A GOSZ-VSZT-NAK ismételten támogatást nyújt a kukoricatermesztők számára, segítve őket a legkiválóbb hibridek kiválasztásában.
A 2024-es évben összesen 40 kukoricahibrid teljesítményét vizsgálták az ország 9 pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében.
Egy sikeres mezőgazdasági szezon elindításának kulcsfontosságú lépése a megfelelő növényfajta kiválasztása. Ezen a téren a gazdálkodók számára jelentős, objektív támaszt nyújt a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által végzett országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek, amelyek már 18 éve zajlanak. A kísérletek irányítását és a lebonyolításukhoz kapcsolódó feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) koordinálja, biztosítva ezzel a gazdák számára a legfrissebb és legmegbízhatóbb információkat a választott fajták teljesítményéről.
A 2024-es kukorica-fajtakísérletben tíz fajtatulajdonostól a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 40 hibridet vizsgáltak. A hibrideket a vetést megelőzően kódolták, így a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban.
A kísérletek lebonyolítására kilenc különböző helyszínen került sor: Bólyban, Gyulatanyán (ahol öntözéses megoldásokkal dolgoztak), Hajdúböszörményben, Iregszemcsén, Kisbábolnán (szintén öntözött területen), Muronyban, Püskiben (itt is öntözés zajlott), Szegeden és Szombathelyen.
A kísérleti helyszíneket évről évre bővítik, hogy az ország minden régiójából érkezzenek adatok a kísérletbe. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a VSZT végezte. A szegedi kísérletet az előző évhez hasonló súlyos aszály károsította, ennek következtében az egész kísérletet kizárták. Szintén nem került be az értékelésbe viharkár miatt az igen korai éréscsoport Püskiben.
Az éghajlatváltozás következtében az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá váltak, ami számos stresszhelyzetet generál, érintve ezzel a mezőgazdasági vállalkozások széles spektrumát. Különösen a kukorica szegmens van kitéve a legnagyobb hatásoknak, hiszen az utóbbi évek során az ország különböző részein komoly kihívásokkal néztek szembe a kultúra sikeres termesztése terén.
Az országos fajtakísérletünk immár 18. éve segíti a termelőket objektív információkkal, és ad visszajelzést a nemesítők számára a fajtáik teljesítményéről. Ez idő alatt csaknem 700 kukoricahibridet vizsgáltunk, több mint 30 ezer kísérleti parcellán. A kísérletek módszertanát is folyamatosan fejlesztjük, sok-sok éve napirenden van az öntözés kérdése, így 2022 óta már öntözött körülmények között is vizsgáltuk a hibrideket" - ismertette Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Papp Zsolt, a NAK elnöke elmondta: a köztestület 2018-ban csatlakozott a GOSZ és a VSZT által működtetett posztregisztrációs kísérletekhez. Ezekre alapozva a NAK - jogszabályi felhatalmazás alapján - ajánlati fajtalistát állít össze, hozzájárulva ezzel tagjai eredményes gazdálkodásához, versenyképességük javításához. Azért, hogy a kísérleti eredmények minél több gazdához eljussanak, a hibridek legfontosabb mutatóit a NAKlapban is közzéteszik.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke szerint a posztregisztrációs kísérlet legfontosabb célja, hogy a termelőknek átadja azt a tudást, ami segíti őket a legjobb hibrid kiválasztásában. Ezt szolgálja az is, hogy az ország különböző pontjain állítják be a kísérletet, így minden gazdálkodó megismerheti, milyen eredményeket értek el az egyes kukoricahibridek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső területeken.
A GOSZ-NAK-VSZT országos kukorica fajtakísérletei 2025-ben is folytatódnak. Tavaly ősz óta már 8 különböző helyszínen zajlik az őszi búza, míg 6 helyszínen az őszi káposztarepce fajtakísérlete. Az utóbbiak kiértékelésére az aratás és az adatok feldolgozása után, nyáron kerül sor.
