Az érzés, hogy gyerekkorunkban több fagyit élvezhettünk, mint manapság, valóban erősen él bennünk. Az emlékek nosztalgikus varázsa mindig is megmarad – úgy tűnik, mintha a múltban a fagyik íze édesebb és bőségesebb lett volna. Az Agro Napló írása is egy ú
Az utóbbi ötven év drámai változásokat hozott a fagylalt vásárlóerejében Magyarországon. Míg 1970-ben az átlagos havi bérből több mint 4000 gombóc fagyit lehetett beszerezni, addig napjainkban ez a szám csupán körülbelül 1100 gombócra csökkent. Ez a tendencia jól tükrözi a bérek és az infláció közötti növekvő szakadékot - számol be róla a Pénzcentrum.
A fagylaltozás mára már nem a régi, megfizethető mindennapi élvezet, amit korábban élvezhettünk. Az 1970-es években egy gombóc fagyit könnyedén megvehettünk, talán még egy postai bélyeg áránál is olcsóbban. Manapság azonban ez a kedvenc nyári finomság jelentős áremelkedésen ment keresztül, és már nem olyan könnyen elérhető a pénztárcánk számára.
A balatoni fagylaltszezon hivatalos megnyitásával idén átlagosan 600 forintért élvezhetjük a gombócokat a part menti cukrászdákban, ami 10%-os áremelkedést jelent az előző évhez viszonyítva.
Pálfi Attila, a balatonmáriai Vitorlás fagyizó vezetője szerint az áremelkedés nem tántorítja el a vendégeket, véleménye szerint ugyanis 'Az a drága fagyi, ami nem ízlik.' A történeti adatok azonban más perspektívát mutatnak:
1970-ben egy gombóc fagyi 55 fillérbe került, míg az átlagos bruttó kereset 2222 forint volt. Ez azt jelentette, hogy akkoriban egy havi fizetésből több mint 4000 gombóc fagyit lehetett vásárolni. 2025-re az átlagkereset 668 100 forintra emelkedett, amiből már csak 1113 gombóc fagyi vásárolható.
Az elmúlt 55 év során a bérszint 300-szorosára emelkedett, míg a fagylalt ára több mint 1000-szeres növekedést mutatott. Ez azt jelenti, hogy egy gombóc fagyi ma vásárlóerő szempontjából körülbelül három és fél annyiba kerül, mint 1970-ben.
A jelentős áremelkedés mögött több tényező áll. Az élelmiszerek, különösen a kézműves termékek ára fokozottan érzékeny a költségnövekedésre: drágultak az alapanyagok, az energia, valamint a munkaerő költségei is.
A bérdinamika nem tudott alkalmazkodni az infláció növekedéséhez, amit különösen az 1990-es évek inflációs sokkjai, valamint a 2022 után bekövetkezett újabb inflációs hullám felerősített.
A fagylalt társadalmi jelentősége is átalakult az évek során: korábban egy megfizethető és mindennapi örömforrásként tekintettek rá, ma azonban sok család számára luxuscikké vált, különösen a prémium, kézműves változatok esetében. Ezt a jelenséget jól illusztrálja a 'gombócindex', amely rávilágít arra az alapvető gazdasági igazságra, hogy a nominális bérnövekedés nem mindig jár együtt az életszínvonal valódi javulásával.
