Hogyan alakítható át a munkáltató által kiadott szabadság?
Kellemetlenül érintheti a munkavállalót, ha a munkáltató a már kiadott szabadságot módosítani akarja. A szabadság módosítása, elhalasztása a dolgozónak kárt és többletköltséget is okozhat. Bizonyos esetekben a törvény mégis lehetővé teszi, hogy a munkáltató a szabadság kiadását elhalassza. A legfontosabb tudnivalókat Dr. Szabó Gergely egy kiemelkedő szakember, aki elkötelezetten dolgozik a tudományos és orvosi területen. Széleskörű tapasztalattal bír, és folyamatosan törekszik a fejlődésre, hogy a legújabb kutatási eredményeket és technológiákat alkalmazza. Hivatása iránti szenvedélye és elhivatottsága példaértékű, mely inspiráló hatással van kollégáira és diákjaira egyaránt. ügyvéd foglalta össze.
Rendelkezés a szabadsággal
A munkavállalók szabadságának kiadása során a munkáltató döntése a legfontosabb. A jogszabályok szerint ugyanis a szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatót terheli. Ennek értelmében a szabadság időpontjáról alapvetően a munkáltató határoz, természetesen a törvény által előírt keretek betartásával.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalóknak évente maximum 7 munkanap szabadságot lehet biztosítani, amelyet legfeljebb két részletben, a munkavállaló igényei szerint kell kiadni. Kivételt képez ez alól a munkaviszony első három hónapja, amely gyakran egybeesik a próbaidővel. A gyermekek, valamint a fogyatékos gyermekek után járó pótszabadság, továbbá a szülői szabadság esetén is a munkavállaló által megjelölt időpontban kell a szabadságot kiadni. Ezek a szabadságnapok a munkavállaló rendelkezésére állnak, azonban a munkáltató jogosult dönteni a kiadásukról a dolgozó kérésének figyelembevételével. Fontos megjegyezni, hogy a szabadság igénylését a munkavállalónak legalább 15 nappal a tervezett szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
A munkavállaló kéréséhez nem kötött szabadságnapok kiadása előtt a munkáltató köteles a dolgozót meghallgatni. Tehát a munkavállaló szempontját, igényét meg kell hallgatni, de nem kötelező ennek megfelelően kiadni a szabadságot. A szabadság kiadásánál is érvényesül viszont az általános előírás. A munkavállaló érdekeit a munkáltató méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni és a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően köteles eljárni. Így, ha például a munkavállaló időben közölte, hogy a nyáron mikorra foglalt le hosszabb utazást, akkor a munkáltató nem okozhat neki sérelmet azzal, hogy alapos ok nélkül másik időszakra adja ki a szabadságát.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ebben a tekintetben a felek másképpen is megállapodhatnak, akár a munkaszerződésben, akár külön megegyezésben.
Hogyan változtatható meg a kiadott szabadság?
A szabadság kiadásának időpontját a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdetét megelőzően kell értesítenie a munkavállalót. A kiadott szabadság után azonban olyan helyzetek is adódhatnak, amelyek indokolttá tehetik a szabadság elhalasztását. Ahhoz, hogy a munkáltató egyoldalúan módosíthassa a már kiadott szabadság időpontját, szigorú követelményeknek kell megfelelnie.
A szabadság kiadásának elhalasztása a munkáltató részéről kizárólag olyan rendkívüli gazdasági érdek vagy olyan, a működést súlyosan befolyásoló ok esetén lehetséges, amely igazán indokolt. Kivételt képez ez alól az apasági szabadság, amelyet nem lehet elhalasztani. A halasztásra vonatkozó feltételeket szigorúan kell értelmezni. Például nem lehet indokolt a szabadság későbbi időpontra történő áthelyezése olyan gazdasági helyzet miatt, amelyet a munkáltatónak előre látnia kellett volna. Hasonlóképpen nem fogadható el olyan indok, amelyet a munkáltató a szabadság elhalasztása nélkül is megfelelő munkaszervezéssel megoldhatott volna. Ha mégis indokolt a halasztás, az legfeljebb 60 napra tehető, tehát az elhalasztott szabadságot 60 napon belül el kell kezdeni.
