Újabb bizalmatlansági indítvány érkezett az új francia kormány ellen | Demokrata
A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című lapban vasárnap közzétett interjúja során bejelentette, hogy hétfőn élni fog a kormányának felelősségét hangsúlyozó alkotmányos lehetőséggel, amely lehetővé teszi a 2025-ös költségvetési tervezet elfogadását.
A képviselők hétfő délután vizsgálják meg az idei költségvetésnek a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága által elfogadott új, kompromisszumos változatát.
"Most már késedelem nélkül szükséges az elfogadás. Egy olyan ország, mint a miénk, nem maradhat költségvetés nélkül. Ennek egyetlen módja, ha a kormány vállalja a felelősséget. Ez fog történni hétfőn" - mondta Bayrou, remélve, hogy "tíz napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel".
A francia alkotmány 49.3-as cikkelye szerint egy törvénytervezet automatikusan elfogadottnak minősül, amennyiben a miniszterek többsége egyetértene a szavazás megkerülésével. Ezt követően, ha a parlamenti képviselők 24 órán belül nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, akkor a tervezet életbe lép.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország már jelezte, hogy ha elmarad a szavazás, bizalmatlansági indítványt terjesztenek elő, amely mögött a kommunisták és a Zöldek is állnak. A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban még nem hozott döntést ebben a kérdésben, akárcsak a másik jelentős ellenzéki csoport, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés.
A figyelem most elsősorban a szocialistákra vetül, akikkel a kormány hetek óta tárgyalásokat fogad a költségvetésről, és akiken a kormány sorsa múlhat.
A nemzetgyűlés szerdán vagy csütörtökön dönt a bizalmatlansági indítvány sorsáról.
A kisebbségben lévő kormány élén a centrista Francois Bayrou két hónappal ezelőtt váltotta Michel Barnier-t, akinek kormányát alig három hónapos hivatali idő után a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés közösen buktattak meg egy történelmi jelentőségűnek tartott bizalmatlansági szavazással.
Ezt követően François Bayrou vált Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta a hatodik kormányfővé, és a negyedik 2024-ben, ami évtizedek óta nem tapasztalt politikai instabilitást hozott a kormányzás területére.
A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
