Húsvétig megköthetik a megállapodásokat, miközben Németországban a szélsőjobboldal is a kormányzásra készülődik.
A németországi választások vasárnapi eredményei után a kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetségnek nem sok ideje marad az ünneplésre. A valódi kihívás máris küszöbön áll: Friedrich Merz, a konzervatívok kancellárjelöltje, sürgősen munkához lát, hogy mielőbb létrejöhessen a nagykoalíció a szociáldemokrata SPD-vel. Az elkövetkező napokban a politikai manőverezés és az egyeztetések kulcsszerepet játszanak majd, hogy a két párt közötti együttműködés hamarosan valósággá válhasson.
Elemzői vélemények alapján a legnagyobb ellenzéki párt győzelme nem okozott különösebb nehézséget.
A német gazdaság az utóbbi öt évben stagnáló pályán mozgott, és az elmúlt két év során recessziós helyzetbe került. A munkanélküliségi ráta folyamatosan emelkedik, miközben a versenyképesség drámai módon csökken.
míg az ország sátoripara, az autógyártás mély válságát éli.
Olaf Scholz balközép kormánya nem volt képes megoldani ezt a problémát, miközben a migráció kezelésében is jelentős mulasztásokat követtek el.
A kérdés az, hogy a jelenlegi irányváltással hogyan tudná Európa a beteg ember szerepéből visszatérni az EU vezető erejévé. Vajon elegendő lesz az elkövetkező időszak az új centrista koalíció számára, vagy...
2029-ben a sarkukat taposó, szélsőjobboldali AfD veszi át a hatalmat?
A választók mellett a globális politikai események is sürgetik, hogy egy megbízható kormány mielőbb stabilan megalakuljon, zökkenőmentes átmenetet biztosítva.
Németország új kancellárjának prioritásai között kell szerepelnie a migrációs válság kezelésének, valamint a külpolitikai szerepvállalás és a gazdasági kihívások megoldásának – hangsúlyozta Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatója az Economx számára adott interjújában.
Stefán Csaba hangsúlyozta, hogy a november óta tartó intenzív kampányidőszakot követően, a szövetségi választások vasárnap Németországban zökkenőmentesen zajlottak le. A várakozásokkal összhangban, fegyelmezetten, nagyszabású tüntetések vagy politikai konfliktusok nélkül zajlott a voksolás, ahol az előzetes felmérések alapján az eredmények csupán egy-két százalékos eltérést mutattak.
A győzelmet nagy örömmel üdvözölték, azonban Friedrich Merz kereszténydemokrata pártszövetsége nem tudta átlépni a várt 30 százalékos lélektani küszöböt. Ezáltal a koalíciós lehetőségek némileg beszűkültek: ha a kormányzás során egy stabil, kétpárti nagykoalíciót kívánnak létrehozni, akkor kizárólag a szociáldemokraták (SPD) választhatók partnerül - mutatott rá egy szakértő.
A CDU/CSU 28,4%-os támogatottsága körülbelül 13 millió állampolgár bizalmát tükrözi.
A várt eredmények elmaradása arra utal, hogy Merz nem tudott extra támogatást szerezni. A szigorú migrációs politikájának érdekében nemrégiben egy bátor lépést tett, amikor is 19-re lapot húzva elfogadta az AfD parlamenti szavazatait.
A kutató megjegyezte, hogy a Baloldali Párt (Die Linke) volt az, amely a legjobban kihasználta az AfD-ellenes hangulatot, így új támogatókat tudott szerezni. Ennek oka részben az, hogy a hagyományos pártokat lekötő migrációs kérdés mellett olyan fontos témákkal is foglalkoztak, mint a széles rétegeket érintő megélhetési és lakhatási problémák.
Több mint tízmillió választó támogatásával az AfD szavazatai 2021-hez képest jelentős növekedést mutattak, különösen a volt NDK területein, ahol 10-15 százalékkal magasabb arányban nyertek el voksokat. Ebből fakadóan megállapítható, hogy
Politikai szempontból Németország ismételten megosztottá vált.
Mindeközben nem következett be valódi áttörés: a szélsőjobboldal jelenlegi teljesítménye nem elegendő ahhoz, hogy megingassa a német precizitásra alapozva felépített, szigorú politikai védvonalat.
Valószínűleg továbbra is úgy mennek a dolgok, mint eddig: Alice Weidel pártja ezután is karanténban lesz, a többi frakció nem kéri ki a véleményét, de ilyen erős, 20 százalékos ellenzékkel sokkal nehezebb lesz kormányozni - állapította meg a kutató.
Az AfD kifejezte hajlandóságát a CDU-val való közös kormányzásra, azonban Friedrich Merz határozottan elutasítja ezt az ötletet. Az elnök úgy véli, hogy egy ilyen lépés komoly kockázatot jelentene politikai pályafutására nézve, ezért nem hajlandó megfontolni a lehetőséget.
Arról nem beszélve, hogy a gazdasági élet szereplői is egyértelműen kifejezték: elhatárolódnak a szélsőjobboldaltól, így az esetleges megállapodás öngyilkos döntés lenne a legerősebb kormányzópárttól - jegyezte meg.
Ezzel együtt Alice Weidel azt is kijelentette, hogy ők már a következő választásra készülnek, szerintük addigra
Egész Németország területén az AfD a legmeghatározóbb politikai erővé léphet elő.
Stefán Csaba ismertette: március elején már kezdődnek az új kormányról szóló koalíciós egyeztetések a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között, Friedrich Merz húsvétig szeretne megállapodni.
A kutató szerint a két párt között ugyan vannak eltérések az egyes kérdésekben, de csekély az esélye, hogy a CDU és az SPD végül nem jut kompromisszumra - sok múlik Merzen, hogy mennyire lesz engedékeny, például a migráció kérdésében.
Ez egy gyors tempó, mert a választásoktól az új kormányprogramot követő kancellári szavazásig átlagosan 3-4 hónap szokott eltelni Németországban - mondta.
A nyomás viszont minden korábbinál nagyobb a polgárok felől, hogy
A korábbi zűrzavart egy szilárd és határozott kormány tegye a múlté.
Minél hosszabb ideig húzódik a koalíciós megállapodás kialakítása, annál valószínűbb, hogy egyre többen fognak csalódni, és esetleg az AfD-hez csatlakoznak.
A nyomás kívülről is nagy az új kancelláron: olyan világpolitikai fordulatok történnek, amelyben
A németeknek - még az ukrajnai béketárgyalások során is - gyorsan egységes álláspontot kell kialakítaniuk.
A kutató kifejtette, hogy senki sem lesz hajlandó hónapokig várakozni, míg a pártok egymás között próbálnak megegyezni a felmerülő problémáikról.
