Kevesebb munkaszüneti nap, de hatékonyabb költségvetés? A szakszervezetek aggodalmukat fejezik ki a dolgozók kihasználtsága miatt.

Úgy tűnik, a tranzakciós adóról szóló törvény módosításának első következménye máris megjelent: a november 17-i munkaszüneti nap eltörlése. Bár ez a döntés szimbolikus jelentőséggel is bírhatna, tekintettel arra, hogy a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napját eddig a Smer párt sem ünnepelte igazán, a gazdasági realitások miatt a jövőben akár további munkaszüneti napok megszüntetésére is sor kerülhet.

A kormánykoalíció minden bizonnyal módosítani fogja az egyik legnépszerűtlenebb intézkedését, a tranzakciós adót. Matúš Šutaj Eštok, a Hlas pártelnökének és belügyminiszterének bejelentése szerint az adónemet illető feltételek lazítása mellett újabb bevételi forrásokra is szükség lehet.

Az állam a kieső bevételeket például több munkanappal tudná pótolni - így első körben megszűnne november 17-e kivételezett státusza, de egy egyházi vonatkozású munkaszüneti nap megszüntetését is kilátásba helyezték.

A szlovákiai munkaadók számára már huzamosabb ideje tüske, hogy Szlovákiában sok a munkaszüneti nap. Ezt egyébként nem csak a Fico-kormány kommunikálja, a jobboldali kormányok szintén kifogásolták a rengeteg szünnapot. Tavaly ősszel az ellenzéki Marián Viskupič (SaS) nyújtott be például egy olyan javaslatot, melynek értelmében január 6. és május 1. is kikerült volna a munkaszüneti napok köréből.

A szűkítés mellett érvelők véleménye szerint a szünnapok nem csupán költségeket, hanem kieső bevételt is jelenthetnek a munkáltatók számára. A dolgozók ilyenkor nem végeznek termelő tevékenységet, ugyanakkor jogosultak a teljes munkabérükre. Érdekes megjegyezni, hogy 2023-ig az alkalmazottaknak még egy szabadnapjuk volt, ám ekkor a naptárból kikerült szeptember elseje, az alkotmány ünnepének napja.

Szlovákia európai viszonylatban a listavezetők közé tartozik a munkaszüneti napok számát tekintve.

Az országban összesen tizennégy napot jegyeznek, amelyek munkaszüneti státusszal bírnak - persze csak abban az esetben, ha nem esnek hétvégére. Lettországban és Litvániában 15, míg Izlandon 16, San Marinóban pedig már húsz napot tartanak munkaszüneti időszaknak. A lista másik végén Görögország áll, ahol mindössze hat napra van kötelező leállás a termelésben.

A tizennégy szünnap világszinten számottevőnek számít, de a rekordot Irán tartja, ahol elképesztő 27 nap áll rendelkezésre pihenésre. Bangladesben 24, Mianmarban pedig 20 napot tölthetnek el a munkavállalók munkahelyük nélkül. Ezzel szemben Líbia a másik végletet képviseli: az észak-afrikai országban hivatalosan nem létezik egyetlen munkaszüneti nap sem, még a vallási ünnepek alkalmával sem.

Az egyes államok egyébként különböző módokon igyekeznek javítani a gazdasági mutatókon a munkaszüneti napok ellenére. Magyarországon például a hét közepére átcsúszó ünnepnapok kompenzálására bevezették az áthelyezett munkanapokat, 2026-ban három szombaton is dolgozni kell majd a munkavállalóknak - a hosszú hétvégékért cserébe. Szlovákiában jellemzően a munkavállalók hosszabb ideig maradnak otthon, ha szembesülnek a hét közepére eső munkaszüneti napokkal - tovább rontva a termelékenységi számokat.

Robert Fico miniszterelnök nyilatkozata szerint minden egyes munkaszüneti nap körülbelül 150 millió euró veszteséget jelent az államháztartás számára. Ez a számítás összhangban áll az Ódor-kormány által végzett elemzésekkel, hiszen a távozó hivatalnokkormány már korábban is ajánlotta Ficónak a kötelező szünnapok számának csökkentését a költségvetés stabilizálása érdekében.

A jövőre nézve kérdéses, vajon sikerül-e a Fico-kormánynak újabb egy napot átminősíteni vagy lefokozni - az alkotmány elfogadásának és Csehszlovákia megalakulásának ünnepe ugyanis már nem szünnap, "mindössze" ünnepi státusza van. A kézzelfekvő jelöltek az eltörlésre az egyházi vonatkozású munkaszüneti napok lehetnének. Január 6. a háromkirályok ünnepe, július 5., Szent Cirill és Metód ünnepe, valamint szeptember 15., a Hétfájdalmú Szűzanya emléknapja is olyan munkaszüneti napok, amelyek nincsenek erősen a köztudatban.

A megszüntetésük vagy átminősítésük előtt egy lényeges gyakorlati akadály áll: a Szlovákia és a Vatikán között érvényben lévő államközi megállapodás, amely ezt a vonatkozást is magában foglalja.

A 2001-ben aláírt megállapodás értelmében Szlovákia vállalta, hogy az egyházi ünnepek különleges helyet kapnak a naptárban. Elvileg ezek a szünnapok csak a dokumentum felülvizsgálatát követően szüntethetők meg.

A változásnak egy másik akadálya is létezik: a szakszervezetek jelenléte.

A tervezett intézkedéssel kapcsolatban a szakszervezeti konföderáció (KOZ) határozottan kifejezte ellenállását. Álláspontjuk szerint a szlovákiai munkavállalók már most is túlterheltek: 15,8%-uk dolgozik szombaton, 12,2%-uk vasárnap, míg 11,2%-uk éjszakai műszakot vállal. A KOZ hangsúlyozza, hogy egy átlagos szlovákiai munkavállaló heti 39,6 órát tölt a munkahelyén, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot, amely csupán 37,1 óra.