Nepálban hatalmas áradások pusztítottak, melyek nemcsak épületeket, hanem emberek életét is fenyegetik. A tragikus események hátterében álló okokat mostanra feltárták a szakértők.
Egy tibeti gleccsertóból elfolyt víz okozhatta a nepáli Bhotekoshi-folyó áradását, amelyben legkevesebb kilencen életület vesztették és sokan eltűntek - közölte egy katmandui székhelyű regionális klímakutató testület.
A Kína és Nepál közötti hegyvidéki határfolyón kedden vonult le az árhullám, amely a két ország kereskedelemében fontos határátkelőnek számító Barátság Hídját is lerombolta.
A Nemzetközi Központ az Integrált Hegyvidéki Fejlesztésért (ICIMOD) nevű klímakutató testület csütörtökön közölte, hogy a műholdképek első elemzése alapján az árvizet az a víz váltotta ki, amely egy tibeti szupraglaciális tóból folyt ki a nepáli Langtang Himal-hegységtől északra. A szupraglaciális tavak akkor keletkeznek, amikor az olvadékvíz összegyűlik a gleccsermélyedésekben. A kis olvadékvizes tavacskák gyakran nagyobb tavakká nőnek. Szaszvata Szanjal, az ICIMOD egyik illetékese elmondta, hogy az Afganisztántól Pakisztánig húzódó Hindukus-hegységben egyre gyakoribbak az ilyen események.
A júniustól szeptemberig tartó monszun hatalmas árvizeket és földcsuszamlásokat okoz a hegyvidéki Nepálban, amelyet érzékenyen érintenek az éghajlatváltozás okozta rendszertelen esőzések, a hirtelen áradások, a földcsuszamlások és a gleccsertavakból induló áradások. Az idén korán kezdődött monszunesők miatt május 29. óta Nepál más részein is legkevesebb 38 ember vesztette életét a katasztrófavédelmi hatóságok adatai szerint.
