biometán termelést jogszabályokkal támogassák, például a fosszilis üzemanyagok adóztatásának szigorításával, ami elősegíthetné a biometán versenyképességét a piacon. A piacra lépést segíthetnék a helyi és EU-s támogatások is, amelyek irányulhatnak a technológiai fejlesztésekre, a kutatás-fejlesztésre vagy az infrastruktúra kiépítésére. Az EU Zöld Megállapodása keretében várhatóan további források állnak majd rendelkezésre a fenntartható energiaforrások, így a biometán támogatására is. Fontos lenne, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a biometán előállításának gazdasági potenciálját, és olyan jogszabályokat hozzanak, amelyek nemcsak a környezeti fenntarthatóságot, hanem a gazdasági életképességet is támogatják. Csak így válhat a biometán-beruházás valódi üzleti lehetőséggé, amely nemcsak környezettudatos, hanem jövedelmező is.

Ezek a tényezők gyakran szoros összefüggésben állnak egymással. Valószínű, hogy a biometán előállítása sosem fogja elérni a földgáz költséghatékonyságát, legalábbis a közeli jövőben erre nem lehet számítani. Ugyanakkor a jogi szabályozás változása olyan impulzusokat adhat, amelyek összességében vonzóbbá tehetik a biometánba történő befektetéseket. A fenntarthatósági célkitűzések, a karbonsemlegesség iránti elkötelezettség és a környezetszennyezés mérséklése már önállóan is üzleti lehetőségeket teremt a biometán szektor számára. Az uniós vagy állami támogatások tűnnek a legígéretesebb finanszírozási forrásoknak. Magyarországon is folyamatban van egy, a biometán iparágra fókuszáló program kidolgozása, amely a Modernizációs Alap keretein belül valósulna meg. Ez a támogatás jelentős mértékben hozzájárulhat a hazai biometán piac fejlődéséhez.

A támogatásokkal kapcsolatosan máris érdekes fejlemények láttak napvilágot: Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára a közelmúltban bejelentett, 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program kapcsán osztott meg izgalmas információkat a Portfolio konferenciáján. Az államtitkár részletezte, hogy milyen típusú tevékenységekre lehet pályázni a bejelentett támogatások révén, beleértve a biogáz szegmenst is.

Nézzük meg közelebbről a részletesebb kérdéseket: a biogáz finomításának eredményeként nyerjük a biometánt, amelynek kihozatalát körülbelül 50%-osnak tekinthetjük. Ez azt jelenti, hogy két egységnyi biogázból egy egységnyi biometán nyerhető ki. Van-e lehetőség ennek az aránynak a javítására?

A biogáz tisztítása és finomítása során a metán visszanyerése kiemelkedő hatékonysággal zajlik, a jelenlegi technológiák révén elérve a 99,5%-os szintet. Ez jelentős előny a gázmotorokkal szemben, ahol a biogáz energia tartalmának csupán 40%-át tudják árammá alakítani. A biogáz energiaértékét a metán koncentrációja határozza meg, amely független a hasznosításához alkalmazott technológiától, legyen az gáztisztítás vagy áramtermelés. A fermentáció során felhasznált alapanyagok összetétele kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A biogáz metán tartalma általában 50-70% között mozog, míg a másik jelentős összetevője a szén-dioxid. A finomítás során a szén-dioxidot eltávolítjuk, így a metán tartalom mindössze 0,5%-os veszteséggel földgáz minőségű gáz állítható elő.

Jelenleg fejlesztés alatt álló technológiák révén a leválasztott szén-dioxidból metán nyerhető ki, ami a jövőben lehetőséget adhat arra, hogy a biogáz metántartalmát akár 85%-ra emeljük. Jelenlegi állapotában azonban ezek az eljárások még nem kínálnak gazdaságilag életképes megoldást a fermentáció hatékonyságának javítására. Érdemes megjegyezni, hogy ez független a gáztisztítás hatékonyságától, amely már most is meghaladja a 99%-ot.

Van-e más alternatíva a biometán-termelés költséghatékonyságának növelésére?

A tisztítási folyamatok hatékonysága és energiafelhasználása mindenképpen javulhat, azonban ezek már jól ismert és tömegesen alkalmazott technológiák. A legnagyobb potenciál a hatékonyság növelésére nem a gáz biometánná történő átalakításában található,

hanem az alapanyagok beszerzésének stratégiájában, az optimális alapanyagkombináció kiválasztásában, valamint a gázhálózatra való csatlakozás lehetőségében.

A hatékony logisztika kétségtelenül alapvető szerepet játszik: ha az alapanyagok forrásai egy viszonylag kisebb, szűkebb körben összpontosulnak, az jelentős mértékben növelheti a folyamat gazdaságosságát. Hasonlóképpen, ha a gázhálózat a közelben található, az lehetővé teszi a biometán hatékony rátáplálását, ezáltal optimalizálva az egész rendszert.

Milyen szűk körről van itt szó?

