Izraelben a mesterséges intelligencia új megvilágításba helyezte a Biblia titkait: lenyűgöző felfedezések születtek!

Izraelben mesterséges intelligencia alkalmazásával igyekeznek választ találni az Ószövetség szerzőségével és keletkezési rétegeivel kapcsolatos izgalmas kérdésekre – írta pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Egy izraeli és nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport forradalmi lépést tett a bibliai szövegek szerzőinek azonosításában. Az újonnan kifejlesztett statisztikai algoritmus segítségével sikerült feltérképezniük a különféle írásbeli stílusjegyeket, amelyek az egyes bibliai szakaszokban megjelennek. Ezzel a módszerrel több, régóta vitatott kérdésre is új fényt derítettek.

A csapat tanulmányát, amelyben kilenc bibliai könyv ötven fejezetét elemezték, kedden közölte a tekintélyes PLOS ONE tudományos folyóirat. A kutatás során többek között a Teremtés könyvét, a Sámuel könyvét és az Eszter könyvet vizsgálták, és összevetették nyelvezetüket három jelentős bibliai szerzői irányzattal: a Deuteronomiumi hagyománnyal (amely a Mózes ötödik könyvéhez köthető), a Deuteronomista történeti hagyománnyal (Józsué, a Bírák, a Sámuel, a Királyok könyvei, valamint Jeremiás könyve), valamint a "papi iratok" nevű szerzői csoport stílusával.

Izrael Finkelstein, a Haifai Egyetem régészeti intézetének vezetője, a következőképpen nyilatkozott: "A Biblia legkorábbi írásai valószínűleg Izrael királyságában születtek az időszámításunk előtti 8. század elején." Emellett megjegyezte: "A szövegírás folyamata különösen intenzívvé vált Júdában, Jósiás király uralkodása alatt, az i. e. 7. században."

A kutatás egyik sajátossága, hogy nemcsak vallástörténeti és teológiai szempontok alapján vizsgálták a szövegeket, hanem algoritmusokra épülő technikákat is alkalmaztak - például szógyakorisági elemzéseket. A Sira Faigenbaum-Golovin által vezetett projekt lehetővé teszi a szövegrészletek besorolását a különböző szerzői irányzatokhoz azok stílusbeli hasonlósága alapján.

Az új módszer meglepően pontosnak bizonyult: az esetek 84 százalékában megegyezett a bibliakutatás korábbi eredményeivel. A kutatók kimutatták például, hogy az "Elohim" (az egyik isteni név) és a "lo" (nem) szavak gyakori előfordulása a Deuteronomiumi hagyomány jellemzője, míg az "arany" (héberül: zahav) szó többszöri használata a papi iratok stílusára utal.

A technika alkalmazása olyan vitatott fejezetekre is kiterjedt, mint a Frigyláda történetének bizonyos részei a Sámuel könyvében. Az elemzés eredményei megerősítették azt a korábban kevésbé elterjedt nézetet, amely szerint ezek a szakaszok különböző forrásokból származnak, és eltérő stílusjegyeket hordoznak magukban.

Hasonló következtetésre jutottak Ábrahám életének néhány epizódja - például Lót megmentése - és az Eszter könyvének egyes részei kapcsán is. Ezek feltehetően nem tartoznak egyik hagyományos szerzői irányzathoz sem, és inkább a hellenisztikus korszak későbbi rétegeit képviselik.

Thomas Römer, a Collège de France bibliatudósa és a kutatás egyik társszerzője kiemelte, hogy a Biblia nem csupán egyetlen szerző keze alól származik. Ehelyett különböző történelmi periódusokban, eltérő ideológiai és vallási szándékokkal született szövegek gazdag gyűjteménye. "Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy objektívebb válaszokat adjunk régóta vitatott kérdésekre" - tette hozzá.

A kutatók elképzelései szerint a közeljövőben a prófétai iratok mellett Mózes öt könyvének későbbi szerkesztéseit is alaposan megvizsgálják mesterséges intelligencián alapuló szövegelemző módszerekkel. E célból a céljuk nem más, mint hogy még részletesebb és pontosabb képet kapjanak a Biblia íróinak hátteréről és szándékairól.