A katás egyéni vállalkozó, aki a jövőben egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője lesz, különböző járulékfizetési kötelezettségekkel találkozik. Fontos, hogy tisztában legyen ezekkel a kötelezettségekkel, hogy a cég működése zökkenőmentes legyen, és elkerülje

Jelenleg egy katás egyéni vállalkozó azon gondolkodik, hogy kisebbségi tulajdonosként és ügyvezetőként csatlakozik egy kft.-hez. Ezzel kapcsolatban számos kérdés merült fel benne. Dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértő és jogász, válaszolt az Adózóna portálján érkezett megkeresésekre.

A kérdés részletesen így hangzik: jelenleg katás egyéni vállalkozó tervezi, hogy kisebbségi tulajdonos tagja és ügyvezetője lesz egy kft.-nek. Jól gondolom-e, hogy ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el, akkor maradhat katás egyéni vállalkozó? Ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kft.-ben, ha csak az ügyvezetésre tekintettel kap részmunkaidős munkabért? Van-e jelentősége a jogviszony és ezáltal a közterhek szempontjából annak, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdonosa lesz a kft.-nek? Mi az a konstrukció, amikor tag és ügyvezető is a magánszemély, de megmaradhat katás egyéni vállalkozónak?

SZAKÉRTŐNK TÁJÉKOZTATÓJA

Természetesen, itt van egy egyedibb megfogalmazás: "A kérdéseire a következő válaszokkal szolgálok."

Igen, jól gondolod. Ha egy katás egyéni vállalkozó részmunkaidős munkaviszonyban ügyvezetői feladatokat lát el egy Kft.-nél, akkor a katás státusza megmaradhat, amennyiben a munkaviszony nem ütközik a kata szabályaival. Fontos azonban, hogy a katás egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a kata keretein belül érvényes jövedelmi határokat és egyéb előírásokat. Javasolt szakmai tanácsadóval konzultálni a részletekről és a legfrissebb jogszabályi változásokról.

Ha a kisadózóként tevékenykedő egyéni vállalkozó a gazdasági társaságban az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, akkor az ügyvezetés ellátható részmunkaidőben is. Természetesen erre akkor kerülhet sor, ha az ügyvezetői feladatok ténylegesen elláthatók részmunkaidőben. Ha a részmunkaidő kevesebb, mint heti 36 óra, akkor ezen munkaviszony mellett az egyéni vállalkozó folytathatja a kisadózói tevékenységét.

2. Ebben az esetben milyen járulékfizetési kötelezettsége lesz a kft.-ben, ha csak az ügyvezetésre tekintettel kap részmunkaidős munkabért?

Amennyiben az ügyvezető teljes munkaidőben van alkalmazásban, jogosult a minimálbérre. Ha részmunkaidős foglalkoztatás történik, akkor a minimálbér mértéke arányosan csökkenthető a tényleges munkaidő alapján. A meghatározott munkabérből levonásra kerül a 15%-os személyi jövedelemadó-előleg, valamint a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. Ezen felül a munkáltatónak a kifizetett bér után 13%-os szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie.

A részmunkaidős foglalkoztatás során kiemelten fontos figyelembe venni a minimális alapot. E szabály értelmében – bizonyos kivételektől eltekintve – a munkáltatónak a minimálbér 30%-ának megfelelő társadalombiztosítási járulékot kell megfizetnie, még akkor is, ha a dolgozó tényleges bére ennél alacsonyabb. Amennyiben a munkabér nem éri el ezt az összeget, a munkáltató felelőssége, hogy a minimális bér és a tényleges jövedelem közötti különbség után is teljesítse a járulékfizetést. Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási ellátások, mint például a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a nyugellátás kiszámításakor ezt a munkáltatói befizetést úgy kezelik, mintha azt a biztosított személy saját maga teljesítette volna.

A fenti minimális alap szabályait kell alkalmazni a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-fizetésére is. Azaz legalább a mindenkori minimálbér 30 százaléka után kell megfizetnie a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót.

A jogviszony és a közterhek szempontjából igen fontos szerepet játszik, hogy a kft.-nek kisebbségi vagy többségi tulajdonosa van-e. A tulajdonosi arányok befolyásolják a cég irányítását, a döntéshozatali jogokat, és természetesen a vállalkozás nyereségéből származó osztalékok elosztását is. A többségi tulajdonos például nagyobb befolyással bír a cég működésére és a stratégiai döntésekre, míg a kisebbségi tulajdonosok jogai korlátozottabbak lehetnek. Ami a konstrukciót illeti, amikor a tag és az ügyvezető is magánszemély, és lehetőség van arra, hogy katás egyéni vállalkozóként működjön, ez általában azt jelenti, hogy a magánszemély az egyéni vállalkozói státuszát megőrzi, miközben a kft.-ben tagként és ügyvezetőként is részt vesz. Ilyen esetben a katás egyéni vállalkozó a kft.-n keresztül is végezhet tevékenységet, de figyelni kell arra, hogy a kettős adózás elkerülése érdekében milyen jogi és adózási keretek között működik. E konstrukció előnye, hogy az adózási kötelezettségek kedvezőbbek lehetnek, ugyanakkor fontos a jogi megfelelőség biztosítása is.

Korlátolt felelősségű társaság tagja nem biztosított. Azaz maga a tagság a gazdasági társaságban nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Ahhoz, hogy a tag biztosítottnak minősüljön, szükséges a társágban a személyes közreműködése például tagsági jogviszonyban.

Ha a tag munkaviszonyban heti 36 óránál kevesebbet dolgozik ügyvezetőként, akkor továbbra is fennállhat a kisadózói tevékenysége.