A nyersanyagok beszerzési földrajzi körzete általában meglehetősen szűkös, jellemzően 30-50 kilométeres távolságban érdemes gondolkodni. Ennek nem csupán gazdasági okai vannak; a beérkező alapanyagok mellett a keletkező melléktermékek is kulcsszerepet játszanak, hiszen ezek döntő része visszakerül a termőföldekre. A szállítás költségeit figyelembe véve, a közelség jelentős előnyt jelent, hiszen a távolság csökkentésével csökkennek a logisztikai kiadások is. A hulladékalapú, vegyes mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, valamint az állattartási melléktermékek feldolgozása során a beszerzési körzet ezen határai nemcsak a fenntarthatóságot szolgálják, hanem az üzemek méretének optimalizálását is segítik.

Milyen alapanyagokat használnak fel a biometán előállításához?

A körforgásos gazdaság és a költséghatékonyság szellemében hangsúlyozni szeretnénk, hogy az alapanyagoknak lehetőség szerint hulladékalapúak kell lenniük. Ugyanakkor számos különböző alapanyag, azaz "feedstock" is felhasználható, a szarvasmarha trágyától kezdve az élelmiszeripari hulladékokon át egészen a romlott fehérjetermékekig. Csak az idei évben már több mint 20 féle alapanyagot használtunk fel szarvasi üzemünkben. Fontos szempont továbbá, hogy a biometán-termelés ne konkuráljon más, például élelmiszeripari vagy mezőgazdasági tevékenységekkel, így elkerülve, hogy területet vonjon el ezektől.

A mezőgazdaság témája körüli diskurzusban érdemes megvizsgálni, hogy a biometán potenciális elterjedése mennyiben befolyásolja a mezőgazdasági termelést. Vajon ezek a két terület egymás konkurensei, vagy inkább kiegészítik egymást? Az energiaigény növekedésével és a fenntarthatóság iránti fokozódó igénnyel a biometán előállítása valóban elvonhatja a figyelmet a hagyományos mezőgazdasági tevékenységektől, de egyúttal új lehetőségeket is teremthet a gazdák számára. Az az egyensúly, amely a mezőgazdasági termelés és az energiaelőállítás között kialakul, kulcsszerepet játszik a jövő fenntartható fejlődésében.

Én inkább szinergiát látok a két terület között, nem versengő ágazatokról van itt szó.

Lehetett volna másképp is megközelíteni a helyzetet, például az energianövények mezőgazdasági földeken való termesztésével, ami valóban versenyképes alternatívát jelenthetett volna. Azonban ezt a lehetőséget senki sem támogatja, beleértve az Európai Uniót is, és az iparág irányzata sem ebbe az irányba halad. Egy jó példa erre a szarvasi biogázüzemünk: minden 100 egységnyi alapanyag, amely az üzembe érkezik – évi 110 kilotonna, tehát egy jelentős mennyiség – közel 90 egység később visszakerül a földekre, főként fermentátum formájában, amely kiválóan alkalmas trágyázásra. Ez a megoldás a körkörös gazdaság szellemében működik, és integrálódik a mezőgazdaságba. Érdemes megemlíteni, hogy a biogázüzemek számára ez a trágyázási módszer különösen kedvező, ellentétben a földgázból készült műtrágyákkal.

Magyarország alapanyagok terén kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, amelyeket érdemes a régiós és EU-s szinten is megvizsgálni. Az ország földrajzi elhelyezkedése, természeti erőforrásai és mezőgazdasági hagyományai révén gazdag és változatos alapanyagbázist kínál. A mezőgazdaság területén a magyar földek termékeny talajai lehetővé teszik a kiváló minőségű gabonafélék, zöldségek és gyümölcsök termesztését. Ezen kívül az ország híres a kiváló minőségű borairól és a tradicionális élelmiszereiről, mint például a paprikáról és a kolbászról. Régiós szinten is versenyképesek vagyunk, hiszen a közép-európai országok közül Magyarország gazdasági és mezőgazdasági potenciálja is kiemelkedő. Az EU-s piacon pedig a magyar termékek iránti kereslet folyamatosan növekszik, köszönhetően a magas minőségi standardoknak és a fenntartható termelési módszereknek. Összességében Magyarország adottságai az alapanyagok terén nemcsak bőségesek, hanem minőségük is kiemelkedő, ami lehetőséget teremt a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi piacon való sikeres megjelenésre.

Magyarország agrárszektorának jelentős szerepe van a gazdaságban, ami lehetővé teszi, hogy gazdag alapanyagkínálat álljon rendelkezésünkre. Az, hogy az agráralapanyagok és a keletkező hulladékok mekkora része válik biometánná, szorosan összefonódik a gazdasági és iparpolitikai döntésekkel. A közelmúltban, tavaly, az Energiaügyi Minisztérium egy nemzeti biogáz akciótervet dolgozott ki, amely arra mutat rá, hogy Magyarország 2030-ig körülbelül 600 millió köbméternyi biogáz potenciállal rendelkezik. Ebből a mennyiségből egy jelentős részt tovább lehet alakítani biometánná, ami új lehetőségeket nyit meg a fenntartható energiahasználat terén.