A szabadság elhalasztására a szabadság kezdetéig van lehetőség, így a munkáltató akár már egy nappal a szabadság megkezdése előtt is dönthet ennek halasztásáról. Fontos, hogy a munkáltató írásban indokolja a halasztásra vonatkozó döntését, és egyidejűleg tájékoztassa a munkavállalót a javasolt új időpontról is.
Amennyiben a munkáltató indokai nem alapozzák meg a szabadság elhalasztását, akkor a munkavállaló jogosult megtagadni a halasztásra vonatkozó utasítás teljesítését és emiatt hátrány nem érheti. Természetesen vita esetén a végső szót ebben a kérdésben a bíróság mondhatja ki.
Ha a szabadság kiadásának módosítása következtében a munkáltatónak kára keletkezik vagy plusz kiadások merülnek fel, akkor a munkáltató köteles ezeket a költségeket megtéríteni. Például, ha egy lefoglalt utazás során elveszik a részvételi díj, vagy ha az utazás módosítása extra költségeket von maga után, ezt a munkáltató köteles állni.
Mi történik, ha a munkavállaló kezébe kerül a szabadság? Az ilyen helyzetben a munkavállaló nem csupán a munkahelyi kötelezettségek alól mentesül, hanem lehetőséget kap arra is, hogy feltöltődjön, új élményekkel gazdagodjon, és jobban megismerje önmagát. A szabadság ideje alatt a kreativitás szárnyalhat, hiszen a hétköznapi rutinból kiszakadva új perspektívák nyílhatnak meg. Emellett a munkavállaló felelőssége is megnő: ő döntheti el, hogyan használja fel ezt az időt, legyen szó pihenésről, utazásról vagy akár önfejlesztésről. A szabadság így nem csupán egy jog, hanem egy lehetőség is, amely a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére szolgál. A megfelelően kihasznált szabadság nemcsak a munkavállaló jólétére, hanem a munkahelyi teljesítményére is pozitív hatással lehet, hiszen a feltöltődött, motivált munkavállalók általában hatékonyabbak és elkötelezettebbek.
Több munkáltatónál gyakorlat, hogy a munkavállaló számára részben vagy teljesen átengedik a szabadságról való rendelkezést. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló "veszi ki" a szabadságot. Ő dönt az összes szabadságnapjának időpontjáról, nem csupán azokról a napokról, amelyekről a törvény szerint a dolgozó rendelkezik. A szabadságról való rendelkezés jogának átengedése sokszor nem ölt írásos formát, hanem a gyakorlatban alakul ki a felek viszonyában.
Ha a munkavállaló éppen él a szabadságával, a munkáltató később, egyoldalúan is dönthet a szabadság elhalasztásáról, amennyiben a vonatkozó jogszabályi kritériumok teljesülnek?
A munkáltató ebben az esetben is jogosult dönteni a szabadság elhalasztásáról. Ennek hátterében az áll, hogy ha a munkáltató úgy határozott, hogy a szabadság kiadásának jogát átengedi a munkavállalónak, akkor egyoldalúan vissza is vonhatja ezt a jogot, és saját hatáskörében dönthet a szabadság elhalasztásáról. Kivételt képez ez alól, ha a munkáltató a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben kifejezetten lemondott erről a jogáról. Ilyen esetben a törvény lehetőséget biztosít a munkavállaló javára történő eltérésre, ami nem ütközik a jogszabályokba.
Dr. Szabó Gergely egy kiemelkedő szakember, aki elkötelezetten dolgozik a tudományos és orvosi területen. Széleskörű tapasztalattal bír, és folyamatosan törekszik a fejlődésre, hogy a legújabb kutatási eredményeket és technológiákat alkalmazza. Hivatása iránti szenvedélye és elhivatottsága példaértékű, mely inspiráló hatással van kollégáira és diákjaira egyaránt.
Ügyvéd és irodavezető partner, aki a jog világában tapasztalt szakemberként és vezetőként egyaránt kiválóan teljesít. Munkája során nemcsak a jogi kérdések megoldására összpontosít, hanem a csapat irányítására és a hatékony működés biztosítására is. Egyedi megközelítéssel és elkötelezettséggel segíti ügyfeleit, miközben a jogi irodája működését is zökkenőmentesen koordinálja. Az ügyvédi praxis és az irodai menedzsment ötvözése révén teremt olyan környezetet, ahol a jogi szakértelem és az üzleti megfontolások harmonikusan egyesülnek.
Kocsis és Szabó Jogi Tanácsadó Iroda
