Újabb tragikus esemény történt, amikor az izraeli hadsereg ismét támadást indított, és ennek következtében több palesztin, akik segélyért várakoztak, életüket vesztették.

A az ENSZ szerint szisztematikusan támadják a segélyért sorban álló palesztin civileket.

Szombaton tragikus események zajlottak a Gázai övezetben, ahol több mint húsz ember veszítette életét egy segélyosztópont közelében, amint azt a Nasszer kórház hivatalos közleménye megerősítette a BBC tudósítása szerint. A brit hírcsatorna 24 halottat említ, míg a Reuters 17 áldozatról számol be. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió viszont sokkal magasabb számot közöl: 34 halottat. A nap folyamán a Gáza-szerte végrehajtott új izraeli támadások következtében a halottak összesített száma elérte a 110-et. Vasárnap reggelre az al-Dzsazíra újabb huszonhét áldozatról értesítette a közvéleményt, így a tragédia tovább bővült.

Palesztin szemtanúk beszámolója alapján az izraeli hadsereg (IDF) katonái az amerikai segélyosztó ponton sorban állókra nyitottak tüzet. Az IDF közleménye szerint viszont nem tudnak arról, hogy bárki is megsérült volna a helyszínen közelében. Egy másik, izraeli katonai forrásra hivatkozva a Reuters azt írja, hogy "figyelmeztető lövéseket" adtak le, hogy oszlassák a szerintük veszélyt jelentő tömeget. Az állítások- és videók hitelességét a nemzetközi hírügynökségek még nem tudták ellenőrizni, saját tudósítójuk pedig nincs, ugyanis Izrael nem engedi be nemzetközi sajtót a Gázai övezetbe. A Reutersnek sikerült elérnie szemtanúkat, akik arról számoltak be, látták, ahogy emberek a fejükön és mellkasukon is találatot szenvednek.

Az ENSZ állásfoglalása szerint a segélyért várakozó palesztin civilek elleni támadások egy szisztematikus jelenség. A világszervezet eddig 798 olyan gyilkosságot dokumentált, amelyek az elmúlt hat hét során a gázai segélyosztó központok és segélyszállító konvojok közelében történtek, és amelyeket az IDF hajtott végre.

Az innovatív diplomácia olyan megközelítést jelent, amely túlmutat a hagyományos diplomáciai módszereken, és új, kreatív megoldásokkal kívánja előmozdítani a nemzetközi kapcsolatok fejlődését. Ez a fajta diplomácia kihasználja a technológia adta lehetőségeket, a közösségi média erejét és a globális együttműködés új formáit, hogy hatékonyabban kezelje a komplex globális kihívásokat, mint például a klímaváltozást, a migrációs válságokat, vagy a nemzetközi konfliktusokat. Az innovatív diplomácia kulcsa a nyitottság és az alkalmazkodóképesség, amely lehetővé teszi a különböző kultúrák és nézőpontok közötti párbeszédet. A hagyományos tárgyalási formák mellett új platformok és eszközök révén teret ad a civil társadalom, a fiatalok és a technológiai szakemberek bevonásának, ezzel gazdagítva a diplomáciai diskurzust. Egyedülálló lehetőséget kínál arra is, hogy a nemzetek közötti bizalmat és együttműködést erősítse, hiszen a közös innovációs projektek és kezdeményezések révén a résztvevők közelebb kerülhetnek egymáshoz, közös célokat tűzve ki. Az innovatív diplomácia tehát nem csupán a hagyományos eszközök felújítását jelenti, hanem egy új paradigma kialakítását, amelyben a kreativitás és a kooperáció áll a középpontban.

Izrael márciusban teljesen leállította a segélyszállítmányok beengedését a Gázai övezetbe, ezzel a terület lakosságát egy humanitárius katasztrófa szélére sodorva. Májusban ezt a döntést részben felülvizsgálták, ám a helyzet nem lett sokkal kedvezőbb: egy kétes hátterű, más civil szervezetek által nem támogatott amerikai magánbiztonsági cég, a Gaza Humanitarian Foundation (GHF) kapta meg a segélyek elosztásának koordinálását. Az ENSZ számára csupán néhány kamionnyi segélyt engednek be a térségbe, ami továbbra is súlyosbítja a humanitárius válságot.

A Gázai övezetben továbbra is rendkívül súlyos helyzet uralkodik az élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyagellátás terén. Az ENSZ jelentései szerint sok ezer alultáplált gyermek szenved az éhségtől, ami aggasztóan érinti a jövő nemzedékét.

A legfrissebb események tükrében Donald Trump hírhedt hatvannapos tűzszüneti terve egyre inkább irreálisnak tűnik. A hétvégén Katarban zajló tárgyalások során az izraeli kormány és a Hamász delegációja nem tudott előrelépni. A Hamász elutasította azt a jeruzsálemi javaslatot, amely szerint Gáza területének 40 százaléka izraeli felügyelet alá kerülne. A túszok helyzete is mély patthelyzetbe került: a Hamász azt állította, hogy az izraeli hadsereg kivonulása után szabadon bocsátja a túszokat, míg Izrael nem hajlandó visszavonulni, amíg a túszok nem kerülnek szabadlábra.