Azt gondolom, ez már olyan mennyiség, ami nemzetgazdasági szempontból is figyelemre méltó.

Bár az ország földgáz szükséglete, amely körülbelül 8-8,5 milliárd köbméter évente, nem fog teljes mértékben kielégülni, a biometán néhány százalékos hozzájárulása mégis jelentős lépést jelenthet a fenntarthatóság és az energiabiztonság érdekében. E megoldás egyik fontos előnye, hogy a biometánt hazai forrásokból állítják elő, így elkerülhető az importált energia függősége.

Korábban már említettem az ambíciózus tervet, hogy a régió legfontosabb szereplőjévé válna a Mol a biogáz-piacon. Lehet számítani Magyarországon kívül is biometán beruházásokra a társaság részéről?

Teljes mértékben régiós perspektívából közelítjük meg ezt a kérdést, hiszen tavaly az igazgatóságunk egy horvátországi biometán-üzem létrehozása mellett döntött. Jelenleg már zajlanak a fizikai munkálatok, és a tervek szerint a sisaki biometán-üzem 2026-ra megkezdi a termelést.

Ezen túlmenően több lehetőséget is vizsgálunk főbb piacainkon, Magyarországon, Horvátországban és Szlovákiában.

Mik a legnagyobb kihívások itthon a versenytársakkal szemben, és mennyire intenzív a harc a különböző projektekért? Ezen kívül, hogyan alakul a helyzet a környező országokban?

A biogáz világában nem csupán az energiaipari szereplők játszanak kulcsszerepet; a hagyományos energiavállalatok mellett az agrárszektor képviselői is aktívan részt vesznek ezen a területen. A teljesség kedvéért említsük meg, hogy az energiaszektorban a biometán iránti érdeklődés nem csupán hazai, hanem regionális és európai szinten is megfigyelhető, ahol különféle szereplők versengenek egymással. Ez az iparág folyamatos fejlődésen megy keresztül, és véleményem szerint a verseny és az együttműködés egyaránt üdvözlendő jelenségek. Elképzelhető, hogy a Mol éppen egy másik piaci szereplő által előállított biometánt fog vásárolni, ami tovább növelheti a dinamizmust és az innovációt a szektorban.

A Mol várakozásai szerint a biometán piacának bővülése jelentős mértékű lesz, különösen a következő néhány évben. A cég stratégiai tervei alapján a biometán szegmens fejlődése várhatóan 2025-re elérheti a kiemelkedő szintet, amikor is a tevékenység már a csoportszintű eredményekben is megjelenhet. A fenntartható energiaforrások iránti növekvő kereslet és a környezetvédelmi előírások szigorodása hozzájárulhat a Mol biometán üzletágának gyors növekedéséhez.

Jelenleg annyit tudok megosztani, hogy számos izgalmas üzleti lehetőséget észlelünk a biometán szektorában, amely kiválóan illeszkedik hosszú távú stratégiánkhoz. Ambiciózus terveink vannak, hogy jelentős szereplővé váljunk ezen a piacon, de konkrét célértékeket egyelőre nem kívánok megnevezni.

Most pedig fókuszáljunk egy kulcsfontosságú témára, amely lényegesen befolyásolja a megtérülési lehetőségeket. A származási garanciák (GO) kiemelkedő bevételi forrást jelentenek a biogáz üzemek számára. Vajon van-e helye ezeknek a tanúsítványoknak a magyar piacon? Kereslet mutatkozik-e a zöld tanúsítványokra, vagy inkább a német piac vonzza el ennek jelentős részét?

Valóban, a német, svájci és egyéb nyugat-európai piacok eddig jelentős részesedéssel bírtak a tanúsítványok terén. Azonban Magyarországon is kezd egyre nagyobb figyelmet kapni ez a téma. Számos hazai vállalat folytat olyan fenntarthatósági stratégiát, amely keretében hajlandó prémiumot fizetni és beszerezni ezeket a származási garanciákat, ezzel is hozzájárulva a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez.

Jól működik ez a GO-rendszer?

Az iparág jelenleg arra összpontosít, hogy egy egységes, európai szintű elszámolási rendszer jöjjön létre. A célkitűzés az, hogy a származási garanciák egy jól nyomon követhető és átlátható európai rendszer részeként működjenek. A 2030-tól hatályos RED III direktíva kiemelt fontosságú eleme lesz, hogy a várhatóan megnövekedett számú biometán-üzem működését és a kreditek átláthatóságát biztosítani lehessen. Németországban például tapasztalhatóak voltak visszaélések az elszámolások terén, ami kedvezőtlen hatással volt a rendszer megítélésére.

A következő évek egyik kiemelkedő kihívása Magyarországon egy hatékony és integrált rendszer megvalósítása.

Címlapkép forrása: Minden jog fenntartva.

A cikk megírásában a magyar nyelvhez optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtotta a szükséges segítséget.