Varázsolj csodát a kertedbe! Fedezd fel, hogyan teheted még szebbé és egészségesebbé növényeidet egy neves kertész praktikus tanácsával – mindezt ingyen! Ne hagyd ki ezt az alkalmat, hogy felfrissítsd zöld oázisodat!
Sokan nem is sejtik, hogy a kert végében, az árokparton növő csalán nem csupán egy bosszantó gyom, hanem egy igazi kincs a gyógynövények világában. Ez a különleges növény remek tápanyagforrásként szolgálhat a konyhakertünk számára is. Az Élménykertész Facebook-oldalán nemrég megosztott poszt inspirált bennünket, és most szeretnénk megosztani veletek, milyen egyszerűen készíthetünk belőle természetes tápoldatot. A legjobb hír az, hogy ez a megoldás teljesen ingyenes, csupán egy kis türelem és néhány hét érlelési idő szükséges hozzá. Készen álltok a zöld csodák felfedezésére?
Miért éppen a csalán? Mert ez a sokszor elhanyagolt gyomnövény tele van olyan tápanyagokkal, mint a nitrogén, vas, kálium és egyéb mikroelemek, amelyek kulcsfontosságúak a kiskerti növények egészséges növekedéséhez. A belőle készült "csalánlé" nem csupán a levelek fejlődését segíti elő, hanem serkenti a növények növekedését is, miközben növeli ellenálló képességüket a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Ezen kívül a komposzt érését is felgyorsítja. Különösen nagy hasznát vehetjük a levélzöldségek, saláták, káposztafélék, tökfélék és a fiatal palánták ápolásánál.
Ahhoz, hogy egyedi módon készítsd el a csalánlevet, először is friss, lehetőleg virágzás előtt álló csalánleveleket gyűjts. Fontos, hogy olyan helyről szedd, ahol nincs szennyeződés, például ne az út mellett található növényeket válaszd. A begyűjtött csalánt durva darabokra vágd fel, majd helyezd egy nagyobb vödörbe vagy hordóba. Öntsd rá a vizet úgy, hogy teljesen ellepje a növényt, és takard le laza anyaggal, hogy szellőzhessen, ugyanakkor megakadályozza, hogy rovarok vagy falevelek kerüljenek bele. A keveréket naponta, vagy legalább két-háromnaponta keverd át, hogy elősegítsd az erjedést. Egy-másfél hét elteltével az oldat sötétebbé válik, és jellegzetes, erős szagot áraszt – ez annak a jele, hogy az erjedési folyamat befejeződött, és a csalánlé már készen áll a felhasználásra.
Bár a szaga kellemetlen lehet, hatása annál látványosabb. A csalánlét mindenképpen hígítani kell használat előtt. Öntözéshez általában 1:10 arányban, permetezéshez pedig még hígabb, akár 1:20 arányban ajánlott. A csalánlével érdemes heti egy alkalommal locsolni a növények tövét, lehetőleg reggel vagy este, nem a legnagyobb hőség idején. Ha a komposzthalmot szeretnéd felgyorsítani, akkor akár hígítatlanul is ráöntheted.
Fontos hangsúlyozni, hogy virágzó növényekre vagy közvetlenül fogyasztható termésekre ne használjunk ilyen szereket, mivel a magas nitrogéntartalom káros hatásokat gyakorolhat a levelekre, és előidézheti a túlzott vegetatív növekedést, ami miatt a termésképződés háttérbe szorul. Különösen a paradicsom, paprika és gyümölcstermő növények esetében javasolt óvatosan bánni vele, főként a növekedés kezdeti szakaszában.
A csalánlé nem csupán egy remek tápoldat, hanem egy kiválóan hatékony természetes rovar- és gombaölő szer is. A csalánban fellelhető hangyasav, flavonoidok, valamint bizonyos fenolos vegyületek sajátos riasztó és fertőzésgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek segítenek távol tartani a kártevőket és a gombás megbetegedéseket. Rendszeres alkalmazásával sikeresen csökkenthetjük a levéltetvek és atkákkal való problémánkat, továbbá megelőzhetjük a gombás fertőzéseket, mint például a lisztharmat. Permetezéshez ajánlott az 1:10 arányú hígítás, és ideális esetben hetente egyszer, főként kora reggel vagy a naplemente utáni időszakban juttassuk ki, hogy elkerüljük a levelek károsodását a napsütésben.
A levágott csalán valóban rendkívül sokoldalúan felhasználható: nem csupán a komposztunk gazdagítására alkalmas, hanem kiváló talajtakaróként is megállja a helyét. Ha mulcshoz keverjük, egy igazán hatékony gombaölő keveréket nyerhetünk: mindössze 80-85 g friss csalánlevél szükséges 1 kg mulcsanyaghoz. Ezt a természetes védőréteget félévente célszerű alkalmazni, különösen díszfák, valamint paradicsom és uborka töve környékén, hogy megóvjuk növényeinket a kórokozóktól.
